Budapesti Szemle. 1901. 105. kötet, 289-291. szám
289. szám - EURÓPA VISZONYA KHINÁHOZ ÉS AZ ISZLÁM VILÁGHOZ. – Vámbéry Ármintól
volna, ha mind a kettőnek ellenállását ugyanazon fegyverekkel akarnók meggyőzni, s semmi sem volna tévesebb, mint ha abban a hitben ringatnók magunkat, hogy khinai harczaink épen oly gyorsan czélhoz fognak vezetni, mint amilyen könynyűséggel hatalmunk alá hajtottuk az iszlám népeit. Nagy különbség van a két népfaj között, amint azt a következőkben jelezni akarjuk: 1. a muszulmán országok földrajzi tekintetben sokkal közelebb esnek hozzánk, mint Khina és könnyebben hozzáférhetők, valamint Európával való régi és élénk érintkezések következtében sokkal inkább ki voltak téve a nyugatiak hódítási és becsvágyának; 2. mert az iszlám országainak ethnikai és vallási viszonyai erőszakos beavatkozásunkat már csak azért is lényegesen megkönnyítették, mert hódításaink kezdetétől fogva itt olyan államokkal volt és van dolgunk, amelyek tarka népessége és különböző felekezetei magukban hordták a bukásnak és a gyengeségnek csíráját s így nem tudtak annyira ellentállani, mint a vallási és nemzeti egységében már évezredek óta megerősödött és belső mivoltában hajthatatlan Khina. Amint Oroszország csak azért tudott olyan könnyen diadalmaskodni az Arany Khánságon, az Euxinus és a Kaspi-tenger északi partvidékén, mert a lakosság vegyes nemzetiségű, különböző vallású volt, épen úgy a hajdan hatalmas három világrészre kiterjedő Oszmán-birodalom csak azért dőlt meg, mert a görögökből, örményekből, szlávokból, arabokból és kurdokból álló tarka lakosság a hódítók munkáját megkönnyítette s a szétoszlást siettette; 3. mert a mohammedánokban sohasem volt meg az a nagymérvű nemzeti érzés és hazafiság, a mely a khinaiakat, mint egész, egységes népet jellemzi. Az az erős hit, amely a moszlimok zászlait három világrészben győzelemre segítette, csak a vallásalapítás első ideiben tett csodákat, mert midőn a khalifátust szultanátus váltotta föl és a hit törvényei inkább világi színezetűek lettek, akkor már nem annyira jámbor muzulmánok, mint inkább a zsákmányra éhes török és kurd zsoldosok támogatták és tartották fönn a muszulmán uralom épületeit. A kötelező Mekka-zarándoklás ellenére, amely, mint az iszlám világ szellemi központja szoros mohammedán testvériességre tanít, ennek ellenére sem találta meg az iszlám mai napig sem azt a szorosabb egységet, amely a keresztyénség részéről fenyegető veszélylyel szemben rajta segíthetne.