Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-19 / 318. szám
BUDAPESTI NAPLÓ 1802. november 19. siszezám Budapest, szerda ** Vendégszereplés a Nemzeti Színházban. Lövik Károlyné, Somló Emma asszony, legközelebb, mint vendég föllép a Nemzeti Színházban. ** A Vígszínház legközelebbi újdonsága. Nagy gonddal készül a Vígszínház művészgárdája Molnár Ferenc háromfelvonásos bohózatának, a Doktor urnak előadására. Az új darabban, melynek legközelebb már meg is lesz a bemutatója, Csillag Teréz, Nikó Lina, Varsányi Irén, Hegedűs, Góth, Szerémi, Fenyvesi és Tapolczai fognak játszani. ** Az Uránia újdonsága. Az Uránia legközelebb Bosnyákországot és a Hercegovinát fogja bemutatni. A darabot Szokolay Kornél írta Keleti Svájc címen. Az igazgatóság nagy gonddal készíti elő Bosnyákország bemutatását, ami ennek folytán az Uránia idei szezon egyik ló vonzóerejének ígérkezik. ** A vidéki színigazgatókhoz. Dr. Incze Henrik, a Magyar Szinészeti Almanach szerkesztője felkéri azon vidéki színigazgatókat, akik társulatuk névsorátmég nem küldték be, hogy azt okvetlen s mielőbb neki megküldjék. Egyúttal kéri az előfizetési és gyűjtőivek, valamint az előfizetési pénzek szíves megküldését címére (Vígszínház.) ** Sarah Bernhardt Prágában. Egy prágai távirat jelenti, hogy Neumann Angelo igazgató meghívta Sarah Bernhardt-t, hogy május havában az ottani német színházban, több estén át vendégszerepeljen. ** A német cenzúra. A német cenzúra erősen haladt hátrafelé. Egy berlini távirat szerint a berlini cenzúra legutóbbi tilalmai, amelyek átalános feltűnést keltettek, teljesen megfelelnek a német kormány nézeteinek. Ehhez képest a jövőben olyan darabok előadását, amelyek a bibliából merítik tárgyukat, egyáltalában nem fogják megengedni. ** Vidéki színházak. Az aradi Nemzeti Színházban legközelebb vendégszerepelni fog Mátrai B. Béla a Vígszínház főrendezője s kitűnő jellemszínésze, a Velencei kalmár Shylok, a Fösvény, Наградой és Othello Jagó szerepében. A művész, kit néhány év előtt sokat tapsolt a vidéki közönség több vidéki városban fog vendégszerepelni. A hit. — Klerikális támadás. — Budapest, november 18. Rózsa Miklós, a Hit című népszínmű szerzője a következő nyilatkozat közlésére kér fel bennünket: Az Alkotmány mai számában Nazarénusok a színpadon cím alatt heves támadást intéz a Népszínházban még csak szombaton szinrekerülő darab, A hit ellen s követeli annak a műsorról való levételét. Teszi pedig ezt egy kiváló magyar művész instrukciója alapján, mert hiszen a darabot — melyből még főpróba sem volt s mely még könyvalakban meg sem jelent — nem is láthatta, nem is olvashatta. Nem tudom, ki az a magyar és kiváló művész — nem is vagyok kiváncsi rá — de nagyon rosszul informálta a katholikus vallás túlbuzgó őrét, mikor azt sugalmazta A hitről, hogy az a nazarénus vallás apológiája, hogy abban a nazarénizmusról, mint egyedül üdvözítő vallásról beszélnek, meg hogy benne a vallási anarchizmust dicsőítik a színpadon. Szó sincs A hitben „a katholikus magyar állam ellen intézett ilyen manőverről“. . . megnyugtathatom az Arnyt. Amint hogy szó sincs a darabomban Daru Illés csendőrkáplárról „akinek egy leány sértett önérzetből ágyasa lesz“ s csak azután kerül össze egy nazarénussal, miután ..előbb végigszolgálja az összes fegyvernemeket !“ ... Az egészből mindössze annyi igaz hogy igenis szerepel a darabban egy merő hiúságból bűnbe esett leány, akit azonban a hit malasztja (és nem a nazarénus ,vagy bármilyen vallás !) megtisztít, felemel és szenvedésétől megszabadul. Valamint hogy a darab főhősei mind ilyen bűnbe esett vagy rossz útra tért emberek, akik azután a hit (és megint nem a vallás !) igéiben keresnek — és találnak vigasztalást... Nos, énazt hiszem, hogy éppen az Arnynak lehet legkevesebb kifogása az ellen, hogy ,,csupa szenzáció-hajhászásból ilyen tendenciájú darabok kerülnek előadásra!“ Vájjon helyesebben tettem volna, ha a hit apológiája helyett a vallás, például a reformátusvagy zsidó vallás apológiáját zengem? Hiszen éppen azért választottam egy törvényesen be nem ivott, el nem ismert vallást A hit keretéül, hogyegyik vagy másik vallás dicsőítését rám ne olvastassák — a másik rovására. Hogy pedig a naszarénizmus mennyire jogosult arra, hogy magyar népszínmű keretéül szolgáljon, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyetlen vallás, mely magyar földön született, magyar talajból nőtt ki s melynek apostolai is mindannyian magyar parasztok. Elég csodálatos, hogy ezt a specifikusan magyar jelenséget — melyet a külföldön egyáltalán még nem is ismernek — sohasem jutott eszébe senkinek feldolgozni, a szegény, boldogult Justh Zsigmondon kívül. Éppen ezért nyugodtan várom a sajtó és közönség ítéletét s csak az a kérésem mindezekhez — az Arnyhoz is, hogy hallgassák meg lojálisan a darabomat, mielőtt ítélkeznek felette. Ennyit még nagyobb bűnös is megérdemel, mint a drámaíró. Rózsa Miklós.* Rózsa Miklós darabját, amely a színpadi előkészítés munkájában van, nem ismerjük, nem ismerhetjük és úgy ítéljük, egyelőre, amíg a lámpák elé kerül, csak az ő tulajdona és a színházé, amely tanulja és be fogja mutatni. A nyilatkozat szerint amelyet szerzője tesz felőle, nekünk meleg és érdemes dolognak tetszik. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az előleges cenzúra megengedhetetlen és az izgatás egy ismeretlen irodalmi munka ellen, helytelen dolog. Tűrhetetlen reakció az ilyen és a felekezeti tekintetek rosszakaró nekiütköztetése az irodalmi szabadságnak. Amely pedig szent és nagy dolog. A Népszínházban különben ma tartották meg a darab első házi-főpróbáját teljes díszletekkel. A színház szabóműhelyében is javában dolgoznak az eredeti minták után készülő jelmezeken, úgy hogy a főpróbát már jelmezekben fogják megtartani. A Miből nyilvános főpróbát nem tartanak, csupán a sajtó meghívott képviselői előtt mutatják be házi főpróbán e hó 21-én, pénteken délelőtt 10 órakor. A premier e hó 22-én, szombaton este lesz Hegyi Arankával a fő női szerepben, és általános érdeklődés mutatkozik iránta nyílttér. A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás Шпб szardfolt használtaink, vese-, húgyhílyag-, hngydara-és készvínybántalmak ellen, vizeleti nehézségeknél, továbbá a légzés emésztési szervek furatos bántalmainál Húgyhajtó hatásút Vismontes! Könnyen emésztheti! Csirmedes! Kapható ásványmzr kereskedésekben vagy a SalVator-forrás igazgatóságánál Epertresotu Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái. Xigryra becsült vevőimnek a vidéken szíves tudomására hozom, hogy feltűnést keltő karácsonyi innlaegyűjteményem összeállítása már elkészült és rendelkezésre áll. A tömeges megrendelések folytán az elmúlt években előfordult, hogy — dacára óriási készletemnek — a nagy kelendőség miatt egyes kelméket már lehetetlen volt szállítanom. Ezt kikerülendő, kérem, méltóztassék nagybecsű megrendeléseikkel mielőbb kitüntetni. Kiváló tisztelettel BRAMMER ÖDÖN Budapest, Bécsi utcai ♦ ♦ ♦ ♦ AZ ÚJ ANGOL ♦ ♦ ♦ ♦ FÉRFIRUHA-BÉRLET LEGJOBB RUHÁZKODÁSI RENDSZER * DEUTSCH F. KÁROLY * BUDAPEST, ANDRÁSSY-UT 1. SZÁM. Leghatásosabb arzénes vasas viz vérszegénység, női betegségek, ideg s bőrbetegségek stb. ellen* Kapható az össszes ásványviz-üzletekben, gyógyszertár és drognemókban. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) MŰVÉSZET 0 A Magyar Iparművészeti Társulat választmánya Ráth György elnöklete alatt ülést tartott s elhatározta, hogy elkészítteti a társulat alapítójának s első elnökének Trefort Ágostnak, volt elnökének báró Lipthay Bélának, Zsolnay Vilmosnak és Kelety Gusztávnak arckép plakettjeit, s hogy a szükséges mintákat évi időközökben pályázat útján szerzi be. Egyúttal kimondták, hogy Trefort Ágost szobrának felállítása dolgában a társulat gyűjtést indítson. Elhatározták egy nagyszabású nyilvános tárgysors játéknak rendezését s ezért kérvényt intéz a társulat a pénzügyminiszterhez, hogy azt engedélyezze. Báró Edelsheim-Gyulay Lipót 200 korona alapítványnyal a társulat alapitó tagja lett s újabban 20 új rendes tag lépett a társulat kötelékébe. Elégtétel Szinnyey-Merse Pálnak. Megemlékeztünk Szinnyey-Merse Pálnak, a nagy magyar plein-air-festőnek arról a sérelméről, amely azzal érte, hogy képeit a téli tárlaton szétszórtan állították ki, aminek következtében a művész képeit el is akarta a tárlatról vitetni, hogy másutt állítsa ki őket. Örömmel veszszük most tudomásul, hogy a Képzőművészeti Társulat igazgatósága fényes elégtételt adott az ok nélkül — és, amint most kiderül, szándékosság nélkül — megbántott művésznek. Az igazgatóság megbízásából ugyanis Ambrozovics Dezső titkár ma a következő levelet írta Szinnyey-Merse Pálnak: Igen tisztelt művész úr! Társulatunk igazgatósága hétfőn, november hó 17-ikén tartott ülésén tárgyalta igen tisztelt művész úrnak. Benkő Kálmán igazgató úr által szóbelileg előterjesztett ama kérelmét, hogy igen tisztelt művész úrnak a napokban megnyílt Téli Kiállítás anyagába besorozott öt darab festménye visszaadassék. Sajnálattal kell értesítenem, hogy az igazgatóság ennek a kérelemnek, a társulat Kiállítási Szabályzatára való hivatkozással, legjobb akarata mellett sem tehetett eleget, ellenben hajlandónak nyilatkozott minden tőle telhetőt elkövetni arra nézve, hogy igen tisztelt vész urnák, képei elhelyezése ellen emelt kifogásaival számolva, azokat a Műcsarnok termeinek valamelyik talán kollektive helyezze el s rövid eszmecsere után abban állapodott meg, hogy igen tisztelt művész urnak négy nagyobb festményét a Műcsarnok első számú nagy termének északnyugati falán függeszti föl, ami azonnal meg is történt. Evvel egyidejűleg arról is van szerencsém értesíteni, hogy a festészeti szakbizottság előadója és helyettes előadója az ülés jegyzőkönyvében is kifejezést kívánt adni annak, hogy úgy az egész jury, mint a kiállítás rendezőbizottsága a legnagyobb tisztelettel viseltetnek igen tisztelt művész urnák művészete iránt és éppen ebből az őszinte tiszteletből kifolyólag kötelességünknek tartják elhárítani magukról igen tisztelt művész úrnak azt a föltevését, mintha a rendezőbizottságot igen tisztelt művész úr festményeinek az elhelyezésénél akár animozitás, akár bármi néven nevezendő rosszakarat vezette volna. Annak legkétségbevonhatatlanabb bizonyítékául, hogy itt rosszakaratról vagy animozitásról szó sem lehet, a tárlat rendezői csak azt hozzák föl, hogy igen tisztelt művész urnák fölszólalása után azonnal, a legkészebb örömmel hajlandóknak nyilatkoztak arra, hogy igen tisztelt művész urnák óhajtásait a lehetőség határain belül teljesítsék, ami — mint már fönnebb jelezni szerencsém volt — azonnal meg is történt. Abban a reményben, hogy a jelen sorokkal az igazgatóságnak sikerült igen tisztelt művész urnák aggályait teljesen eloszlatni, Budapest, 1902. november 18. maradtam kiváló tisztelettel az igazgatóság megbízásából Ambrozovics Dezső titkár. A Beer-féle ölj. Berlinből táviratozzák: A Beer Mihály-féle 2260 márkás ösztöndíjat, minthogy annak birtokosa, Mose festő agyonlőtte magát, az akadémia Schattenstein Miklós bécsi festőnek adományozta. A Valentiny-kiállítás, melyet a tavaly elhunyt művész hagyatékában maradt festményekből és rajzokból rendeztek barátai a Váczi-utca 25-ik számú házban, folyvást élénk látogatottságnak örvend. Eddig a kiállított képeknek több mint fele már elkelt s a nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezőség a művész rajzaiból összeállított újabb gyüjteménynyel toldotta meg. E rajzok öt koronától tölfelé különböző árakban kaphatók s igen alkalmas, művészi becsű emléktárgyakul szolgálhatnak mindenkinek, aki az elhunyt művész iránt közelebbről érdeklődik. Többet a kiállított műtárgyak közül az Országos Képtár vett meg. Vásároltak ezenkívül: Szitányi Géza, gróf Erdődy Gyula, özvegy Szontágh Árpádné, Glück Frigyes, Leipziger Vilmos, Kis-Faragó Ida, dr. Laczkovich Elemér, dr. Langer Jenő, Wahl Béla, dr. Basch Imre, Sándor Pál,Sturm Albert, gróf Zichy Béla, dr. Jeszenszky István, Wolner Gyula stb. A kiállítást e hó 22-ikén, szombaton este zárják be. A Műteremház bokréta-ünnepe. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat költségén épülő Műteremház építése annyira előrehaladt, hogy a szokásos bokréta-ünnepet e hó 22-én délután 4 órakor megtarthatják. Az épület tizenkilenc műtermet foglal magában, melyek közül a földszinten a szobrász-műterem lesz. TUDOMÁNY, IRODALOM Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság ma este 6 órakor tartotta Ágai Adolf elnöklete alatt felolvasó-ülését. Dr. Frisch Ármin az első felolvasó ,,A zsidó vallás hitelveiről“ olvasta fel magas níven álló értekezését. Utána Dénes Tibor mutatta be ,,Izsák menyegzője" című hosszabb versét. Végül Lengyel Laura olvasta fel ,,Küzdelmek“ című novelláját, amelyben gyönyörű lelki küzdelmét festi le egy hitét elhagyni készülő embernek. Mindhárom felolvasást a nagyszámban jelen vott közönség zajos tapssal jutalmazta. „ Erdős Bence költeménye. A Padas irodalmi társaság kiadásában a hét folyamán jelennek meg egy díszes kötetben Erdős Renée költeményei. A kiadóhivatal a könyvből hollandi papíron, angol