Budapesti Napló, 1899. október (4. évfolyam, 272-301. szám)
1899-10-02 / 272. szám
4 Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1899. október 2. 32. szám F vatalnok. Régi ellenfelek, akik már egyszer összemérték kardjukat. A párbajt becsületbiróság előzte meg, mely kimondotta, hogy Szilágyi Lajos köteles fegyveres elégtételt adni Noszlopy Aladárnak. A párbajban Szilágyi igen súlyosan megsebesült. Homlokán oly iszonyú vágást kapott, hogy koponyacsontja is megsérült. Az erős vérzés miatt a sebet még nem lehetett bevarrni, ami még súlyosabbá teszi állapotát. — Fogteknikusok gyűlése. Az október 4-iki országos fogművész-kongresszus előértekezletét tegnap délután tartották meg. Gáspár József fogorvos, a budapesti országos fogművész-egyesület elnöke üdvözölte a különösen a vidékről nagy számmal megjelent kortársakat. Az az ügy — úgymond — amely összehozott bennünket, igazságos. Ezer családapa kenyeréről van szó, amelyet eddig becsületes munkaerővel, humánus működéssel megszerzett. Ettől a kenyértől akarnak most megfosztani bennünket, hogy legyen az országban néhány ezerrel több proletár. Ezután dr. Kepes Gyula egyesületi jogtanácsos mutatta be azt az emlékiratot, amelyet a különböző sérelmes miniszteri rendeletek ellen a kormányhoz intéznek. Az emlékirat kifejti, hogy a fogművészek évtizedek óta milyen áldásdús működést fejtenek ki. Működésük ellen soha nem volt kifogás és most a kenyéririgység annyira vitte, hogy szerzett jogaikat veszély fenyegeti. A megindult vitában részt vettek Hóna Imre, Korányi, Kányády Jenő (Gyöngyös), Fuchs, Cinner, stb. Végül abban egyeztek meg, hogy a memorandum végleges szövegét a kongresszuson állapítják meg. A kongresszus védői tisztét Márkus József főpolgármesternek ajánlják fel. Az elnök még bemutatta azoknak a külföldi fogtechnikusoknak a névsorát, akik magyar kollégáik kongresszusára eljönnek. — Egy főhadnagy viselt dolgai. Rubicin Rudolf főhadnagyot, akit a katonatiszti becsületbíróság megfosztott rangjától, ma éjjel még mindig keresték a detektívek, mert kiderült, hogy az egyenruhát jogosulatlanul használja. Ha reggelre megcsípik, úgy a rendőrségnél fogja átélni a holnapi napot a főhadnagy úr, aki heteken, hónapokon keresztül visszaélt azzal a jogával, hogy a katonatiszti egyenruhát viselhesse. Rubicii Rudolfot már rég — ezelőtt pár héttel — törölték a katonatisztek névsorából. Törölték rengeteg sok adóssága miatt, amelyekkel megküzdeni nem tudott. Könnyűvérű fiatalember volt, aki sokat adott a külső megjelenésre s ezzel a megjelenésével imponált is mindenütt, azokban a társaságokban, ahova bejáratos volt. Azt mondta magáról, hogy egy budai gazdag családnak a gyermeke, akire szép vagyon vár. Három éve, hogy főhadnagy lett az 52-ik gyalogezredben s mint fiatal embernek, a tiszti bojt elvette az eszét. Amióta hadnagy lett, a legméltatlanabb módon élt vissza ezzel a jogával, hogy ő a hadseregnek egyik tisztje. Adósságokat adósságra halmozott és úgy élt, hogy azt egy gyalogos főhadnagytól — aki a saját fizetésére van utalva — még kívánni sem lehet. Szegény szülőknek volt gyermeke, a jövedelme csekély, éppen annyi, hogy tisztességgel megélhessen. Ám a főhadnagy úr keveset adott a tisztességre. A pénz becsét nem ismerte s költött pazarul nap-nap után. Katonatiszt barátai figyelmeztették is nem egyszer arra, hogy rossz vége lesz a könynyelműségének. Ilyenkor megígérte, hogy megjavul. Ez az ígéret azonban haszontalan volt: Rubein főhadnagy nem javult meg. Folytonos dorbézolás folytán anyagi zavarokba jutott s ezredének becsületbirósága vizsgálatot indított ellene, mint aki nem méltó a katonatiszti rangra. Rublein eget-földet ígért, hogy megteszi, hogy magát rehabilitálja, ez azonban szükségtelen volt, a bukás úgy is elkövetkezett. Rubleint már napok óta keresi a fővárosi rendőrség. Tegnap délben le is tartóztatta, hamis név viseléséért, ebből a fogságából azonban még kimentette a protekció. Elmondtuk tegnap, hogy a letartóztatás milyen körülmények között történt. Az tény, hogy Rublein főhadnagyot egyenruha jogosulatlan használata miatt letartóztatták s azután szabadon eresztették. Annyi is tény azonban, hogy Rublein főhadnagy volt a legkönnyelmübb ember ezredében. Amit keresett, megtalálta. Rublein főhadnagyot a rendőrség egész éjjel keresi, nagyon kevés azonban a kilátás, hogy meg is találja, mert mint hírlik, Amerikába szökött. — Öngyilkos joghallgató. A Kaplony utca 7. számú ház egyik kis szobácskájában nyomorgott Vécsey Lajos 20 éves joghallgató. Állás nélkül volt már hosszabb idő óta, hasztalan szaladgált fühözfához, nem tudott olyan foglalkozást találni, hogy megkeresse mindennapi kenyerét. A szerencsétlen fiatalember emiatt annyira elkeseredett, hogy öngyilkosságra határozta el magát. Tegnap elzálogosította még meglevő csekélyke holmiját és a pénzért revolvert vásárolt. Az éjjel aztán végrehajtotta végzetes szándékát. Éjfél után egyszerre hatalmas dörrenés verte fel a ház csendjét. A lövés zaja Vécsey szobájából hallatszott. A bánheliak befutottak és ott találták a szerencsétlen ifjút ágyán fekve, átlőtt mellel, haldokolva. Az orvosi segítség már későn jött. A golyó szivébe fúródott és megölte. Levelet, írást nem hagyott hátra, de a házbeliek állítása szerint csak zilált anyagi viszonyai miatt követhette el végzetes tettét. — Házasság. Fényes esküvő volt tegnap vasárnap délelőtt 11 órakor a dohány utcai izraelita templomban. Kinszky Ármin, a „Generali“ biztosító intézet főtisztviselője oltárhoz vezette Schiller Paula kisasszonyt, a Pester Lloyd szerkesztőjének, dr. Schiller Zsigmondnak leányát. A Pester Lloyd szerkesztősége dr. Falk Miksa országgyűlési képviselő vezetése alatt testületileg volt jelen, azonkívül ott voltak a kereskedelmi testület és a Lloyd társaság tagjai, Mezei Mór, Neumann Ármin, Vészi József, Nerényi Ambrus, Stolfner Tivadar, Visontai Soma és Molnár Antal képviselők, Faik Zsigmond kir. tanácsos, Fürst Jakab, a kereskedelmi csarnok elnöke, Gelléri Mór kir. tanácsos, dr. Baron egyetemi tanár, Wahrmann József igazgató, valamennyi fővárosi lap szerkesztője és munkatársa, számos városi képviselő stb. stb. Dr. Kohn Sámuel hitszónok lendületes beszédet intézett az ifi párhoz, mig a szertartás énekrészét Lazarus főkántor énekelte. Esküvő után a mennyasszony szüleinek a házánál reggeli volt, mely után a fiatal pár nászutra indult. A diszes násznép soraiból rendkívül sokan maradtak a templomban, ahol közvetlenül az első esküvő után Fodor Ferenc, a Magyar Hírlap belmunkatársa esküdött örök hűséget Fellmann Ilona kisaszszonynak. A Magyar Hírlap szerkesztősége testületileg vett részt a szép családi ünnepben. A fiatalokat Kohn Sámuel főrabbi áldotta meg gyönyörű beszéddel. Schmidt Lajos október 7-ikén esküszik a Józsefutcai templomban Eresz Margit kisasszonynyal, dr. Eresz Géza leányával. — Feloszlatott munkásgyűlés. A szociáldemokrata párt vezetőség által egybehívott népgyűlésen oly botrányos jelenetek zajlottak le, melyekhez hasonlóak már rég nem voltak a fővárosban. A zajos lefolyású gyűlést végül a rendőrség oszlatta fel. Délután 3 órakor kezdődött a gyűlés a Vig utca 18. sz. alatti vendéglőben, mintegy 1100 munkás vett benne részt. Napirenden volt a parlament és a nép. A rendőrséget Krecsányi Kálmán kerületi kapitány képviselte. Klárik Ferenc volt az első szónok. A képviselőház megnyíltával , úgymond, Széll Kálmán miniszterelnök beterjesztette a parlament működéséről szóló programmot, amiben azonban, sajnos, rólunk munkásokról egy árva szóval se emlékezik meg. A munkásság nem várhat tovább jogainak megadására, azért adtuk ki a jelszót, hogy menjünk az utcára jogainkat követelni. Holnap este is kimegyünk az Andrássyy útra, tüntetőleg sétálunk, de némán, egy szót se szólva. Az összes munkásokat felhívja, hogy a holnapi sétában vegyenek részt. Israel Jakab is erre kéri a munkásokat. S ne ijedjenek meg — úgymond — a rendőrségtől, azért, mert egyeseket le is tartóztat. Krecsányi erre felhívta az elnököt, hogy a szónoktól vonja meg a szót. Iszonyú zaj támadt és a sokaság tiltakozott a rendőrség beavatkozása ellen, de az elnök mégis eleget tett a rendőrségi képviselő felhívásának s Israeltől megvonta a szót, Baron Ede is oly hangon bírálta a rendőrség eljárását, hogy neki sem engedte meg Krecsányi beszéde befejezését. Mikor aztán utána Fleischmann Antal is a rendőrséget okozta az Andrássy-úti tüntetés elfajulásáért, Krecsányi a gyűlést feloszlatta és távozásra hívta föl az egybegyűlteket. A munkássereg abcugolt és tiltakozott, ez alatt Krecsányi és Grossmann elnök közt heves szóváltás folyt az elnöki emelvényen. A munkások most még hangosabban követelték a gyűlés folytatását, de ekkor Krecsányi parancsára húsz rendőr jelent meg és most már Grossmann elnök is kérte elvtársait a csöndes távozásra. Erre aztán a munkások a Marseillaise hangjai mellett kivonultak az utcára és kisebb csoportokban elszéledtek. — Letartóztatott kereskedő. Nagyváradról jelenti levelezőnk. A nagyváradi törvényszék vizsgálóbirája Haraszti Viktor kereskedőt letartóztatta. Haraszti nemrég nyitott üzletet Nagyváradon csekély tőkével s nagyon költekező életmódot folytatott. Mikor a csőd fenyegette, a passzívái mintegy 60.000 forintra rúgtak. Üzletét hirtelen eladta Heijman Ármin kereskedőnek. Hitelezői ekkor Bóth Frigyes budapesti ügyvéd útján följelentést adtak be ellene, minek következtében Nagy Dezső vizsgálóbíró Harasztit a kihallgatás után letartóztatta. — Öngyilkosság az országúton. A kelenhegyi úton ma reggel a cirkáló rendőrőrjárat egy férfira bukkant, aki nagy vértócsában eszméletlenül feküdt az út szélén. Melléből még szivárgott a vér, jobb kezében pedig revolvert szorongatott. A segítségül hívott mentők a Rókus-kórházba szálították, ahol még nem tért magához. A körülbelül 30 évesnek látszó, elég uriasan öltözött férfi ruhájának zsebében egy Váczi József névre szóló névjegyet találtak. Személyazonosságát nem tudták megállapítani. — Rablógyilkosság, Berlinben. Berlinben ismét rablógyilkossági kísérlet történt. A tettes ezúttal egy tizenötéves suhanc, aki nyolcvanhárom éves nagyanyja ellen követett el rablógyilkossági kísérletet. Wegener Ferencnek hívják a fiatal jómadarat. Wegener a múlt hét szerdáján nagyanyjánál, a 83 éves Kaps Friderikánál aludt a Luisen-Strassen. Az öregasszony reggel még az ágyban feküdt amikor unokája bebocsátotta a lakásba Kapke Emil nevű tizenhét éves cimboráját, akivel előre megállapodott a rablógyilkosság részleteiben, mert úgy hallotta, hogy a nagymama sok pénzt kapott Amerikából. Wegener Ferenc, a kedves unoka egy mángolófával kétszer főbe vágta szunyókáló nagyanyját s mikor az rémülten kiugrott az ágyból, zsebkésével a nyakába, a füle mögé és a szájába szúrt. Az utolsó szúrással átdöfte az öregaszszony nyelvét, úgy, hogy nem tudott segítségért kiáltani. Az asszony eszméletlenül összerogyott. A gyilkosok azt hitték, hogy már meghalt és nyugodtan hozzáfogtak a fiókok feltöréséhez. Találtak hat darab ezer márkás értékpapírt és száz márka készpénzt, mely utóbbit nemrég az öreg asszony egy rokona küldötte Amerikából. A fiatal gyilkosok az értékpapírt és pénzt magukkal vitték, lemosták magukról a vért és elmentek mulatni, a lakás ajtaját bezárva maguk mögött. A szomszédok csak este nyolc órakor fedezték föl a dolgot, amikor az öregasszony eszméletre tért s az ajtóhoz vánszorgott. Wegenert elfogadták egy mulatóhelyen, társát pedig, aki Magdeburg felé elutazott, keresik. — Letartóztatott csaló. Bécsből jelentik, hogy az odavaló rendőrség letartóztatott egy embert, aki eleinte báró Aschebergnek, később pedig Kovalszky János lembergi mérnöknek vallotta magát. A letartóztatott álbáró azt mondja, hogy Mittauban, Oroszországban született. Két orosz útlevelet találtak nála, az egyik Koscielsky József varsói földbirtokos, a másik Terescsenko Nikola Vladimir nevére szól. Vallomása szerint az utóbbi hónapokban különböző svájci városokban tartózkodott, ahol Brzeszowski Károly bécsi akadémiai festőnek mondotta magát. Két évvel ezelőtt pert indított a lembergi államvasúti igazgatóság ellen, mert Lembergből Bécsbe küldött márkájából állítólag értéktárgyak tűntek el. Utólag kiderült, hogy az ál-bárót meg sem lopták. Átadták a tartományi bíróságnak, amely folytatja a nyomozást. — Kanosaba professzor, Mescsevszki orosz kulturherceg nemrég igen nagyon dicsérte a botot, mint a kultúra nélkülözhetetlen eszközét és jó tanítót. Nélküle, úgymond a herceg, az orosz ember olyan volna, mint a szárnyaszegett madár. A hasonlat távolról sem sikerült, a hercegnek tézisét tehát rögtön elfogadta az orosz közoktatásügyi kormány. Ezentúl Kancsuka professzor fogja a friss generációt nevelni. Szabadságról persze szó sem lesz, legkevésbé az egyetemeken, amelyeken az ifjúságnak önállóbban kezd nyiladozni az esze. Az orosz egyetemi polgároknak addig is alig volt valamelyes szabadságuk. A tanulás ideje két félévet felölelő kurzusokra van beosztva. Ha a diák egyik kurzusból a másikba lép, vizsgálatot kell kiállania és ha ez a vizsgálat nem sikerül, el kell hagynia az egyetemet. A diák nem mehet egyik egyetemről a másikra, ott kell bevégeznie tanulását, ahol elkezdte. A diákok a felügyelő és a felügyelő segéd alatt vannak, akik ugyancsak vigyáznak a tanuló-ifjúságra. Egyesületet nem szabad alakítaniok, mindig egyenruhában kell járniok és az igazolóiratot mindig magukkal kell hordaniok. Ebből is látható, hogy nem nagy az orosz diák szabadsága, de a kormánynak még az is sok. A minisztérium elhatározta, hogy az egyetemeken diákkonviktusokat létesít és erre a célra már több milliót utalványozott. A diákkonviktus bizonyára nem rossz dolog; szegény diáknak áldás, ha kevés pénzért teljes ellátást kap, csakhogy az új diákkonviktus célja főképpen a fegyelem szigorítása. A konviktusban főszerepe lesz a botnak. A kultuszminisztérium másik reformja az, hogy az egyes egyetemekre csak az illető egyetemi város kerületéből származó diákok vehetők fel, ami arra jó, hogy így könnyebben ki lehet tudni a diák családi és magánviszonyait. A tanulás szabadságának jellemző bizonyítéka egy legújabb miniszteri rendelet, mely szerint a szibériai gimnáziumok diákjai,, ha jogászok vagy orvosnövendékek akarnak lenni, a tomszki egyetemre kötelesek menni, filológiát pedig csak a kazáni egyetemen tanulhatnak. Az egyetemi rektorokat felszólította a minisztérium, hogy szigorúan ügyeljenek a tanárok viselkedésére, mert az a gyanú, hogy azt a mérget, mely utóbbi időben forradalmi gondolkodásúvá tette az ifjúságot, a tanár urak előadása terjesztette. Ügyelni kell arra, hogy a tanárok veszedelmes eszméket ne terjeszthessenek. Ennek a rendeletnek első eredménye az lett, hogy a moszkvai egyetemen levő jogászegyesületet, amelynek tagjai tanárok voltak és amely derekasan és sikerrel fejlesztette a jogtudományt, föloszlatták. — Öngyilkosság. Stoszkó Vilma 51 éves hajadon ma a Krisztina körút 165. szám alatt lévő lakásán főbe lőtte magát és meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — Spiritizmus a Hírmondóban. Tegnapi számunkban már előzetesen jeleztük, hogy a Hírmondó mai, hétfői, esti hangversenyén, amely fél 9 órakor veszi kezdetét, Tóvölgyi Titusz, a spiritizmus e lelkes előharcosa fog nagyérdekű felolvasást tartani. Most közölhetjük a hangverseny többi résztvevőinek návaórát. . E szerint közreműköd-