Budapesti Napló, 1898. február (3. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
32. szám. Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1898. február 1. 3 207. §§-aival, valamint az 1886. VII. törvénycikk 15. §-án alapuló határozatot. 11. A csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátítási, bányabirósági és birtokrendezési eljárásban (úrbéri rendezés, tagosítás, arányosítás, majorsági zsellérbirtokok megváltása stb.) mindazokat a határozatokat, amelyeket eddig is három tagú tanácsban hoztak meg. A föl nem sorolt esetekben az ügy előadója mint egyes bíró határoz. Olasz hangok a román kérdésről. A romániai magyar iskolák bezáratása nagyban foglalkoztatja az olasz sajtót, mely az utóbbi időben egyre objektívebb szellemben kezd foglalkozni a román kérdéssel. Úgy látszik, az olasz közvélemény kezd kijózanodni abból a román barátságból, melybe annak idején a kulturliga ügynökei belelovagolták. A római C. XX. Secolo január 23-ki, a genuai Caffaro január 23-ki és a turini Stampa január 24. és 25-ki számaiban a román kormány erőszakos intézkedését élesen elitélő cikkeket olvashatunk. Az II. XX. Secolo A román kormány sovén politikája cím alatt szembe állítja a román kormány eljárásával azt a majdnem határtalan szabadságot, melyet a magyarországi románok élveznek, akik hála az egymást követett magyar kormányok hathatós támogatásának, művelődés tekintetében egy századdal meghaladták romániai testvéreiket. Elmondja aztán, hogy mint keletkezett a román kultúra és mint fejlődött magyar tudósok segédkezése mellett. Elmondja, hogy Magyarországon 2800 román tannyelvű népiskola van; a budapesti és kolozsvári egyetemeken a román nyelvnek és irodalomnak rendes tanszéke van; hogy a magyar szabadság védelme alatt hány román közművelődési egyesület és pénzintézet alakult; hogy számos román ifjú a magyar kormánytól ösztöndíjat élvez és hogy Babes romániai egyetemi tanár is a magyar kormány költségén képezte ki magát Párisban, így állván a dolgok, — folytatja az Nl XX. Secolo — mindenki beláthatja, mily igazságtalan és ildomtalan a román kormány eljárása a romániai magyar iskolákkal szemben. Ezzel bizonyára rossz szolgálatot tett a román nemzetnek, felingerelvén a magyar köröket, amelyek most a leghajlandóbbaknak mutatkoztak elhárítani a magyarok és a románok között fennforgó egyenetlenségeknek még csak képzelhető ürügyét is. A „Caffaro“ még keményebb szavakkal ítéli el a román kormányt és a turini Stampa is megérdemelt kemény leckét ad a Ligát támogató kormánynak, amelyet a magyar nemzet iránt való hálátlansággal vádol, Veszedelmes politika címü energikus hangú cikkében. • Magyar miniszterek Bécsben. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Bécs, január 31. Báró Bánffy Dezső miniszterelnököt ő felsége ma ismét kihallgatáson fogadta. Báró Dániel és dr. Darányi miniszterek ma délután Budapestre utaztak, mert a képviselőházban holnap tárgyalják a kereskedelmi költségvetést. Este hazautazott Bánffy miniszterelnök is, miután még a délután folyamán hosszabb ideig tanácskozott Gautsch miniszterelnökkel. A tanácskozásban a két pénzügyminiszter is részt vett. Dr. Wlassics vallás- és közoktatásügyi miniszter ma ide érkezik, de bécsi tartózkodása a kiegyezési tárgyalásokkal természetesen semmiféle összefüggésben nincsen. A két kormány tárgyalásai a kvóta-ügyre is kiterjedtek. Magától értetődik azonban, hogy annak az aránynak megállapítása, amelyben a monarkia két állama a közös ügyek költségeihez hozzájárulni tartozik, nem lehet célja e tárgyalásoknak, mert ez olyan feladat, amely a törvény értelmében a kvótaküldöttségekre vár. A törvény által meg lévén határolva az a keret, amelyben a két kormánynak e kérdés feletti tárgyalásai mozoghatnak, ez nem lehet más, mint megvitatása és előkészítése annak az anyagnak, amely az annak idején megválasztandó kvóta-küldöttségek tárgyalásainak alapja lesz. Lukács László pénzügyminiszter holnap még Bécsben marad. A két kormány szakelőadói ugyanis, ma állítják össze a kvótaküldöttségek számára előkészítendő számadatokat, amelyek alapján a küldöttségek annak idején majd a kvótaarányt megállapítják. A szakelőadók e munkálatai alapján folytatja Lukács pénzügyminiszter a tárgyalásokat osztrák kollegájával. * A N. W. T. — mint bécsi tudósítónk telefonozza — a kiegyezési tárgyalásokról a következőket jelenti: Szó volt róla, hogy miután a kvótaküldöttségek tárgyalásai nem vezettek eredményre, a két kormány tárgyalásaira kerül a sor. De a kabinetek ettől a tervtől elállottak s miként tavaly, úgy most is csak arra szorítkoznak a kormányok, hogy a két kvótaküldöttség részére egybegyűjti az anyagot, az előzetes munkálatokat elrendezi, hogy azután a közös kiadásokhoz való hozzájárulás aránya a két ország adózóképességének aránya szerint megállapítható legyen. A szakelőadók már jóformán egészen elkészültek Ausztria és Magyarország adózóképességének harminc évről készített elaborátumával. Ez igen nehéz és hosszadalmas munka volt, azért húzódott olyan sokáig. Arról szó sincs, hogy most a két kormány kezdjen tárgyalásokat a kvóta-arány megállapítására, erre csak később kerülhet a sor. A legnagyobb nehézséget az osztrák politikai helyzet zűrzavara okozza. A magyar országgyűlésben mi sem késlelteti azt, hogy megválaszszák az új kvóta-küldöttséget s az állást foglaljon olyan arány mellett, amelyhez a kormány a többséget biztosítani tudja. Ellenben az osztrák küldöttség megválasztásához előbb össze kell hívni a reichsrathot és az osztrák kormány még akkor sem tehet kötelező ígéretet a magyar kormánynak arra nézve, hogy a meghatározott arányt a többség elfogadja. Amíg az osztrák parlament ismét meg nem kezdi rendes működését, addig szó sem lehet arról, hogy a kiegyezési tárgyalások gyorsabban haladjanak előre. Magyar tanítók sorsa. — A közoktatásügyi bizottság ülése — Budapest, január 31. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága gróf Csáky Albin elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta és befejezte a közoktatásügy állapotáról szóló miniszteri jelentés tárgyalását. Maga a közoktatásügyi miniszter hivatalos ügyben Bécsbe utazván, az elnök tudatta, hogy a miniszter helyett Zsilinszky államtitkár jelent meg s ő fogja megadni az esetleg szükséges felvilágosításokat. Mócsy Antal ismertette a miniszteri jelentésnek a tanító- és tanítónőképzőkre vonatkozó részét. Kiemelte, hogy jóllehet a legutóbbi évben 396 forinttal szaporodott a képzők látogatóinak száma, s 1500-an nyertek képesítést, ez a szám még nem elégséges a 28.000 tanítói és tanítónői állásban felmerülő hiány pótlására s arra, hogy a még létesítendő iskolák is okleveles tanerőkkel láttassanak el. Oda kell törekedni, hogy a tanítói fizetések emelésével a tehetségesebb, hivatással biró ifjakat vonnak a tanítói pályára s ezzel segítsünk e tanitói hiányon. Addig is azonban, mig az állam pénzügyi helyzete megengedné az illetmények jelentékenyebb javítását, a tanítóképzőkben gondot kellene fordítani arra,hogy oly ismereteket szerezzenek, például a kertészet, szőlőtenyésztés, méhészet, zene stb. terén, amelyekkel mint tanítók javíthatnák anyagi helyzetüket. Puchner kívánatosnak tartaná, ha szigorú ellenőrzés alá vétetnének azok a magánjellegű polgári iskolák, melyek a tanítóképzők legselejtesebb elemeinek néhány nap alatt képesítést adnak a 6-ik polgári osztályból, amelylyel aztán ezek az elemek a jegyzői pályára léphetnek. Tuba felemlíti, hogy a közoktatási miniszter e tárgyban legközelebb rendeletet bocsátott ki, amely útját fogja állani az ily visszaéléseknek. Sághy addig is míg a tanítói fizetések emelhetők lennének, alkalmas eszköznek tartja a tanítóhiány orvoslására azt, ha az államilag segélyezett községi iskolákban is 10 évi szolgálat után az iskolaszék felterjesztésére 500 forintig lenne felemelhető az alapfizetés s ha a tanítók nagyobb mértékben vétetnének igénybe a segédtanfelügyelői állások betöltésénél. Kammerer Ernő azt tartja, hogy a tanítóhiány orvoslása érdekében előbb-utóbb fel lesz emelendő a 300 forintos minimum. Figyelmébe ajánlja a közoktatási kormánynak a szlöjd oktatást. Kiss Albert kérdi az államtitkártól, igaz-e, hogy a felsőbb leányiskoláknak mintegy leánygimnáziumokká való átalakítása van tervbe véve, amit ő, ha egy-két esetben megtörténhetnék is, mint általános rendszabályt nem helyeselhetné. Óváry Ferenc kívánatosnak tartaná, ha a tanítóképezdék tantárgyai közt a tornászat mellett a tűzoltás is benne foglaltatnék. Zsilinszky államtitkár örvend, hogy a közoktatásügy egyik legfontosabb ága, a tanítóképzés a bizottság részéről ily beható méltatásban részesült, s a felvetett kérdésekre megjegyzi, hogy a tanítóhiány tagadhatatlanul megvan s orvoslása egyik fő feladata a közoktatási kormánynak. Az orvoslás nem történhetik másként, mint a képzőknek oly ellátása által, hogy bennök a legszegényebb tanulók is kellő kiképzésben részesüljenek. A képzőintézetek száma elegendő, hogy azonban minden hely nincs bennök betöltve, ennek az oka az, hogy akiknek jövedelmezőbb pályára nyílik kilátásuk, elhagyják az intézeteket. A magán polgári iskolák visszaéléseiről van tudomása a közoktatási kormánynak, amely meg is tette részben az erélyes intézkedéseket. A tanítói fizetések emelése fokozatosan halad s a tanfelügyelői állások betöltésében a lehetőséghez képest figyelemmel van a közoktatási kormány a tanítókra is. A felsőbb leányiskolák felsőbb osztályainak akként való szervezését, hogy mintegy leánygimnáziumok legyenek, egyáltalán nem tervezi a közoktatási kormány. Azokra, amiket a képzőintézetekben tanítandó egyes tárgyakról felhoztak, megjegyzi az államtitkár, hogy a tanterv revíziója munkában van s a revízió rendjén a felvetett kérdések is figyelembe fognak vétetni. Azt ő is teljesen igazoltnak tartja, hogy a tanítóknak tisztességes mellékkeresetre mód nyújtassék. A bizottság ezek után tudomásul vette a miniszteri jelentésnek illető részét. Végül Óváry Ferenc tüzetesen ismertette a miniszteri jelentésnek az emberbaráti intézetekre vonatkozó részét,kiváló elismeréssel emlékezvén meg különösen a balatonfüredi szeretetházról s meleg szavakkal hangsúlyozván különösen a gyermekvédelem buzgóbb felkarolásának szükségét. Kiss Albert óhajtaná, hogy a legközelebbi jelentésben találkozzunk a tanitói árvaházakkal is. Zsilinszky államtitkár felvilágozásai után, amelyek során bejelentette, hogy még az idén épülni fog Kecskeméten egy tanitói árvaház, mégpedig fiúk és leányok számára, tudomásul vette a bizottság a miniszteri jelentésnek ezt a részét is. Kammerer Ernő előadó most felolvasta a Ház elé terjesztendő jelentés tervezetét, melyet a bizottság Kiss Albertnek és Molnár Antalnak néhány megjegyzése után magáévá tett. KÜLFÖLD. ~~ Csehország helytartója. Trieszti lapok értesülései alapján mi is közöltük, hogy gróf Coudenhove helytartó legközelebb lemond és helyét Fuchs Móric przemysli tábornok fogja elfoglalni. Prágából most a leghatározottabban megcáfolják ezt a jelentést. A Dreyfus-ügy, Budapest, január 31. Egy hónapja, hogy Zola fölemelte szavát, amely világosságot kért a mesterségesen homályba burkolt Dreyfus-ügyben. Ez alatt a hónap alatt fölmentették Walsin-Esterházyt és esküdtszék elé állították Zolát. Ennek a törvényszéki chassé-croissének háttere vér és füst volt: antisémita zavargásoktól visszhangzott Páris minden boulevardja, Algírban pedig lángba borult a zsidónegyed néhány utcája. Ez a hónap krónikája a Dreyfus-ügyben. Most jön a vég kezdete. Az a nap, amelyen a vádlott Zola az esküdt előtt hallatni fogja — nem védekező — de vádló szavát, maholnap itt lesz. Egy hét választ el tőle, így áll a dolog napok óta. Ma csak azt teszszük hozzá, hogy a Gaulois jelentése szerint mindazok a katonatisztek, akiket Zola február 7-re tanultul beidéztetett, a törvény iránti tiszteletből meg fognak ott jelenni, a hivatalos titoktartás kötelezettségére való hivatkozással azonban a vallomástételt meg fogják tagadni. A többi tanú is azon tanakodik, elmenjen-e az esküdtek színe elé, vagy sem. Poincarré volt miniszter tegnapelőtt ebédre hívta meg mindazokat, akik a Dupuys-minisztériumban vele együtt mint miniszterek szolgáltak. A volt kormányférfiaknak ez a minisztertanácsa azt határozta el, hogy a Zala-perben valamennyien mint tanuk meg fognak jelenni. Arról semmi sem hallatszik, várjon hajlandók-e tanúvallomást tenni, de azt mégis ki fogják jelenteni, hogy arról a titkos okmányról, melyet állítólag a tanuk tárgyaló termébe vittek, semmi tudomásuk sincsen. Zola perével párhuzamosan indítják meg Picquart ezredes perét. A vizsgálóbizottság, amelynek Picquart ezredes viselt dolgairól kell véleményes jelentést előterjesztenie, a hadbíróság tanácstermében e hét közepe táján, valószínűleg kedden fog egybegyűlni. A bizottság elnökévé Saint-Germain tábornokot nevezték ki. Picquart ezredesnek a következő két vádra kell felelnie: 1. Történtek-e indiskréciók szolgálati ügyben ? 2. Titkos ügyiratokat közöltek-e Lebloisval ? Még egy harmadik per is támadt volna e napokban, ha a kamara nem siet elejét venni. Ez ugyan csak annyiban állott volna összefüggésben, a Dreyfus-esettel, amennyiben egy parlamenti dulakodás a szubsztrátuma, amely a Dreyfus-per ötletéből támadt s amelynek főszereplője gróf Bernis képviselő volt. De a kamara mentelmi bizottsága elvetette a kamara elnökségének ama kérését, hogy Bernis éa Gerault-Richard képviselők ellen a bünfenyítő eljárást megindíttassa. A bizottság azzal indokolja ez elhatározását, hogy a már megindított pörök számát nem akarja egy újabb pörrel gyarapítani. A Drefus-ügy annyira politikai ügygyé lett, hogy egyes képviselők szükségesnek látják most a kamarai választások küszöbén választóik előtt a a Dreyfus-afférben elfoglalt álláspontjukat igazolni. Egy ilyen beszámoló ma volt Royalban, ahol