Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1886. április-szeptember (12. kötet, 1-26. szám)
1886-06-03 / 10. szám
BÜNTETŐ JOG TÁRA. Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Főh.Albrecht út 18. sz.) Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK És ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Főh. Albrecht-út 18. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 10. szám. Budapest, 1886. junius 3-án. XII. kötet. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. tartalom: Az okirathamisitás büntethetőségének határai. — Büntető ítéletek foganatosítása. Az okirathamisitás büntethetőségének határai. (Befejező közlemény.) IV. Az okirat hamisitás büntethetőségének általános körvonalait, s a magyar B. T. K. vonatkozó rendelkezéseinek tüzetesebb magyarázatát néhány jogeset alkalmából tettük fejtegetésünk tárgyává, melyekben a kir. Curia a hamisítás ténye, s a hamisítványnak bizonyítékul történt használata mellett is megállapította a büntetlenséget. Öt rendbeli ily ítélet, fekszik előttünk, melyeknek csaknem mindegyike más-más szakaszra vonatkozik, s miután ehhez képest a felmentés indokai is felette eltérők s részben ellentétbe is jönnek fentebbi fejtegetésünk eredményével, ennélfogva az előrebocsátottak kiegészítéséül az alábbi—V. számok alatt közölt jogesetek, illetve az azokra vonatkozó ítéletek mindegyikéből kiemeljük a legsarkalatosabb mozzanatokat s azokhoz a következőkben néhány észrevételt csatolunk. Az első esetben (I.) vádlott egy adókönyvecskébe írt általa állami adó fejében befizetett 4 frt 46 kr. mellé az „ut. m.“ betűket hamisan jegyezte be, s ezt azért tette, hogy ezáltal egyfelől az útmunka-váltság lerovását igazolja, másfelől pedig az adószedőt megkárosítsa. Az elsőbíróság ebben nem találta fel a közokirat hamisítás bevégzett bűntettének feltételeit, mert az adókönyvecske beosztásánál fogva, mely szerint az adófizetés lapjának a lerovási lappal egyeznie kell, már eleve „ki van zárva, hogy a fizetési lap megváltoztatása által valakire jogsérelem származhassék", minthogy azonban vádlottban meg volt a jogsértés célzata: ez okból a közokirat hamisítás kísérletében mondta ki bűnösnek , ellenben a kir. Curia azon elvnél fogva, hogy bűncselekmény meg nem állapítható ott, hol annak elkövetésére teljesen alkalmatlan eszközök használtattak, felmentő ítéletet hozott mert vádlott az ut. m. bejegyzése által „nem követett el oly hamisítást, amiből valakire kár háramolhatott, vagy ami az okmány értelmét változtatta volna", másfelől pedig az adószedő megkárosítására irányzott csalás sem létesült a miatt, mert tévedésbe ejtés „a használatba vett eszköznél fogva" szintén nem volt megállapítható. Ezen ítéletek mindegyikében van egy hibás felfogás. Az első bíróság következetlensége első pillanatra feltűnik, mert evidens, hogy amennyiben való az, hogy a fizetési lap megváltoztatásából senkire sem háramolhatott jogsérelem , úgy nemcsak bevégzett, de megkísérelt okirat hamisítás sem jöhet, létre. A kir. Curia ki is kerülte ezen lehát, azonban indokolása mégsem tanúskodik a kérdés tiszta felfogásáról. Ha ugyanis az okirathamisítás azért nem volt megállapítható, mert a károsítás lehetősége a használt eszköz alkalmatlan volta miatt teljesen ki volt zárva, úgy annál kevésbé lehetett szó csalásról, melyhez tényleges károsítás kívántatik meg; s miután a B. T. K. 392. § a gondoskodott azon eset speciális megtorlásáról is, midőn a közokirat-hamisítás csalási czélzattal követtetik el, ennélfogva ily esetben a közokirat-hamisítás mellett a csalás külön kiemelése a két fogalom helytelen összezavarására vezetne, s jelesül azon felfogás, mely szerint a 392. §-ba ütköző közokirat-hamisítás alól történt felmentés esetében külön indokolandó lenne az is, hogy csalás sem követtetett el, az ellenkező irányban azt hozná magával, hogy midőn a jó