Catastrum, 2021 (8. évfolyam, 1-4. szám)

8. (2021) 1. szám - Reisz T. Csaba: Adalék Buda és Óbuda kataszteri felmérésének történetéhez

54 Catastrom 1­8. évfolyam (2021), 1. szám, 52–64. után Budapesten hunyt el, a halotti anyaköny­vi bejegyzés a ténylegesnél öregebbnek, 69 évesnek mondta őt. Rudolf, később magyarosan Rezső, már az ugyancsak a futaki uradalomhoz tartozó Vizicsen született. Középiskolai tanulmányait a pécsi főreáliskolában végezte, majd a budapesti középiskolai tanárképzőben tanult.11 1880-tól a VI. kerületi községi fiúiskolában, 1890-től a VIII. kerületi községi főreáltanodában tanított 1912. évi nyugdíjazásáig. Felesége a budapes­ti – józsefvárosi – Müller Anna (1863–1917) volt, házasságukban kilenc gyermek született: Rezső Imre (*1884), Vilma Krisztina (*1885; ∞Birkás Géza), Margit Emerika Hedvig (1887– 1940; ∞Hajnal Jenő), Piroska Anna (*1888), Hedvig Gizella (1889–1961; ∞Vitályos Imre), Krisztina Aranka Ilona (1891–1947; ∞Várady Jenő), Irén Olga (1893–1969; ∞Kleiszner Lász­ló), Jolán Denise (1894–1965; ∞Unkelhäusser Ferenc) és Imre (1896–1947; ∞Tyll Sára Mal­vina Terézia). Valamennyi gyermek esetében Kunkel Imre és Kleiszner Vilma, vagyis az apa nővére és sógora – illetve a hetedik gyermek esetében lányuk, Krisztina – voltak a kereszt­szülők. A család előbb a Terézvárosban (Lovag u. 18.), majd rövid ideig Újpesten (Kölcsey u. 5.), később Erzsébetvárosban (Wesselényi u. 41.) és a Ferencvárosban (Bezerédj u. 6.), vé­gül 1907-től Dunakeszi-Alag, Csomádi út. 17. alatt lakott. Rezső a század végétől kötődött Alaghoz, 1891-ben szőlőnek és villának (nya­ralónak) szánt 14 holdat vásárolt, 1902-ben az alagi nyaralótelep fejlesztésére létrehozott egyesület alelnöke volt.12 Lányai – Margit, Hedvig és Irén – is itt házasodtak. Kleiszner Rezső Alag Dunakeszitől történő 1910. évi különválása után az új település vezetésében is jelentős szerepet vállalt.13 Színes egyénisége miatt jó volna Kleiszner Rezső életéről ismer­tetést olvasni. A harmadik gyermek, Terézia életképtele­nül (debilitas) született 1859. augusztus 21-én Vizicsen. A szüléskor a feleség vérmérgezést ■ Futaky Zoltán családfája a FamilySearch oldalán 11 Rövid életrajza és fényképe: A budapesti VIII. kerületi községi főreáliskola negyvenegyedik évi értesítője, 1911–1912. Szerk.: Horváth Cyrill. Bp., 1912. 8. 12 Miklós Gyula: Néhány szó hazai szőlészetünk rekonstrukcziójához. Borászati Lapok, 25. (1893) 21. szám (máj. 21.) mellék­lete, 24. Alag fejlődése. Pesti Hírlap, 24. (1902) 207:6. (júl. 30.); Alag fejlődése. Budapest, 26. (1902) 209:4. (aug. 1.). 13 A Kleiszner család egyes tagjaira vonatkozó számos adatot és fényképet bocsátott rendelkezésemre Lőrincz Róbert, a duna­keszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár szakmai igazgatója, aki kérésemre újólag kiment a helyi temetőbe a családi sírkövet lefényképezni. Többszöri gyors, tartalmas és türelmes segítségnyújtásáért ezúton mondok neki hálás köszönetet, munkámat jelentős mértékben segítette és megkönnyítette. A közvetítésével jutottam el a Futaky család mai leszármazottjaihoz, akik ugyancsak szívélyesen segítették kutatómunkámat, előzékenységüket ugyancsak hálásan köszönöm.

Next