Budapesti Napló, 1903. október (8. évfolyam, 268-298. szám)
1903-10-03 / 270. szám
2 TDI számi Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1903. október 31 - jesen használhatatlan állapotban van, a vizvezetékiépitési bizottság most ezt a telepet 34 800 korona költséggel egy újfajta u vasbeton-kerítéssel akarja ellátni s erre fedezetet kér. A pénzügyi bizottság ma a vállalkozótól hároméves garanciát kívánt, hogy váljon az újfajtája kerítés ellentállási képessége beválik-e? Ha a vállakozó e feltételt elfogadja, úgy engedélyezik a kiadást. SZÍNHÁZ, zene ** Népszínház. (Bemutató előadás.) A Népszínház mai első operettadonsága, a Masinka, egész joggal keltette fel már előre a közönség nagyobb érdeklődését: egy Erkel-ivadék, a Bánk bán és a Hunyady László nagy zeneköltőjének vérbeli unokája és Erkel Gyulának, az Opera volt kiváló karnagyának fia az, aki ebben az operettben első színpadi kompozíciójával a nyilvánosság elébe lép! Mert az arisztokrácia világában sem kötelez annyira a vér, mint a szellemi munka birodalmában. Az átöröklés theóriája eléggé bizonyíthat mellette. Nos, hogy utána vagyunk a Masinka bemutatójának, mindenekelőtt meg kell mondanunk, hogy az Urscel-sarjadéknak mindenekelőtt jobban meg kellett volna válogatnia a librettistáját s nem lett volna szabad muzsikájának a sorsát egy ilyen minden tekinteben gyönge szövegkönyvhöz kötnie. Bőssel Nándor, a Masinka librettistája, minden inkább, de nem író s még kevésbé szinpadi iró. Teljesen ismeretlen világ előtte a szinpad, nem ismeri a természettanát, törvényeit, melyek rajta uralkodnak, ezernyi útvesztőjét, amelybe belevesz az, aki nem ismeri a festett világban a járást. Végtelenül naiv dolog ez a Masinka s azt a benyomást kelti bennünk, mintha szerzője, aki sok operett-előadást nézhetett életében vérig, egyszerre csak a homlokára ütött volna és igy kiáltott volna fel: — Hopp ! Megpróbálom, bálha én is tudnék operettszöveget csinálni! És ennek az önbizalmas erőpróbának az eredménye a Masinka, melynek se tárgya, se színpadi ökonómiája nem olyan, hogy leköthetné a közönség érdeklődését, nemhogy sikert is arathatna. Egy orosz diákkisasszony végtelenül banális s e mellett egészen szétfolyó históriám a szövegkönyv, régesrégen a színházi lomtárba került és minden írói uraságoktól levetett operett-tréfákkal felsallangozva Sportnyelven szólva: az Erkel-ivadék tehát rettenetesen túlterhelve jelent meg a premier startnál. Erkel Jenőt, a legnagyobb magyar zeneszerző unokáját, egy szintén vérbeli írónak a társaságában szerettük volna látni mindjárt első megjelenése alkalmával a színpadon, aki zeneszerzői invenciójának szárnyakat tudott volna adni és érdekes színpadi helyzeteket teremteni, amelyek a kompozíció érdekességét is fokozzák. Ennek a kétségtelenül hibás librettó-választásnak a Masinka zeneszerzője kétségtelenül meg fogja adni az árát. A Masinka nem igen fog nyomot hagyni további zeneszerzői karrierjében, de még a szezon múló sikerei közt is aligha. Pedig hát Erkel Jenő élő bizonysága az átöröklés tanának. Igazi zeneszerzővér. Határozott egyénsége van, invenciózus és melódiaforrása széles hullámokban bugyog. A Masinka muzsikájából fölös számmal tudnék idézni azokat a zeneszámokat, amelyek az ifjú Erkelnek nemcsak hivatottságára, de kész zeneszerzői voltára vallanak. Különösen szépek a szélesen és merészen épített finálék, amelyek ritka hatásúak és kitűnően vannak hangszerelve. A Masinka mesteri hangszerelésének általában külön fejezetet kellene szentelnünk. Ritka, nagy tudás, erő és ötletesség nyilvánul az operett egész hangszerelésében, ami legkevésbé sem meglepő, minthogy úgy tudjuk ez a hangszerelés Erkel Gyulának a műve. Fején találta a szöget az a premiere-enthuziásta, aki a Masinka zenekari kíséretét figyelve, így kiáltott fel : h így csak egy apa hangszerel a fiának ! Az ifjú Erkel-ivadék tehát teljesen meg lehet elégedve a maga zeneszerzői sikerével, ha a Masinka nem lesz is hosszú életű a földön bármint tisztelje is az apját, meg az anyját. Az előadásról nincs sok különös mondanivaló. Meglátszott raja a színház ambíciója, de a szereplőknek nem is igen volt a kalmük igazi színpadi feladatokra. A ma esti bemutatón Kovács tartotta a lelket a Masinkában, ez a bravúros komikus, aki a megelevenedett hatás. Bármit csinál, azt a benyomást kelti, hogy jót csinál, de hatásosat mindenesetre. Masinka szerepében Komlósi Emma játszott, a Népszínház új, fiatal tagja, akiről az a benyomásunk, hogy jó igyekezet mellett bele fog illeni a Népszínház ensemble-jába s meglesznek a tehetségéhez mért sikerei. Kitartott felső hangjai nagyon szépek. A többi szereplő közül felemlítjük Szirmait, Pázmánt, Harmath Honát, Lánczy Etelt, Újvárit, Kiss Mihályt és Szerdahelyit. Premiertapsokban az est túlontúl bőséges volt, ugyannyira, hogy a szerzők és a főbb szereplők még a vasfüggöny kis nyílásában is többször megjelenhettek. (Mrs.) ** A Vígszínház bemutatója. A Vígszínházban ma tartották meg a holnap, szombaton, bemutatóra kerülő Er. Nebditsvirág című bohózat főpróbáját. A Mars és Desvalliers darabot már a főpróbán is gyors tempóban játszották. Bemutatták a második felvonás forgószekrényét, amely sok derültségnek lesz előidézője és működtették a harmadik felvonás trükkjeit is. Az egész főpróba azt a benyomást tette, hogy a Vígszínház holnapra tartogatja a szezon első igazi premierjét. ** Az Újházi-banket. Az Újházi Ede tiszteletére mára tervezett banket, közbejött akadályok folytán, szerdán eső 7-én esti 10 órakor tartatik meg a Royal szálló dísztermében. ** A Srótostót századik előadása. A Magyar Színház holnap, szombaton megünnepli fennállása óta legnagyobb sikerét. A drótostót századik előadását Lehár Ferenc operettje április 21-ikén került színre májusban és júniusban, a legnagyobb melegben is telt házak előtt játszotta a színház, a siker folytatódott szeptemberben is, úgy hogy az operett, a nyári szünetet leszámítva, egyfolytában érte meg 100-ik előadását. Az eddigi 99 előadásból 91-ben vett részt Sziklai Kornél, aki páratlan népszerűségű alakot teremtett Pfefferkornból. Szentgyörgyi Lenke, akinek ez volt első színpadi szereplése, 97-szer játszotta Zsuzsit, ugyanannyiszor Komár Berta Micit. Babos Árpád 84-szer énekelte Jankót, Heltai Jenő 5-ször. A politikus bádogost 92-szer játszotta Boross, 7-szer Fenyéri. Minden előadásban résztvett: Báthonyi Ákos, Sziklainé, Giréth, Iványi, Csige, Szabó Lajos és a kis Halász Ilonka. A kis Jankót Sajna Mihály és Tóth Miska énekelték. A drótostat első két előadását s a huszonötödik előadást a szerző, Lehár Ferenc dirigálta, aki holnap ismét dirigálni fog. A népszerű zeneszerzőnek úgy a színház, mint a közönség körében nagy ovációk készülnek. A holnapi előadás minden látogatója díszes emléklapot kap, amelyen rajta lesz az operett legnépszerűbb dalának (Aki segít a szegényen) teljes hangjegye is. A jubiláris előadásban Szentgyörgyi Lenke, Komár Berta, Sziklainé, Abelovszky Margit, Sziklai, Báthonyi, Fenyéri, Babos, Iványi, Giréth, Farkas és Marton vesznek részt. Megemlítjük egyúttal, hogy A drótostatban, tegnap mutatkozott be a színház két új fiatal női tagja, Keleti Juliska és Révész Ilonka. Az előbbi Zsuska, az utóbbi Miéi szerepében. Mind a kettő a legjobb akvizíciónak bizonyult. A két fiatal hölgy sok meleg tapsot kapott. ** A szálka. Mocsáry Bélának ily című kedves vígjátéka ma este nagy közönséget vonzott a budai arénába. Az előadás, mint rendesen, ma is igen jó volt. Különösen nagy sikere volt Borostyáni Sárinak, kinek üde, finom és szellemes játékának sok tapssal adózott a nagyszámú közönség. ** A Zenélő Magyarország 19-dik füzete jelent ma meg és a következő érdekes és divatos zeneújdonságokat közli: I. Korányi József Egy nagy tölgyfa árnyékában magyar dalt. II. Kárpáti Sándor Tavaszi hangulat (Frühlingsstimmung) Jellemképet. III. Schumann Róbert Nem értem lehet-e hinnem műdalt. IV. Pavlovszky M. J. Valurite Senei Valse Roumaine, keringőt. Előfizethetni a most e számmal meginduló IV. évnegyedre VIII. József-körut 22—24. Zenélő Magyarország Klökner Ede zenemükereskedésében. Előfizetési ár egész évre 24 füzetre 12 korona, félévre 12 füzetre 6 korona, negyedévre 3 korona. Ugyanitt bármely más zenemű a legolcsóbban megszerezhető. Nem az algíri és egyiptomi aratást tünteti föl, a III. terem vegyes eredetű képek és rajzok tára, a kiállítás vonzóbb darabjai pedig a középbejáratú első nagy teremben vannak összegyűjtve. Ez utóbbiban látható Eisenhutnak néhány nagy kompozíciója, melyek előbbi tárlatokból eléggé ismerősek s melyek nagyobbára magántulajdont képeznek. A tárlaton mindenki válogathat magának valót, mert 2 koronától kezdve 6000 koronáig válthat magához vagy egy nagyméretű alkotást, vagy egy-egy szerényke rajzot. Egyik teremben Franz Schuster állítólag magyar, de Bécsben élt és elhunyt művésznek is van néhány rézkarca kiállítva, szintén azzal a céllal, hogy a művész hátrahagyott családján segítve legyen. S ezért az ember inkább nem látja meg Schuster rézkarcainak fogyatékosságát, itt-ott naiv rajzát és kiforratlan technikáját. Az Eisenhut-kiállítás 146 olajfestményből, 82 nagyobb és 174 kisebb rajzlapból áll. □ Állami képvásárlás: Az országos képzőművészeti tanács művásárló bizottsága Forster Gyula min. tanácsos elnöklésével ma délelőtt a városligeti Műcsarnokban, majd a Nemzeti Szalonban ülést tartott, hogy az Eisenhut Ferenc hagyatékából és a Margitay Tihamér kiállításából kijelöljék a Szépművészeti Múzeum számára megvásárlandó képeket. Az ülésen a kultuszminisztérium képviseletében dr. Lippich Elek min. oszt. tan. és dr. Huszka Jenő min. titkár, az Országos Képtár részéről dr. Térey Gábor igazgató volt jelen. A tanács mind a két tárlatból számos képet választott ki megvételre s végül látogatást tett Boskovits Ignác műtermében a királyi palota Szent István-termébe készült képek eredeti kartonjainak megtekintése végett. | | Karlovszky női festőiskolája. Ebben a hónapban nyitotta meg Karlovszky Bertalan női festőiskolájának negyedik évfolyamát a Városligeti-fasor 22 számú házban. A tanfolyamnak már sok növendéke van, s beiratkozni még mindig lehet. A tanfolyam ügyeinek vezetésében Karlovszky Bertalanná is közreműködik. MŰVÉSZET •• □ Az Eisenhut- kiállítás. Az Eisenhut Ferenc, elhunyt jeles festőnk hagyatékát képező olajfestmények, vázolatok és rajzok gyűjteményét ma mutatták be a sajtó képviselőinek. A kiállítást, melynek tiszta jövedelme az elhunyt festő családjának a fölsegélyezésére van szánva, holnaptól kezdve a közönség is megnézheti. Négy termet töltenek meg azok a vázlatok, melyeket Eisenhut nagyobb kompozícióihoz készített s melyeket Algírból Tuniszból, Egyiptomból, a Kaukázusból és Bokharából hozott magával, így öszszességükben fölötte jellemzik az elhunyt művész festészetét, aki csak halála után érte meg művei kollektív kiállítását. Csupa keleti kép, mert azok a művészek, akiknek nagy érzékük van a derült, ragyogó színekhez, de szegény az invenciójuk, többnyire a Keletre menekülnek, hol lépten-nyomon kész képtéma kínálkozik. De nem olyan, mely a lélekben hagy maradandó nyomot, hanem ami dekorativ elemeivel, ethnográfiai különösségével hat. A jobbra eső I. teremben kaukázusi és bokharai színvázlatai vannak ; mecsetek, cserkesz és grúz házak belsejéből és udvaraiból vett részetek s tanulmányfejek, melyek úgynevezett „flottul“ vannak fölrakva biztos színekkel, de kevésbé biztos rajzzal. Legalább alig van fej, mely tó nagyra ne sikerült volna. A II. te TUDOMÁNY, IRODALOM . A Magyar Történelmi Társulat ma délután 5 órakor választmányi ülést tartott gróf Teleki Géza elnöklete alatt az Akadémia első emeleti üléstermében. Gróf Teleki elnök megnyitva az ülést, kegyeletes szavakkal emlékezett meg Pauler Gyula társulati alelnök elhunytáról s indítványára a társulat elhunyt alelnökének emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg. Nagy Gyula társulati titkár indítványozta, hogy az elhunyt alelnök fölötti emlékbeszéd megtartására Thaly Kálmán keressék fel. Thaly Kálmán, betegeskedésére hivatkozva, azt indítványozta, hogy az emlékbeszéd megtartására a megboldogult alelnöknek egyik tanítványa, Thallóczy Lajos szólíttassék fel. Ezután dr. Takáts Sándor Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671-ben című értekezésének felolvasása következett. Szerző a cs. és kir. közös szénaügyi levéltárban foganatosított kutatásai alapján vázolta a magyar hadsereg romlását, melynek eredete III. Ferdinánd korára megy vissza, aki a 30 éves háború lezajlása után nagy számmal hozta az országba a német zsoldosokat, kiknek száma folyton nőtt, mig a magyaroké folyton fogyott. Ehhez járult, hogy a katonaság a megszabott zsoldot nagyon rendetlenül kapta s azt is jó részt posztóban vagy sóban, melyet méregdrágán számítottak be nekik, később pedig egyáltalánnem fizettek, úgy hogy 1671-ben már 6—7 év óta nem kapott egyetlen fillért sem a magyar hadsereg mely igy teljesen a rablásra volt utalva s leirhatatlan nyomorral küzdött. Kollonics nyitrai püspök megkísérelte még ez állapotokon segíteni egy életrevaló tervvel, melyet azonban nem fogadtak el, hanem 1671-ben elhatározták a magyar csapatoknak a minimumra való leszállítását ami meg is történt. A legénység 6—7 év helyett 2 hónapi zsoldot kapott, kenyerét vesztve, a fölkelőkhöz állt. A német katonaság azonban, mely a török harc módját nem ismerte, képtelen volt neki ellentállani s igy csakhamar belátták Bécsben, hogy a magyar hadseregre mégis szükség van s 1683-ban csakugyan fel is emelték a régi létszámra. A törökök kiűzésével azonban ismét felmerült a régi terv. A tetszéssel fogadott értekezés után Nagy Gyula titkár tett jelentést a Rákóczy-kiállításról. SPORT Football. A mittweidai vendégcsapat folytatta ma a budapesti vendégszereplését csekélyszámú közönség előtt, pedig mai játékukkal sokkal jobban megérdemelték a nézők érdeklődését, mint tegnap. Ma sokkal jobban kimutatták összjátékukat s szép labdatechnikájukat, mint a Torna Club ellen. Ma is a magyar csapat, a Postások csapata volt többnyire a támadó fél, de a mittweidaiak védelme, különösen a jobboldali hátvéd, aki remek játékával, biztos rúgásaival s gyorsaságával a közönség kedvence lett — bámulatos ügyességgel hárítja el a magyarok legveszedelmesebb támadásait, míg a vendégeknek