Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-16 / 315. szám

315 . számi Budapest, vasárnap . BUDAPESTI NAPLÓ 1902. november 16.­ © TUDOMÁNYIRODALOM . Az Akadémia ülése. A Magyar Tudományos Akadémia e hó 17-én, hétfőn délután 8 órakor ülést tart. Az ülés tárgysorozata a következő : 1. Boór Mór levelezőtag: „Újabb adatok a dielektromos testek fizikájához“ című székfoglaló­ értekezése. 2. Dr. Donáth Gyula részéről: „A dholin szerepe az epilepsziában“, előterjeszti Hőgyes Endre rendes tag. 8. Dr. Cholnoky Jenő részéről: „A­­delibláti homok napi hőingado­zása“. Előterjeszti Lóczy Lajos rendes tag. 2. Dr. Farkas Géza részéről: „ A vérsavó hydroxylusa tar­talmáról“. Előterjeszti Tangl Ferenc levelező-tag. 5. Farkas Kálmán részéről: A selyemhernyőanyag- és­­ energia forgalmáról fejlődése közben'*. Előterjeszti­­ Tangl Ferenc levelező-tag.­­ A Természettudományi társulat népszerű előadásainak sorozatában ma este dr. Entz Géza műegyetemi tanár tartott előadást az állati szervezet és élet alapvonalairól. A felolvasásra nagy közönség gyűlt össze az egyetem állatani intézetében. Entz a nagyrészt laikus közönség előtt csakis arra szorítkozott, hogy az állati szervezet leglényegesebb részeit ismertesse, s azokat az alapfeltételeket, melyek az állati élet létrejöveteléhez és fenntartásához szükségesek. A tudós előadó a mai előadáson kívül erről a tárgyról még öt előadást fog tartani és pedig minden szombat este Va 7 órakor.­­ Rákosi Viktor munkái. Tizenhat kötetbe­n gyűjtve adja ki a Révai Testvérek könyvkiadó­ cég Rákosi Viktor (Sipulusz) munkáit. A nagy munkában, melyből ma kaptuk meg az első négy kötetet, benne lesznek Sipulusz humoreszkjei, regényei, történelmi elbeszélései és útirajzai. Örömmel adunk hírt a ki­váló humorista összes műveinek megjelenéséről s hiszszük, hogy a magyar publikum is szeretettel fo­gadja Sipulusz nagy köteteit. Sipulusz, az örökké vidám kinek neve hallatára önkénytelenül mosolyra nyí­lik ajkunk, aki torzképeket rajzol, hogy hahotát váltson ki belőlünk. Sipulusz nem a sapkáját csörgető komédiás, hanem magas színvonalú művész, elsőrendű magyar humorista. Fényes talentuma odahelyezi őt a nagy triász: Jókai, Mikszáth, Eötvös Károly mellé. S amint más a Jókai, más a Mikszáth, más az Eötvös Károly humora, úgy más az a világ, melyben a Sipulusz pompás alakjai, eleven típusai mozognak. Sipulusz eleme a komikum, melynek forrása, ha nem is oly mély, mint a humoré, mint művészi eszköz nem ke­vésbé nemes. A virtuozitás, melylyel Sipulusz a kedvderítésnek ezt az eszközét kezeli, munkáinak állandó értéket ad s helyet jelöl számukra a nemzeti irodalom legkiválóbb alkotásainak sorában.­­ Ismeretterjesztő előadások. A Nemzeti Mú­zeum rendezte ismeretterjesztő előadások keretében ma délután dr. Bernatsky Jenő olvasott fel szépszámú közönségnek az ehető és mérges gombákról. Előadásának fő célja az volt, hogy kimutassa a különbséget az lehető és mérges gombák között. Színes vetített képek segítségével­ számos gomba­fajt mutatott be, s arra helyezte a fősúlyt, hogy főképpen a gazdasszony-közönséggel megismertesse azokat az­­— olykor alig észrevehető — eltéréseket, amelyek az ehető gombákat a mérges gombáktól megkülönbözte­tik. E részben természetes, kimerítően csak azokkal a gombafajokkal foglalkozott, amelyek nálunk előfordul­nak s a vásárcsarnokokból konyháinkba kerülnek. A gazdasszonyoknak különösen lelkére kötötte, hogy a vásárolt gombákat jól vegyék szemügyre s ha két­ségük támad, inkább dobják el, semhogy baj származzék belőlük. Az ehető gombák közül ná­lunk kiváltképp a csiperke-gomba az, amely könnyen összetéveszthető a mérges gombával. A különbség köztük az, hogy míg az ehető gombának a kalapja alatt levő lemezei halavány rózsaszínűek, esetleg barnásak, a mérges gomba lemezei zöldes-sárgák, mint a citrom leve. Azonkívül a mérges gomba kalapja foszlányos, tönkje alul duzzadt, míg az ehető gom­báknál e jelenségek nem forognak fenn. Végül szólott a mérges gombák káros hatásáról, s az ilyen esetek­ben alkalmazandó ellenszerekről. Az előadást nagy tetszéssel fogadták.­­ Téli tárlat. Az élet, a művészet és az iroda­­­lom nagy és kis kérdései, a nap eseményei, mind­azok a szenzációk, és fontos apróságok, amelyek tár­sadalmunkat éltetik, belefutnak hétről-détre az Új Idők megírt vagy megrajzolt krónikájába művészeinknek és íróinknak mindig önálló, új és változatos megnyi­latkozásában. Az Új Idők ma a magyar családi élet­nek egyedüli hivatott képes­lapja: tartalmas, szóra­koztató és családias voltáról, valamint teljesen iro­dalmi voltáról, szerkesztője Iterczeg Ferenc kezeske­dik.­­ Legújabb számában a sok aktuális és más képek mellett megkezdte a reprodukálását a Műcsar­nok legújabb téli tárlatán kiállított képeknek. Herczeg Ferenc, Ambrozovics Dezső, Malonyay Dezső, Balla J., Keve, Ego, Wolfner Pál, Tábori Róbert, Szikszay J., Nagy Endre és még mások írtak a szövegrészbe. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 4 korona. Kiadó­hivatal Andrássy­ út 10. szám. kér engedélyt. Ezek az előadások felölelnék mind­ama teendőket, amelyeket a házfelügyelő tartozik tel­jesíteni, de a legtöbb esetben nem képes arra, mert nincsen reá kellőleg kitanítva. A legfontosabb tárgyak ezek lennének: 1. A házfelügyelőnek a háztulajdo­nossal szembeni felelőssége. 3. Kapuzárás és nyitás, valamint az idegenek bebocsájtása körüli eljárás. 3. Bér­leti viszony megszűnése körüli elméleti gyakorlat. 4. Fel­mondás és rendkívüli felmondás esetei. 6. Beköltözés megakadályozása körüli eljárás. 6. Be- és kijelentési lapok pontos kitöltése és megőrzése. 7. Hivatalos hirdetmények és lakásjegyzék vezetése. 8. Kerékpár­­összeírás. 9. Az L, II., III. osztályú kereseti adó be­vallási ívek kitöltése és beterjesztése. 10. Vízvezetéki szabályrendelet. 11. Tűzrendészet, kéményseprési és gázvilágítási szabályrendelet. 12. Személy- és vagyon­biztonság körüli óvintézkedések. 13. A házban elő­forduló baleseteknél a rögtöni segélyre vonatkozó utasítás stb. Ez az egyesület különben teljesen díjtala­nul közvetít ily szakképzett házfelügyelőket, ha a ház­­tulajdonosok hozzájuk fordulnak. (VIL, Kerepesi­ út 60. sz., I. em. 24.) EGYESÜLETEK (A házfelügyelők nyugdíjegyesülete.) A ház­­felügyelők nemrég alakult nyugdíjegyesülete kérvényt adott be a tanácshoz, amelyben minden kerületben bizonyos meghatározandó napokon a községi iskola valamelyik termében szakszerű előadások tartására SPORT új elnök. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub ma este rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a távozó báró Eötvös Lóránt helyébe Szemere Miklóst választotta meg elnökének. Az új elnök hosszabb beszéddel foglalta el elnöki székét, hangsúlyozta az egyesület törekvéseinek fontosságát. Őseink — úgymond — fegyverrel szerezték a hont, virtussal tartották fenn tovább is és rokonszen­vessé tették a magyar uralmat széles e világon száza­dokon keresztül, a humánus toleranciával, nem szóbeli, nem formai sovinizmussal . A nemzetek függetlenségének legelső biztosítéka ma a pontos hadi céllövésben áll. Önöknek ebben is példát kell mutatniok. És hogy ezt szabadon tehessék, mindent el fogok követni, hogy az Egyetemi Atlétikai Klub mielőbb saját lövöldével rendelkezzék! Az éljenzéstől többször megszakított beszéd után Széll Lajos ifjúsági elnök megköszönte a klub nevé­ben, hogy az egyesület vezetését elvállalta. „A Challenge­ Cup. A Ferencvárosi Torna­ Klub és a ,,33. Football Clubja vasárnap délutáni mérkőzése bátran így nevezhető: küzdelem az igazságért, mert a F. T. C. múltkori 2: 1 vereségét csakis a bíró helyte­len ítélkezése okozta, mit a Labdarúgó Szövetség ülésén is, hova a F. T. C. óvást nyújtott be, elismertek, de mivel a szabályok szerint a bíró ítéletei meg nem felebbezhetők, a mérkőzést megsemmisíteni nem lehe­tett. A F. T. C. tehát, bár holnapra nemzetközi mér­kőzése lett volna, arról lemondott és újra kihívta legyőzőjét. Bár a Ferencvárosi Torna Club jelen­leg kitűnő kondícióban van, győzelme most mégis kétséges, mert a challenge cup matchek nemzet­köziek lévén, a „38“ F. C.-nak joga van csa­patát olyan játékosokkal is megerősíteni, kiknek a múltkori bajnokmérkőzésen nem volt szabad velük játszani. Biró most Harsády József, egyik közkedvelt legrégibb magyar footballozőnk lesz, kinek szakisme­rete és pártatlansága kétségtelen. A mérkőzés rendes helyárak mellett 2 ó­a órakor kezdődik a csömöri­ úti millennáris pályán. TÖRVÉNYSZÉK §§ Új kisegítő bíró a Kúrián. Az igazságügy­­miniszter a magyar királyi Kúriához Tódorffy Domokos marosvásárhelyi királyi táblai bírót kisegítő bírónak rendelte be. §§ Az újság­gyár. Kulcsár Béla a németországi fejetlen újságok mintájára egy újságot alapított, ame­lyet a fővárosban nyomatott cím nélkül, hogy aztán a vidékre küldje s minden városban más-más címet nyomasson a teljesen kész újság fejére. Kulcsár ezt a tervét hirdette a budapesti lapokban, egyben vidéki szerkesztőket és egyéb alkalmazottakat keresett, termé­szetesen óvadékkal. Ily módon egész sereg embert csapott be, akik mind alacsony műveltségű emberek s kauciójuk árán szerkesztők akartak lenni s főleg részesedni a Kulcsár által kilátásba helyezett 180.000 koronás évi jövedelemben. Kulcsár avval is biztatta őket, hogy kétheti kurzus után bárki lehet szerkesztő, akit ő, a központi szerkesztő, annak kinevez. A vállalat a következő hangzatos címet viselte: Magyar Kurír — központilag szerkesztett vidéki lapok értesítője. Kulcsár azonban a szegény emberek pénzét elsikkasztotta, amiért az ügyész tízrendbeli csalás miatt vádolta. A törvényszék el is ítélte ezért egyévi börtönre s a királyi tábla a büntetést 7 hónapra szállította. Ma foglalkozott a Kúria a beadott semmiségi panaszszal, amelyben Neuberger Ignác kúriai biró referácája alapján a semmiségi panaszt visszautasította. §§ A Magyar Jogász­ Egylet szombat este 6 órakor tartott felolvasó­ ülésében dr. Gaál Vilmos budapesti kir. törvényszéki bíró tartott ismertető és bíráló előadást a polgári perrendtartási javaslat né­hány részletkérdéséről. Szólt az értékhatár megállapí­tásáról keresethalmazat esetében, a megállapítási per­ről, a per tárgyáról, a keresetjogról, az ítélet jog­érvényességéről és a perbeli egyezség magánjogi hatályáról. — Az előadást a nagyszámú, előkelő jogász­hallgatóközönség nagy tetszéssel fogadta. §§ Elfelejtett vacsorák. Vlecskó Mari szobalány gyilkosság kísérletének bűntettével vádolva állott ma a budapesti esküdtszék előtt. A szobaleány ugyanis ez év június 24-én éjjel revolverrel rálőtt kedvesére, Tarcsi Gyula pénzügyminiszteri napidíjasra, annak Niedermayer­ utcai lakásán. Tarcsi még katonakorában ismerkedett meg a vádlottal, a­kinek házasságot ígért. A leány nagyon boldog volt, pénzzel segítette házas­ságot ígérő szerelmesét s ami katonánál nem utolsó dolog, jó vacsorát is juttatott neki. De Tarcsi meg­gondolta a dolgot és a mikor megszabadult a katona­ságtól és bejutott a pénzügyminisztériumba napidíjas­­nak, faképnél hagyta be szerelmesét és mást jegyzett el. Ezért lőtt rá az elhagyott leány. A golyó csak­ könnyű sebet ejtett a csapodár Tarcsin. A mai tár­gyaláson a leány elpanaszolta, hogyan hagyta cser­ben Tarcsi, a­kivel ő olyan jól bánt. A napidíjas ta­gadta, hogy nőül akarta venni a leányt és azt mondta,, hogy a pénzt, amit a leánytól kapott, együtt köl­tötték el. A délután 4 órakor kezdődő folytatólagos tár­gyaláson elnök első­sorban a bíróság által szövege­zett s az esküdtekhez intézendő kérdéseket olvastatta fel, azután pedig megnyitotta a perbeszédek sorát. Dr. Magyar István kir. ügyész vádbeszédében rámu­tatott azon, az utóbbi időkben sűrűn ismétlődő jelen­ségre, hogy a főbb bűntetteseket, akik az emberi élet­­ben követtek el merényletet, az esküdszék felmentő verdiktje kiragadta az igazságszolgáltatás kezei közül. Míg a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit a törvény kellőképen sújthatja addig az emberi élet kioltására irányuló szándék többnyire elkerüli bünte­tését. Példát kell statuálni s elégtételt adni a megsér­tett jogrendnek s ezért marasztaló verdiktet kért. Dr. Weisz Ödön a kir. ügyészszel szemben vé­dencének teljes felmentését kérte. Elősorolta a leány életviszonyait ecsetelte az udvariénak vele szemben tanúsított önző eljárását. A leány vétke az volt, hogy hitt Tarczi Gyula ámízgatásának, hogy nőül fogja őt venni. Mikor megtudta végre, hogy udvarlója felül­­tette, elkeseredésében, felindultságában követte el tettét, amelyért már úgyis megbünhődött eléggé, mert elvesztette föltalálni vélt boldogságát. Az esküdtek ezután verdikt hozatalra vonultak vissza s közel 10 órai tanácskozás után bűnösnek mondot­ták ki Vlecskó Marit a sértett jogtalan bántalmazásából eredt erős felindulásában elkövetett s nyomban végre­hajtott szándékos emberölés kíséretének bűntettében. A törvényt alkalmazó bíróság ezen marasztaló ver­dikt alapján Vlecskó Mari vádlottat 8 havi börtönre ítélte, amelyből 4 hó az elszenvedett vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetett. Az ügyész megnyugodott, vádlott és védője semmiségi panaszszal éltek az ítélet ellen, a 92. §. nem alkalmazása miatt. A védőt azon kérelmével, hogy védencét a bíróság helyezze az ítélet jogerőre emelkedéséig szabadlábra — elutasí­totta. §§ A vasút kártérítési kötelessége. Érdekes ügyben hozott ítéletet a budapesti királyi törvényszék. 1901-ben az államvasutak egy mozdonya elgázolta Koroda Pál kocsist, akinek egy törvénytelen gyermeke maradt. Dr. Kohn Jakab ügyvéd az államvasutak ellen a törvénytelen gyermek tartása iránt pert indított. A törvényszék most kimondotta, hogy a gyermeket a vasút tartozik eltartani 14 évig a vasúti balesetek­ről szóló törvény értelmében, mert természetes atyja is tartásra köteles, így a törvénytelen gyermek is ama személyek közé tartozik, akik a vasúttal szem­ben tartásra jogosultak. §§ Szabad-e az asszonyt megverni? A buda­pesti büntetőtörvényszék S. György budapesti lakost súlyos testi sértés vétsége miatt egy hónapi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre ítélte, mert feleségét, amiért hogy ez a nadrágját nem varrta meg, egy fából készült kis székkel bal karján szándékosan úgy meg­ütötte, hogy az asszony 21 napon túl gyógyuló csonttörést szenvedett. A vádlott férj azzal védeke­zett, hogy a vádbeli cselekményt házi fegyelmi joga gyakorlatában követte el, tehát az ő terhére nem ró­ható. A büntetőtörvényszék ítéletének megokolásában kimondotta, hogy a férjet felesége fölött a házi fe­gyelem joga egyáltalán nem illeti meg, a házi fegye­lemre tényleg jogosított személy által csak könnyű testi­sértés követhető el büntetlenül. A budapesti királyi tábla a törvényszék ítéletét részben megváltoztatva, a vádlott fogházbüntetését 14 napra szállította le azzal a megokolással, hogy a férjet a felesége felett a házi fegyelem joga megilleti. A Kúria — mint az Ügyvédek Lapja írja — ez ítélet ellen bejelentett semmiségi pa­naszt mint alaptalant, elutasította.­ TÁVIRATOK London, november 16. Gróf Deym osztrák-ma­gyar nagykövet este ideérkezett. A francia-sziámi szerződés ellen. Paris, november 15. A kamara gyarmatügyi csoportja Etienne elnök meghallgatása után egy­hangúlag elhatározta, hogy Etienne menjen el Delcassé külügyminiszterhez és kérje meg őt, hogy

Next