Budapesti Napló, 1898. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1898-10-22 / 291. szám
8 Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1898. október 22. 201. szám. — És ha Bécsben a pestis, mint járvány kitörne ? — Akkor meg kellene tennünk minden óvóintézkedést egészen a határelzárolásig! De erre a rettentő föltevésre ez idő szerint semmi okunk sincs. A közvélemény teljesen megnyugodhatik abban a tudatban, hogy minden lehetőt el fogunk követni, hogy ettől a szerencsétlenségtől megóvjuk az országot. * A félhivatalos Országgyűlési Értesítő a következőket jelenti: A Bécsben előfordult pestis-gyanús esetek alkalmából a belügyminisztérium közegészségügyi osztálya éber figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos eseményeket és ámbár a bécsi intézkedések teljesen feljogosítanak arra a reményre, hogy a betegség terjedése megakadályoztatik, a nevezett osztályban ma tanácskozást tartottak a szükség esetén foganatosítandó védekező intézkedések tárgyában. A tanácskozást dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának feje vezette és részt vett abban dr. Müller Kálmán, az országos közegészségügyi tanács elnöke is. Müller Kálmán, az országos közegészségügyi tanács elnöke ma este az állandó járványbizottságot meghívta magához s elnöklete alatt a bizottság tagjai tárgyalás alá vették mindamaz óvóintézkedéseket, amelyek a Bécsben fellépett s esetleg járványnyá váló pestisbetegségnek hazánkba való becipelését megakadályozzák. Az állandó járványbizottság javaslatai, amelyeket a belügyminiszternek terjeszt elő, a legapróbb részletekig felsorolják azokat az óvóintézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy a netalán fellépő veszedelem ellen az ország lakosságát megvédelmezzék.* Mint halljuk, holnap interpelláció is lesz a Házban. Hentaller Lajos és Asbóth János sürgős interpellációt intéznek a belügyminiszterhez, felvilágosítást kérve a szükséges óvóintézkedésekről. A királyné szobra. Budapest, október 21. A Budapesti Napló címére ma a következő adományok érkeztek a királyné szobrára: Szabó Béla gyüjtőivén (Voszka) 2 frt 20 kr. Az újvidéki „Jósziv“ pincérasztaltársaság gyüjtőivén. *. . . 23 „ 30 „ Összesen:..................25 frt 50 kr. A legutóbb kimutatott összeg: 3609 frt 71 kr. Gyűjtésünk eddigi eredménye: 3635 frt 21 kr. * Szabó Béla gyüjtőivén adakoztak : Szabó György 50 krajcár, StefkaJános 30 krajcár, Stepanovszky Stefan 10 krajcár, Eigner Ármin 10 krajcár, Gruber Anna 10 krajcár, Tokos Georg 10 krajcár, Volek Odra 10 krajcár, Blaha Gizii 10 krajcár, Stepanovszky Pál 10 krajcár, Kralovic Jan 10 krajcár, Kralovic András 10 kr, Stepanovszky Stefan 10 krajcár, Kralovic Anna 10 krajcár, Sloboda József 10 krajcár, Stefka Jan 10 krajcár, Trokes Rozara 10 krajcár, összesen 2 forint 20 krajcár. Az újvidéki Jósziv Pincér Asztaltársaság gyűjtőivén adakoztak : Grosz Leó 1 forint, Radmann Kornél 1 forint, Markovits Domonkos 1 forint, Róth Géza 1 forint, Schad Károly 40 krajcár, Mayer Emil 1 forint, Fóbia István 1 forint, Fleischmann József 1 forint, Bartos János 2 forint, Kohn Sándor 1 forint, Rózsa József 1 forint, Fellner Sándor 2 forint, Hever János 2 forint, Kirchner János 1 forint, Weiss János 1 forint,Füzy József 60 krajcár, Gregorits Gyula 1 forint, Szikora István 60 krajcár, Milner I. 1 forint, Fürst J. 4 forint, Linemeyer J. 1 forint, Gufokunst János 1 forint, Miselik Antal 1 forint 50 krajcár, Neumann Lipót 60 krajcár, N. Mayer József 2 forint, Krausz N. 1 forint 50 krajcár, Lubomir Petkov 1 forint, Schmidt Alajos 1 forint, Milletics Luka 40 krajcár, Hutter József 60 krajcár, Silber János 1 forint, Buday József 2 forint, Stefanovits Bogdán 1 forint, Spasits Radó 1 forint, Lubic István 1 forint, Rosenthal Sándor 1 forint, Szaybard Károly 40 krajcár, Kabina Ede 1 forint, Böhm Samu 1 forint, Kohn Vilmos 1 forint, összesen 23 forint 30 krajcár. főv__ros. (*) Marczali-e vagy Ballagi? Újra együvé kerül a két történettudós neve a fővárosi rovatban. A főváros tudvalevőleg pályázatot hirdetett a Salamon Ferenc halála folytán félbemaradt Budapest története befejezésére. Marczali Henrik, a jeles történettudós vállalkozott a munkára és a bizottságok meleg ajánlatával joggal számíthatott a közgyűlés jóváhagyására is, amikor hirtelen előállt Ballagi Aladár s kijelentette, hogy ő a főváros történetét megírja ingyen. A közgyűlés többsége nagyon megörült e rá nézve korántsem megtisztelő ajánlatnak s visszaadta az egész ügyet a tanácsnak, amely most azt új tárgyalásra bocsátotta. Ma foglalkozott a furcsa dologgal a közoktatásügyi bizottság. Miután Szabó Károly tanácsnok részletesen ismertette az ügy állását, azt ajánlotta, hogy a mű megírásával Marczali Henrik bízassák meg, mert Ballagi nem a tárgyaló SZÍNHÁZ, művészet. ** Szépaszínház. A Népszínház úgynevezett érdekes estéi közt nem utolsó helyet foglal el a mai, amelyen Blaha Lujza leányának, Blaha Sárikának, volt az első bemutatkozója szerződött tagként, Szigligetinek Nagyapó című népszínművében. A színház persze utolsó zugáig megtelt erre a bemutatkozóra, amelynek még az az érdekessége is megvolt, hogy a nagy művésznő együtt játszott a maga lánykájával. Két-három évvel ezelőtt történt, hogy Blaha Lujza egy este így szólt hozzám az öltözője ajtajában, mikor a leánykája jövendőjéről szó volt : — Csak azt nem akarom, hogy valaha a színpadra lépjen. Inkább a vízbe fojtom . . . Nem akarom, hogy annyi csalódás és keserűség érje, mint amennyi engemet ért. így beszélt az a művésznő, akinek minden színpadi dicsőségben és ünneplésben része volt a művészpályáján keresztül. így beszélt, teljes meggyőződéssel, — de az élet másként hozta. Blaha Sárika a mai estétől a színpadé. S volt a Népszínház színpadán ma este valaki, akinek leírhatatlan, szinte megható lámpaláza volt. Nem Blaha Sárika volt ez, a kis kezdő, hanem Blaha Lujza a nagy művésznő. Mikor a darab első jelenései után kilépett a színpadra a leányával, — a nélkül, hogyő maga tudott volna felőle valamit, — a lábai odagyökereztek a deszkákhoz, szemei odatapadtak a színpad másik végébe, ahol a leánykája állott, belekezdve a mondókájába és ajkai elkezdtek hangtalanul mozogni s egy jó látócsővel a szemen, tisztán látni lehetett, amint a leánya szerepének minden szavát utána mondogatja magában. Kevés ilyen megható dolgot láttam életemben a színpadon . . . De akin nyoma sem volt semmi lámpaláznak, semmi félelemnek, az Blaha Sárika maga volt. Úgy jött, mint aki a maga földjére lép, arra a földre, amelyet a szülejétől kapott s amelyhez öröklés címén jussot érez. Zúgó tapssal fogadták s az érzékenyebb szivü színházlátogatók közt olyan is akadt, akinek a szemén egy könycseppecske fénylett. A taps egyre zúgott s a zenekarból egy sereg virágot kezdtek feladogatni a színpadra. Az egyik bokréta nemzeti szinű szalagján a következő felírás volt: Kövessed anyád példáját, Úgy leszesz nemzeted büszkesége. A virágadományok közt, amelyekkel Blaha Lujza leányát fogadták, nem egy akadt, amelynek szimbolisztikus jelentősége volt. Ezek közt volt P. Lukács Juliskának egy gyönyörű fehér virágpárnája, amelyen egy picike pólyás baba pihent, s amelyen piros rózsákból egy név volt kirakva : nagyon kedves Zolika. Blaha Sárika egy éves fiacskájának a keresztneve. Feltűnt egy gyönyörű virágkosárba illesztett nyitott fehér selyem napernyő, amelynek sokan kérdezték a jelentőségét. Nos, ez a napernyő kárpótlás volt egy a nyáron, Balatonfüreden eltört napernyőért, amelyet a kárttévő ilyen szellemes módon juttatott vissza tulajdonosa birtokába. Nagyon szép volt a Gazsi Mariska bokrétája ezzel a felírással: A legújabb kollégának.• Blaha Sárika, mióta tavaly a Télen Annuskájában először lépett a Népszínház színpadára, sokat haladt. Meglátszik rajta, hogy az anyja iskolájába járt. Egy-egy mozdulatában, amint karcsúra nőtt termetét illegeti, egy fordulásában, amint hirtelen a sarka körül perdül, fel lehet benne ismerni a Blaha Lujza leányát. Az előkelő kezdő a temperamentumnak sincs farjával s egy nagyon kedves kis hangnak is van a birtokában, amelylyel nagyon ügyesen bánik. A Nagyapó Rafaelájában való bemutatkozása után jogos reményeket merünk fűzni további színpadi fejlődése elébe. Ő maga különben ezt tartja színpadi jövője felől : — Nem a népszínmű lesz a kenyerem, úgy érzem, hogy az operettben leszek csak igazán jó! * Szigligeti Nagyapója különben mai reprizében is a régi kedves darabnak bizonyult. A szereplők Szabó Antallal az élükön, aki a címszerepet játszotta, jókedvűen játszottak. Blaha Lujza ma is tündökölt, jók voltak Tollagi, Kiss, Horváth, Csatai Zsófi és Lubinszky. Kassai, mint zenetanár, egy rendkívül mulatsága állat-utánzat potpourrival keltett óriási derültségeket. (Mrs.) ** Himfy dalai. A Nemzeti Színház igazgatósága, tekintettel arra a nagy érdeklődésre, mely Himfy, dalai iránt a közönség körében mutatkozik, Bérczik Árpád darabjának legközelebbi előadását már hétfőre, folyó hó 24-ére tűzte ki. ** Magyar nóták egy főhercegi családban. Lányi Géza, a Népszínház cimbalmosa tegnap személyesen adta át Pozsonyban Izabella főhercegasszonynak azokat a nótákat, amelyeket Lamperth Gézának a nyáron színre került Megjöttek a huszárok című népszínművéhez itt. Az egész főhercegi család együtt volt az átadásnál és Lányinak többször el kellett játszania a dalokat cimbalmon, melyek közül különösen tetszett a Megjöttek a szabadságos huszárok című toborzó és a Padova tornyának kezdetű tréfás nóta, amelyeket többször el kellett játszania. ** Lancrock Adél a Raimund-színháznál, Sandrock Adél a Burg-színház volt heroinája Bécsben marad. A művésznő, mint egy bécsi újság írja, a RaimMund-színházhoz szerződött, ahol Bahr Hermann Juatmajában fog először fellépni. ** Végítélet. Ez a címe egy óriás vászonnak, amelyet egy fiatal dilettáns, Stubkegel e napokban állított ki Aradon. A húszéves fiatalembert erősen buzdította annak idején a festésre Justh Zsigmond és Jankó János. Mint egy aradi lap jelenti, a festményre öt mázsa festéket használt el a fiatal piktor. ** A debreceni színészet százéves jubileuma. A debreceni Csokonai-kör rendező bizottsága arról értesít bennünket, hogy a debreceni színészet százéves jubileumának a megünneplését, a nemzetet ért országos gyász miatt, október 23-ikáról november 27-ig ére halasztotta el. A bizottság egyúttal felkéri mindazokat, akik az ünnep keretében rendezendő szülészeti kiállításra alkalmas emléktárgyaknak, képeknek, szinlapoknak, emlénysoroknak s más olyan ereklyéknek birtokában vannak, amelyek a magyar szinművészetre általában, de különösen Debrecenre vonatkoznak, magyarázó sorok kíséretében novemberhó 20-ik napjáig, Komlóssy Arthur, a rendező bizottság elnökének cime alatt beküldeni s ez által az egyesület hazafias törekvését támogatni szíveskedjenek. ** Uj orosz opera. Rimiszki-Korzakov, a hir■ neves orosz zeneszerző uj operát, irt, amelynek A cár menyasszonya a címe. Az új opera a pétervári udvari operában kerül bemutatóra. ** Egy bécsi színművész csődben. Bécsben nagy feltűnést kelt, hogy Devrient, a Burg-színház előkelő művésze csődbe jutott. A csődbe jutott művésznek és feleségének együttvéve tizennégyezer forint fizetése volt, de nagyon előkelő háztartást vittek, amire ez a fizetés nem futotta. Azt is rebesgetik különben, hogy Devrient nemcsak a színpadon, hanem a- tőzsdén is játszott és ez okozta vagyoni tönkjét. Egy bécsi újság különben arról értesül, hogy az udvari intendantura rajta van, hogy a hitelezőkkel megegyezésre jusson s a csődöt mihamarabb megszüntesse. Ugyanez a bécsi újság megjegyzi, hogy már évtizedek óta nem volt eset rá, hogy a Burgszinház valamelyik tagja csődbe került volna. Régebben két eset is akadt ilyen, de akkor a király kegye segített a csődbe került színészeken. ** Richter János Manchesterben. Richter János egy bécsi újság értesülése szerint, tegnapelőtt írta alá azt a szerződést, amely Manchesterben a Hallé-Ше hangversenyek dirigálására kötelezi. Richter még egy ideig a bécsi opera kötelékében marad s 1900-ban Manchesterbe megy, ahol állandóan megtelepedik, sok folyamán jelentkezett, és mert egy tudományos munka megírását nem lehet a licitáció útjára terelni. Dr. Havas Rezső ezzel szemben azt indítványozza, hogy bízzák meg mind a két tudóst a mű megírásával. Csiky Kálmán és Tenczer Pál lehetetlennek tartják a munkának két író között való megosztását. Hegedűs István célszerűnek tartja a munka megosztását, mert míg Marczali rendkívül munkabíró ember, Ballagi nagy olvasottságú, lelkes férfiú. A két történettudós közös munkája egyébként siettetné a mű elkészülését is. Nem akarna ez alkalommal végleges határozatot provokálni, előbb kísérletet óhajt tenni, hogy a két tudóst megegyezésre bírja. Hahóthy Sándor, Névy László, Mezei Mór, és Lád Károly felszólalásai után a bizottság többsége titkos szavazással abban állapodott meg, hogy Marczali Henriket ajánlja a mű megírásával való megbízásra. Marczali 16, Ballagi 5 szavazatot kapott. (*) A közmunkák. A főváros urainak követésére a középítési bizottsággal ellentétben a kiküldött vegyes bizottság azzal a javaslattal állt elő, hogy a jövő évben a budget terhére egy millió értékű közmunkát vegyenek föl. E kérdésben ma a pénzügyi bizottságban hosszú vita volt s ott a többi közt helyeslésre talált az a nézet, hogy a belterületen az aszfaltot használják és az így nyert kőanyaggal burkolják a kültelki utakat. Heltai Ferenc ezúttal is azt hangoztatta, hogy a ház- és telektulajdonosok is vegyék ki részüket az útépítésből, úgy mint más nagyvárosokban. Indítványozására a bizottság hozzájárult a vegyes bizottság javaslatához, de azzal az utasítással, hogy a tanács a burkolási járulékok revízióját oly időben terjeszsze elő, hogy a költségvetéssel egyidejűleg legyen tárgyalható. Hosszabb vita volt a fölött is, hogy a főváros szerezzen magának kőbányát, de ezt az indítványt elvetették.