Budapesti Szemle. 1907. 129. kötet, 361-363. szám
363. szám - CULTURÁNK ÉS A TERMÉSZETBUVÁRKODÁS. – Than Károlytól
Azután Liebig azt az észrevételt tette, hogy nem lévén tudományos irodalmunk, sikeresen egyetemi színvonalon magyar nyelven tudományos működést nem lehet kifejteni. Azt beismertem, hogy szaktudományi irodalmunk, kivált még akkorában, korlátolt volt, de törekedni fogunk ilyen irodalmat viszonyainkhoz képest anyanyelvünkön megalkotni. Mire való ezzel vesződni, mondta Liebig, mikor itt van a nagy német, franczia és angol világra szóló szakirodalom. Erre azt válaszoltam, hogy e szakirodalmat mi is lehetőleg fölhasználjuk. Ez az irodalom azonban oly kiterjedésű, mely fölött a tájékozatlan kezdő áttekintést alig szerezhet és így kritikai ítélőképesség és nyelvismeret hiányában e nagy irodalmak rá nézve nemcsak kétes értékűek, hanem károsak is lehetnek. Mert olyan nagyterjedelmű irodalomban, mint pl. a német, túlzás nélkül legyen mondva, talán jobb lett volna, ha annak csak a java, mintegy 10%-a látott volna napvilágot. Ha mi szűkebb körben hazai szakirodalmat fogunk létesíteni, arra törekszünk, hogy e 10%-ot honosítsuk meg. Ennek ifjaink kultúránk előnyére könnyű szerrel fogják jó hasznát venni. Egyébiránt a kis nemzetek "tudományos törekvéseit a nagyok, különösen a németek hajlandók kicsinyleni, pedig nézetem szerint ez jogosulatlan, sőt a tudomány érdekében káros is. Tekintsük csak saját tudományszakunk történetét, különösen Németországban, hol azt legintenzívebben művelték. Ez a történet kétségtelenül bizonyítja azt, hogy a tudományos igazságok kiderítését az előítélet és elfogult egyoldalúság századokon át hátráltatta, sőt megakadályozta. Legföltűnőbben látható ez az albymia 15 százados tévedéseiben. Miután a gyakran elrejtett való igaz kiderítése az ember tökéletlensége miatt tapasztalásként oly nagy nehézséggel jár, az elfogulatlan tudósnak a valódi tudás érdekében csak örülnie kellene, ha a tudományos igazságokat különféle utakon keresik. Ezen utak alapját pedig az egyes nemzetek anyanyelve alkotja. Mert a nyelv természetével az észjárás különfélesége elválaszthatatlanul össze van forrva. Ha az igazság kutatásában a különféle nemzetek eltérő utakon ugyanazon eredményre jutnak, ez legnagyobb biztosítéka a kinyert igazság helyességének. Ki tagadhatná, hogy a skandináv nemzetek, a kis Dánia, Belgium és Hollandia mily 21?