Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1908. április-szeptember (56. kötet, 1-25. szám)
1908-05-14 / 7. szám
a Puskás Búza János azon vallomása, hogy édesatyjának a ditrói határban birtoka nincs, valamint azon körülmény is, hogy nevezett vádlott édesatyját Puskás Búza Pálnak hívták, tehát a tekvben is úgy kellene foglaltatnia, teljesen kizárnak, mert nevezett elhalálozván, több örököse maradt Puskás Búza Jánoson kívül, akiknek a szerződést szintén alá kellett volna írni, mert a Pál Ferencz vádlott állításával szemben Puskás Búza János megcáfolta az előbb általa is állított azt a körülményt, hogy ő testvéreivel meg lenne osztozva, s e szerint még az esetben is, ha ez így volna is, okirathamisítás ténye feltétlenül megállapítható............. Ami a bűncselekmény minősítését illeti, erre nézve a törvényszék a fent megállapított azon tényállásból kiindulva, hogy a szerződést Lukács Antal és Lukács István nyújtották be a törvényszék, mint úrbéri bírósághoz, akiknek az okirat hamis voltáról tudomásuk sem volt, annál kevésbbé pedig volt részük annak meghamisításában; tehát tulajdonképen ők ténykedtek, ők működtek közre, de nem szándékosan, hogy a Puskás Pál ditrói lakos jogviszonyaira vonatkozólag valótlan tények vezettetnek be a közokiratba; vádlottak, illetve közülök Várterész Gergelynek ténykedése itt már abban áll, hogy a hamis okiratot Lukács Antal és Istvánnak a Lukács Antal vallomása szerint vagyoni haszonnal átadta, itt azonban a vádlottak tevékenysége megszakad, a további eredmény, az okiratnak benyújtása már nem az ő ténykedésük, az nekik fel nem róható. Így állván a dolog, bár a törvényszék a jogvita szempontjából Várterész Gergely védőjének érvelésével szemben megállapítja azt, hogy bár még nincsenek is készen az arányosítási munkálatok, mégis mivel a szerződésnek a bírósághoz történt benyújtása azt eredményezte volna, hogy a kérdéses közhelybeli illetmény az arányosítási ítéletben a Lukács Antal és Lukács István nevére állapíttatott volna meg, az ítéletben és az átalakítás rendén nyitandó telekjegyzőkönyvekben az ő nevükre lett volna írva, tehát valótlan tények lettek volna bevezetve, úgy az ítélet, mint a nyitandó tkjkv pedig közokiratot képeznek s igy a mennyiben vádlottaknak itt szándékos közreműködés volna tulajdonítható, mivel a jogtalan vagyoni haszonszerzés is megvan, a cselekmény közokirathamisítás bűntettét képezné; de mivel a törvényszék által elfogadott és fennebb kifejtett álláspont szerint Puskás Búza János, Várterész Gergely és Pál Ferencz az okirat benyújtásánál és arra való közreműködésénél, hogy a hamis okirat alapján valótlan tény vezettessék be a közokiratba vagy nyilvánkönyvbe, szándékos ténykedés nem tulajdonítható, a törvényszék úgy tudja, hogy vádlottak cselekménye közokirathamisítást nem képezhet. Mivel azonban kétségtelen, hogy az 1905. évi márczius 20-án kelt adásvevési szerződés, mint magánokirat hamis, ennek készítésében Puskás Búza János, Várterész Gergely és Pál Ferencz szándékosan résztvettek s azt az által, hogy egyikük az okiratot további érvényesítés végett Lukács Antalnak és Istvánnak adta, mivel a használásra egyikük ténykedése is elég, arra használták, hogy Puskás Pál ditrói lakossal szemben, a szerződésben felsorolt telekterekben foglalt ingatlanok után kiszabandó községbeli illetményre vonatkozó jogának megszűnése bizonyíttassék, a törvényszék megállapítja, hogy az említett vádlottak cselekménye magánokirathamisítást képez és pedig mivel Lukács Antal tanú sem tudja megmondani, hogy mennyit fizetett Várterész Gergelynek a szerződésben kitett értéket véve alapul, amely 100 koronán alul van, a magánokirathamisitás vétségét képezi s ebben Puskás Búza János, Várterész Gergely és Pál Ferencz vádlottakat bűnösöknek is mondotta ki. . . . (1906. augusztus hó 18-án, 4625. sz.) A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla: A törvényszék ítéletét helybenhagyja.