Budapesti Nevelő, 1973 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1973-04-01 / 2. szám

V. Déli „előtér”: Tétényi fennsík. (Nem tartozik szorosan a Budai-hegység­hez, csak a keleti fele esik a város területére) VI. Medencék: Pesthidegkúti-medence. (A többi: a Budakeszi-, a Nagyko­vácsi- és a Budaörsi-medence már Budapest határán kívül fekszik.) A Hármashatár-hegy csoportja. Két párhuzamos vonalból áll, amelyeket a Pálvölgy—Szépvölgy árkos törésvonala választ el egymástól. Féloldalasan ki­billentett, aszimmetrikus keresztmetszetű rögplatók sorozata, meredek, sziklás lejtőkkel. Általában a keleti (Óbuda felőli) lejtők a meredekebbek. Északi vonulat: Mátyás-hegy (300 m), óbudai Remete-hegy (350 m), Tábor­hegy—Hármashatár-hegy (497 m), Csúcs-hegy (445 m), Szarvas-hegy (360 m), Felsőpatak-hegy (320 m) egészen a solymári Jegenye-völgyig. Déli vonulat: Rózsadomb (195 m), Szemlő-hegy (234 m), Ferenc-hegy (274 m), Látó-hegy (vagy Gugger-hegy 377 m), Kecske-hegy (384 m), Vadas­kert (372 m). A Hármashatár-hegy csoportját a Budai-hegység főtengelye: az ÉNY—DK irányú Hűvösvölgy hosszú és széles árka választja el a Szabadság-hegy cso­portjától (folytatása DK felé: a Lipótmező és a Pasarét). Ebben a tektonikus eredetű árokban alakult ki a két ágból egyesült Ördögárok időszakos víz­folyása. Az Ördögárkot alsó szakaszán a Riadó utcától csatornázták, és vizét a föld alatt vezetik le a Dunába. A Vérmező az ördögároknak háborús termékek­kel mesterségesen feltöltött egykori völgye a Várhegy nyugati oldalában. A Szabadság-hegy csoportja a Budai-hegység keleti felének a központi tö­mege. Viszonylag nagyobb kiteredésű és magasabb fennsíkokból áll, amelyek minden oldalra igen meredek lejtőkkel szakadnak le. Részei: Nagy-Hárshegy (458 m), Kis-Hárshegy (362 m), Ferenc-halom (287 m), János-hegy (529 m), Normafa-gerinc, Szabadság-hegy a Széchenyi-heggyel (470 m) és a Csillebérc. A János-hegy a Budai-hegység Budapest területére eső részének legmaga­sabb pontja. Főcsúcsa külön kis dachsteini­ mészkőkúp, amely a Szabadság-hegy édesvízi mészkőtakaróval borított lapos dolomitfennsíkjából emelkedik ki. (Ki­látótorony!) DK-i nyúlványa a Tündér-hegy, amelynek oldalából a Tündérszikla meredek dolomitszirtje ugrik ki a Zugliget fölé. A Szabadság-hegy-csoport különálló darabjai: K-en a Hunyad-orom (350 m) és DK-en a Martinovics-hegy (257 m). A Hunyad-orom és a Tündér-hegy között rejtőzik a mélyre bevágódott Zugliget, amelyből két mély oldalvölgy húzódik messze hátra a Normafa-gerinc oldalába, a Harang-völgy és a Csillag-völgy. A Szabadság-hegy-csoport a Budai-hegység legjobban kiépített és legláto­gatottabb része. (Üdülők, szanatóriumok, síterep síugrósáncokkal, fogaskerekű­vasút, „Libegő” függővasút, Úttörővasút, a Csillebércen úttörőtábor.) A Szabadság-hegy csoportját Ny felé a széles Budakeszi-medence választja el a Nagykopasztól. A Gellérthegy—Sas-hegy csoportja. A Budai-hegység déli peremén kiala­kult, kicsiny, alacsony (2—300 m), de igen meredek, nagyrészt dolomitrögök­ből (sasbércek”-ből) álló vonulat. A meredek, tektonikus (töréses) lejtőkön ha­talmas sziklafalak és szeszélyes szirtek alakultak ki. A vonulat főbb tagjai: Gellérthegy (235 m), Sas-hegy (259 m), Ördög-orom (Magas út),Kakukk­hegy (437 m), további folytatása DNy felé (Budapest határán túl), a kopár, szik­lás Csiki-hegyek (Farkas-hegy, Ló-hegy, „24 ökrös”-hegy). A rögök közé me­ 42

Next