Budapesti Szemle. 1881. 27. kötet, 55-57. szám
55. szám - PETŐFI OLASZ PRÓZÁBAN. – Radó Antaltól
következtében a verssornak az eredetitől egészen elütő értelmet tulajdonít. A Magányban például ez a két sor fordul elő : Ha meghalok, ha megfagyok, szememre megkönnyezetlen szemfedő borul. Szemfedője az olasznak nincsen, a nemet sem ismeri (így történhetett, hogy valaki azt, hogy «Varrd meg szemfedőmet, szép varró leány!» így fordította: «Nahe mir die Augen zu, schöne Natherin!») Cassone már most nem tudván, hogy e szó a magyarban mit jelent, s ha tudta is, lehetetlen lévén azt olaszra hosszadalmas körülírások nélkül lefordítania, úgy segített magán, hogy egészen mást mondott, mint Petőfi. Az idézett két sor nála így hangzik : E quando io moriró, stilla di duolo Ad occhio nessun per me non faré vei. Vagyis szóról-szóra való magyar fordításban: S ha meg fogok halni, a bánat könnyűje miattam senki szeme elé nem fog fátylat vonni, azaz senki szemét nem fogja elfedni, senki szemének nem lesz szemfedője. Már csak az a nyelvi sajátosság is, hogy a magyarban «puszta» főnévi és melléknévi jelentéssel is bír, az olasz fordítót tévútra vezethette. Így történt aztán, hogy e két sort És ha puszta nékem üdvben a világ, mért e kebel ? Cassone így adja vissza : E se la pace della mia landa M'é tutto un mondo, percbe nel sen Mi balte un cuore ? Vagyis: És ha nekem a puszta csendje egész világom, mért dobog keblemben szív? Hogy «égi háború» nem mennybeli harczot, hanem vihart jelent, szótárban meg nem találhatja az idegen, s azért Cassone is az Olaszhon czímű költeménynek ama sorát, mely így szól: Sóhajukból égi háború lett