Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-19 / 318. szám

BUDAPESTI NAPLÓ 1802. november 19. siszezám­ Budapest, szerda **­ Vendégszereplés a Nemzeti Színházban. Lövik Károlyné, Somló Emma asszony, legközelebb, mint vendég föllép a Nemzeti Színházban. ** A Vígszínház legközelebbi újdonsága. Nagy gonddal készül a Vígszínház művészgárdája Molnár Ferenc háromfelvonásos bohózatának, a Doktor ur­nak­ előadására. Az új darabban, melynek legközelebb már meg is lesz a bemutatója, Csillag Teréz, Nikó Lina, Varsányi Irén, Hegedűs, Góth, Szerémi, Fenyvesi és Tapolczai fognak játszani. ** Az Uránia újdonsága. Az Uránia legköze­lebb Bosnyákországot és a Hercegovinát fogja bemu­tatni. A darabot Szokolay Kornél írta Keleti Svájc cí­men. Az igazgatóság nagy gonddal készíti elő Bos­­­nyákország bemutatását, ami ennek f­oly­tán az Uránia idei szezon egyik ló vonzóerejének ígérkezik. ** A vidéki színigazgatókhoz. Dr. Incze Henrik, a Magyar Szinészeti Almanach szerkesztője felkéri azon vidéki színigazgatókat, akik társulatuk névsorát­­még nem küldték be, hogy azt okvetlen s mielőbb neki megküldjék. Egyúttal kéri az előfizetési és gyűjtőivek, valamint az előfizetési pénzek szíves megküldését címére (Vígszínház.) ** Sarah Bernhardt Prágában. Egy prágai távirat jelenti, hogy Neumann Angelo igazgató meg­hívta Sarah Bernhardt-t, hogy május havában az ottani német színházban, több estén át vendég­szerepeljen. ** A német cenzúra. A német cenzúra erősen halad­t hátrafelé. Egy berlini távirat szerint a berlini cenzúra legutóbbi tilalmai, amelyek átalános feltűnést keltettek, teljesen megfelelnek a német kormány né­zeteinek. Ehhez képest a jövőben olyan darabok elő­adását, amelyek a bibliából merítik tárgyukat, egy­általában nem fogják megengedni. ** Vidéki színházak. Az aradi Nemzeti Színház­ban legközelebb vendégszerepelni fog Mátrai B. Béla a Vígszínház főrendezője s kitűnő jellemszínésze, a Velencei kalmár Shylok, a Fösvény, Наградой és Othello Jagó szerepében. A művész, kit néhány év előtt sokat tapsolt a vidéki közönség több vidéki városban fog vendégszerepelni. A h­i­t. — Klerikális támadás. — Budapest, november 18. Rózsa Miklós, a Hit című népszínmű szerzője a következő nyilatkozat közlésére kér fel bennünket: Az Alkotmány mai számában Nazarénusok a szín­padon cím alatt heves támadást intéz a Népszínházban még csak szombaton szinrekerülő darab, A hit ellen s követeli annak a műsorról való levételét. Teszi pedig ezt egy kiváló magyar művész instrukciója alapján, mert hiszen a darabot — melyből még főpróba sem volt s mely még könyvalakban meg sem jelent — nem is láthatta, nem is olvashatta. Nem tudom, ki az a magyar és kiváló művész — nem is vagyok kiváncsi rá — de nagyon rosszul informálta a katholikus vallás túlbuzgó őrét, mikor azt sugalmazta A hitről, hogy az a naza­­rénus vallás apológiája, hogy abban a nazaréniz­­musról, mint egyedül üdvözítő vallásról beszélnek, meg hogy benne a vallási anarchizmust dicsőítik a szín­padon. Szó sincs A hitben „a katholikus magyar állam ellen intézett ilyen manőverről“. . . megnyugtathatom az Arnyt. Amint hogy szó sincs a darabomban Daru Illés csendőrkáplárról „akinek egy leány sértett önér­zetből ágyasa lesz“ s csak azután kerül össze egy nazarénussal, miután ..előbb végigszolgálja az összes fegyvernemeket !“ ... Az egészből mindössze annyi igaz hogy igenis szerepel a darabban egy merő hiú­ságból bűnbe esett leány, akit azonban a hit malasztja (és nem a nazarénus ,vagy bármilyen vallás !) meg­tisztít, felemel és szenvedésétől megszabadul. Valamint hogy a darab főhősei mind ilyen bűnbe esett vagy rossz útra tért emberek, akik azután a hit (és megint nem a vallás !) igéiben keresnek — és találnak vigasztalást... Nos, én­­azt hiszem, hogy éppen az Arnynak lehet legkeve­sebb kifogása az ellen, hogy ,,csupa szenzáció-haj­­hászásból ilyen tendenciájú darabok kerülnek elő­adásra!“ Vájjon helyesebben tettem volna, ha a hit apológiája helyett a vallás, például a református­­vagy zsidó vallás apológiáját zengem? Hiszen ép­pen azért választottam egy törvényesen be nem ivott, el nem ismert vallást A hit keretéül, hogy­­egyik vagy másik vallás dicsőítését rám ne olvas­tassák — a másik rovására. Hogy pedig a na­­szarénizmus mennyire jogosult arra, hogy magyar népszínmű keretéül szolgáljon, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyetlen vallás, mely magyar föl­dön­ született, magyar talajból nőtt ki s melynek apos­tolai is mindannyian magyar parasztok. Elég csodála­tos, hogy ezt a specifikusan magyar jelenséget — melyet a külföldön egyáltalán még nem is ismernek — sohasem jutott eszébe senkinek feldolgozni, a szegény, boldogult­ Justh Zsigmondon kívül. Éppen ezért nyu­­­godtan várom a sajtó és közönség ítéletét s csak az a kérésem mindezekhez — az Arnyhoz is, hogy hall­gassák meg lojálisan a darabomat, mielőtt ítélkeznek felette. Ennyit még nagyobb bűnös is megérdemel, mint a­­ drámaíró. Rózsa Miklós.* Rózsa Miklós darabját, amely a színpadi elő­készítés munkájában van, nem ismerjük, nem ismer­hetjük és úgy ítéljük, egyelőre, amíg a lámpák elé kerül, csak az ő tulajdona és a színházé, amely tanulja és be fogja mutatni. A nyilatkozat szerint amelyet szerzője tesz felőle, nekünk meleg és érde­mes dolognak tetszik. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az előleges cenzúra megengedhetetlen és az izgatás egy ismeretlen irodalmi munka ellen, helyte­len dolog. Tűrhetetlen reakció az ilyen és a felekezeti tekintetek rosszakaró nekiütköztetése az irodalmi szabadságnak. Amely pedig szent és nagy dolog. A Népszínházban különben ma tartották meg a darab első házi-főpróbáját teljes díszletekkel. A szín­ház szabóműhelyében is javában dolgoznak az eredeti minták után készülő jelmezeken, úgy hogy a főpróbát már jelmezekben fogják megtartani. A Miből nyilvá­nos főpróbát nem tartanak, csupán a sajtó meghívott képviselői előtt mutatják be házi­ főpróbán e hó 21-én, pénteken délelőtt 10 órakor. A premier e hó 22-én, szombaton este lesz Hegyi Arankával a fő női szerep­ben, és általános érdeklődés mutatkozik iránta nyílttér. A Szinye-Lipóczi Lithion-forrás Шпб szardf­o­lt használtaink, vese-, húgyhílyag-, hngydara-és készvínybántalmak ellen, vizeleti nehézségeknél, továbbá a légz­és emésztési szervek furatos bántalmainál Húgyhajtó hatásút Vismontes! Könnyen emésztheti! Csirmed­es! Kapható ásványmzr kereskedésekben vagy a­ SalVator-forrás igazgatóságánál Epertresotu Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái. Xigryra becsült vevőimnek a vidéken szíves tudomására hozom, hog­y fel­tűnést keltő karácsonyi innl­aegyűjte­ményem­ összeállítása már elkészült és rendelkezésre áll. A tömeg­es meg­rendelések folytán az elmúlt években előfordult, hogy — dacára óriási kész­letemnek — a nagy kelendőség miatt egyes kelméket már lehetetlen volt szállítanom. Ezt kikerülendő, kérem, méltóztassék nagybecsű megrendelé­seikkel mielőbb kitüntetni. Kiváló tisztelettel BRAMMER ÖDÖN Budapest, Bécsi­ utca­i ♦ ♦ ♦ ♦ AZ ÚJ ANGOL ♦ ♦ ♦ ♦ FÉRFIRUHA-BÉRLET LEGJOBB RUHÁZKODÁSI RENDSZER * DEUTSCH F. KÁROLY * BUDAPEST, ANDRÁSSY-UT 1. SZÁM. Leghatásosabb arzénes vasas viz vérszegénység, női betegségek, ideg s bőrbeteg­ségek stb. ellen* Kapható az össszes ásványviz-üzletekben, gyógyszertár és drognem­ókban. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) MŰVÉSZET 0 A Magyar Iparművészeti Társulat választ­mánya Ráth György elnöklete alatt ülést tartott s el­határozta, hogy elkészítteti a társulat alapítójának s első elnökének Trefort Ágostnak, volt elnökének báró Lipthay Bélának, Zsolnay Vilmosnak és Kelety Gusztávnak arckép plakettjeit, s hogy a­ szükséges mintákat évi időközökben pályázat útján szerzi be. Egyúttal kimondták, hogy Trefort Ágost szobrának felállítása dolgában a társulat gyűjtést indítson. El­határozták egy nagyszabású nyilvános tárgysors játék­nak rendezését s ezért kérvényt intéz a társulat a pénzügyminiszterhez, hogy azt engedélyezze. Báró Edelsheim-Gyulay Lipót 200 korona alapítvány­nyal a társulat alapitó tagja lett s újabban 20 új rendes tag lépett a társulat kötelékébe.­­ Elégtétel Szinnyey-Merse Pálnak. Megem­lékeztünk Szinnyey-Merse Pálnak, a nagy magyar plein-air-festőnek arról a sérelméről, amely azzal érte, hogy képeit a téli tárlaton szétszórtan állították ki, aminek következtében a művész képeit el is akarta a tárlatról vitetni, hogy másutt állítsa ki őket. Örömmel veszszük most tudomásul, hogy a Képzőművészeti Tár­sulat igazgatósága fényes elégtételt adott az ok nélkül — és, amint most kiderül, szándékosság nélkül — meg­bántott művésznek. Az igazgatóság megbízásából ugyanis Ambrozovics Dezső titkár ma a következő le­velet írta Szinnyey-Merse Pálnak: Igen tisztelt művész úr! Társulatunk igazgatósága hétfőn, november hó 17-ikén tartott ülésén tárgyalta igen tisztelt művész úrnak. Benkő Kálmán igazgató úr által szóbelileg előterjesztett ama kérelmét, hogy igen tisztelt művész úrnak a napokban megnyílt Téli Kiállítás anyagába besorozott öt darab festménye visszaadassék. Sajná­lattal kell értesítenem, hogy az igazgatóság ennek a kérelemnek, a társulat Kiállítási Szabályzatára való hivatkozással, legjobb akarata mellett sem tehetett eleget, ellenben hajlandónak nyilatkozott minden tőle telhetőt elkövetni arra nézve, hogy igen tisztelt vész urnák, képei elhelyezése ellen emelt kifogásai­val számolva, azokat a Műcsarnok termeinek vala­melyik talán kollektive helyezze el s rövid eszme­csere után abban állapodott meg, hogy igen tisztelt művész urnak négy nagyobb festményét a Műcsarnok első számú nagy termének északnyugati falán füg­geszti föl, ami azonnal meg is történt. Evvel egyidejűleg arról is van szerencsém érte­síteni, hogy a festészeti szakbizottság előadója és helyettes előadója az ülés jegyzőkönyvében is kifeje­zést kívánt adni annak, hogy úgy az egész jury, mint a kiállítás rendező­bizottsága a legnagyobb tisz­telettel viseltetnek igen tisztelt művész urnák művé­szete iránt és éppen ebből az őszinte tiszteletből kifolyólag kötelességünknek tartják elhárítani maguk­ról igen tisztelt művész úrnak azt a föltevését, mintha­ a rendezőbizottságot igen tisztelt művész úr fest­ményeinek az elhelyezésénél akár animozitás, akár bármi néven nevezendő rosszakarat vezette volna. Annak legkétségbevonhatatlanabb bizonyítékául, hogy itt rosszakaratról vagy animozitásról szó sem lehet, a tárlat rendezői csak azt hozzák föl, hogy igen tisztelt művész urnák fölszólalása után azonnal, a legkészebb örömmel hajlandóknak nyilatkoztak arra, hogy igen tisztelt művész urnák óhajtásait a lehetőség határain belül teljesítsék, ami — mint már fönnebb jelezni szerencsém volt — azonnal meg is történt. Abban a reményben, hogy a jelen sorokkal az igazgatóságnak sikerült igen tisztelt művész urnák aggályait teljesen eloszlatni, Budapest, 1902. november 18. maradtam kiváló tisztelettel az igazgatóság megbízásából Ambrozovics Dezső titkár.­­ A Beer-féle ölj. Berlinből táviratozzák: A Beer Mihály-féle 2260 márkás ösztöndíjat, minthogy annak birtokosa, Mose festő agyonlőtte magát, az akadémia Schattenstein Miklós bécsi festőnek adomá­nyozta.­­ A Valentiny-kiállítás, melyet a tavaly el­hunyt művész hagyatékában maradt festményekből és rajzokból rendeztek barátai a Váczi-utca 25-ik számú házban, folyvást élénk látogatottságnak örvend. Eddig a kiállított képeknek több mint fele már elkelt s a nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezőség a művész rajzaiból összeállított újabb gyüjteménynyel toldotta meg. E rajzok öt koronától tölfelé különböző árakban kaphatók s igen alkalmas, művészi becsű emléktárgyakul szolgálhatnak mindenkinek, aki az el­hunyt művész iránt közelebbről érdeklődik. Többet a kiállított műtárgyak közül az Országos Képtár vett meg. Vásároltak ezenkívül: Szitányi Géza, gróf Er­­dődy Gyula, özvegy Szontágh Árpádné, Glück Fri­gyes, Leipziger Vilmos, Kis-Faragó Ida, dr. Laczko­­vich Elemér, dr. Langer Jenő, Wahl Béla, dr. Basch Imre, Sándor Pál,­­Sturm Albert, gróf Zichy Béla, dr. Jeszenszky István, Wolner Gyula stb. A kiállítást e hó 22-ikén, szombaton este zárják be.­­ A Műteremház bokréta-ünnepe. Az Orszá­gos Magyar Képzőművészeti­ Társulat költségén épülő Műteremház építése annyira előrehaladt, hogy a szo­kásos bokréta-ünnepet e hó 22-én délután 4 órakor megtarthatják. Az épület tizenkilenc műtermet foglal magában, melyek közül a földszinten a szobrász-mű­terem lesz. TUDOMÁNY, IRODALOM­ ­ Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság ma este 6 órakor tartotta Ágai Adolf elnöklete alatt fel­­olvasó-ülését. Dr. Frisch Ármin az első felolvasó ,,A zsidó vallás hitelveiről“ olvasta fel magas níven álló érte­kezését. Utána Dénes Tibor mutatta be ,,Izsák menyeg­zője" című hosszabb versét. Végül Lengyel Laura olvasta fel ,,Küzdelmek“ című novelláját, amelyben gyönyörű lelki küzdelmét festi le egy hitét elhagyni készülő embernek. Mindhárom felolvasást a nagy­számban jelen vott közönség zajos tapssal jutalmazta. „ Erdős Bence költeménye­. A Padas iro­dalmi társaság kiadásában a hét folyamán jelennek meg egy díszes kötetben Erdős Renée költeményei. A kiadóhivatal a könyvből hollandi papíron, angol

Next