Budapesti Szemle. 1932. 225. kötet, 653-655. szám
655. szám - IRODALOM - 2. A munka bölcselete. – (Dr. Kisléghi Nagy Dénes: Az emberi munka bölcselete.) – Horn Józseftől
A munka bölcselete. Dr. Kisléghi Nagy Dénes : Az emberi munka bölcselete. Budapest, 1930. (Közgazdasági Könyvtár, X. kötet.) 1431. A közgazdaságtan sokat foglalkozott a munkával, de rendszerint csak szorosan gazdasági szempontból, mint a termelés vagy a jövedelemeloszlás tényezőjével. A munkára vonatkozó monografikus irodalom korántsem olyan gazdag, mint pl. a «tőke» irodalma. Inkább a közgazdasági kézikönyvek tartalmaznak idevonatkozó fejtegetéseket, gyakran ezek is csak a rendszer teljessége kedvéért. Különösen csekély azoknak az íróknak a száma, akik a munkát a hagyományos közgazdasági szempontokon felül, biológiai, pszichológiai, szociológiai, etikai stb. szempontból egyaránt vizsgálat tárgyává teszik. Nagy Dénes munkájában mindezek a szempontok érvényesülnek. A szerzőnek az volt a törekvése, hogy nagyjelentőségű és nagy terjedelmű tárgyát a maga egészében ragadja meg és különböző szempontokból vizsgálja annak eredetét, kibontakozását, az élet különféle területeivel való kapcsolatát, a munka és érték viszonyát. Szemléletének sokoldalúsága és a szerzőnek az a törekvése, hogy a végső okokig hatoljon, a művet valóban az emberi munka bölcseletévé teszi. Ismerve azokat a nagy nehézségeket, amelyek a munka fogalmi körébe tartozó gazdag tartalomnak egy szűk definícióba foglalását akadályozzák, a szerző nem kívánt a munkáról megtámadhatatlan definíciót adni, hanem inkább a fogalom tartalmának szemléletes kifejezésével és a vele kapcsolatos fogalmak elemzésével igyekszik a munka mibenlétére világosságot deríteni. A munka az életerőnek nem önmagáért, hanem rajta kívül eső cél érdekében való működtetése. Az élet legfőbb parancsa minden élőlény részére : megőrizni és továbbadni az életet. Ámde az élet fenntartása csak a környezetből való kiegészülés útján lehetséges. Ez indít minden élet a létért való küzdelemre. Az állat küzdelme, munkája ösztönökön alapszik. Az ember cselekvését az értelmesség jellemzi. Csak az ember tűz maga elé célokat és keresi a megvalósításukhoz alkalmas eszközöket. Az ember munkáját megkönnyíti a múltban végzett munkák emléke (tapasztalat), a szervezet alkalmasabbá válása a munka ismételt végzésére (gyakorlat) és a múlt munkájának külső eredményei, amelyekhez a jelen munkája csatlakozik (tőke). Az a tudás és gyakorlat, amely az embert céljainak megvalósítására képesíti, a technika alanyi értelemben. A cél megvalósítására alkalmas eszközök, szerszámok összesége a technika tárgyi értelemben.