Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1921-05-05 / 36. szám
Czegléd, 1921 III. évfolyam, 36-ik szám. Csütörtök, májusi CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP C-----1 MEGJELENIK HETeNKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös-tér, régi járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF IggEgMBIMMTSSgE; QBBiK'*UMBEE—BtI Előfizetési díj: egész évre ISO K, félévre 75 Kt negyedévre 40 K. a Egyes szám ára 2 K —3 Nyiíttér garmond sora 10 K ›‹»‹› Magyar irredenta. Gál Jenő budapesti kiszólásán megütközött nemcsak a fővárosi közgyűlés, hanem az egész ország is. Pedig azon kevés megütközni való van, hiszen tudjuk, hogy az a faj nem ismeri a hazát, mint a magáét s ez a pesti zsidó ügyvéd csak annak örül, hogy megmaradtak a kliensei a Király- és Dob-utcával. Az ő élete itt pereg le, ez érdekli, más reá nézve nem fontos s még örül, hogy egy izgató közkérdés kikapcsolódott: nyugodtabb a környezet, nem kell a nemzetiségekkel foglalkozniok! Ez a véleménye az ország feldarabolásáról. Azonban mi magunk is hibásak, mi magunk is bűnösek vagyunk a kérdésben. Nemcsak azért, mert a gáljenőféléknek szavuk van, hanem azért, mert mi magunk is elég kevés jelét mutatjuk a helyzet komolysága valódi megértésének. Magyar Irredenta címmel egy hetilap indult meg nemrégiben. Ennek a lapnak minden magyar családban otthonosnak kellene lennie. Ez a lap ma Csonkamagyarország legszomorubb, de legigazabb olvasmánya. Minden sora, minden szava a magyarság szégyenéről szól. Elmondja mi történik a mi Erdélyünkben, Felvidékünkön s Bácskánkban. Aki ezt olvassa, érzi azt a pofont, amit a felföldi tót és magyar kap, azt a rúgást, amit a szerbtől szenved a déli testvér s égeti a testét-lelkét az a korbács, amellyel a debreczeni lányokat agyonkorbácsolták kelet franciái, a vadoláhok. Ezt a szégyent, ezt a gyalázatot, ezt a fájdalmat pedig mindnyájunknak éreznünk kell, azokat a fájó érzéseket újra meg újra el kell szenvednünk, hogy a mai helyzetünkhöz méltó magyarok lehessünk. Pedig még nem vagyunk azok, megfeledkezünk máris az ország pusztulásáról s az irgalmatlan szétmetélés borzalmas sebei csak néha s egyeseknek sajognak friss sajgással, mint egy évvel ezelőtt. Nekünk mindnyájunknak minden cselekményünket, minden gondolatunkat az irredenta eszmének kell irányítania s ahelyett itt-ott teljes érzéketlenséget és megfeledkezést tapasztalunk. Mert átengedjük magunkat a közvetlen környezet apró eseményeinek s önös kis érdekeink, kicsinyes önző gondolataink elhomályosítják a nagy nemzetit. Csak igy történhetett meg, hogy a Kecskeméten megjelenő egyik református lap azt írja, hogy Ravasz László erdélyi egyházkerületi főjegyző, budapesti lelkésznek leendő meghívása biztos s igy Petri Elek utódává megválasztható s választói azt hangsúlyozzák, hogyaz ő Erdélyben maradhatása kizárt lévén), amikor „isten ilyen kedvező alkalmat teremtett az ő csodálatos gondviselésével“, meg kell ragadni az alkalmat „az isteni akarat felismerésében“ ! ! Ki volna az a bátor, aki azt hinné, hogy ebben gálfenős felfogás van. Ebben nincs semmi egyéb, mint magyar megfeledkezés. Isten akarata! Erdély elszakitása, Ravasz László üldözése, a megszállás millió borzalma, csak nem isten akaratából eredő kedvező alkalom. Olyan csapás ez, amelyen sírni kell, sírni tudunk s bizonyára eleget busongott már a közlemény írója is, de megfeledkezik, megfeledkezünk, mivel nem foglalkozunk eléggé az irredentával, nem olvasunk, nem beszélgetünk a megszállott részekről. Olvasnunk kell a Magyar Irredentát, majd akkor nem feledkezünk meg, majd akkor sebeink állandóan frissen sajgók lesznek s fáj nekünk az erdélyi testvér sorsa, fáj a haza sorsa. Ne féljünk a szomorú olvasmánytól, ne zárjuk el lelki kényelemből érzéseinket a sötét képektől. Sebeink felszaggatása hazafias kötelességünk ma, nehogy egy pillanatra is elfelejtsük, hogy mi történt velünk s mi történik a leigázott tagokon, a mi szép Felföldünkön, kincses Erdélyünkben, dús, kövér Bánatunkban. Mennél jobban fáj a seb, mennél gyakrabban megújul az éles lüktetés, mennél többször pirul orcánk haragtól, elkeseredett tehetetlen dühtől és maró szégyentől, annál hamarább lesz a miénk újra Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Szabadka. HÍREK — Főigazgatói látogatás. Magyar Endre országos iparoktatási főigazgató április hó 29. és 30-án a helybeli iparos- és kereskedőtanonciskolát meglátogatta. A közismereti és rajzosztályokban a látottak és hallottak felett az igazgatóság útján a legnagyobb elismerését fejezte ki úgy az egyes osztálytanítóknak, mint a tantestületnek. — Tanárgyűlés. A polgári iskolai tanárok egyesületének pestmegyei köre szerdán délelőtt 10 órakor a polgári leányiskolában közgyűlést tartott. — Gazdasági iskola. Kedden délelőtt Szabó tanfelügyelő járt a városban s a gazdasági iskola felállításáról tárgyalt. Az esztendők hosszú sorára visszanyúló tárgyalásoknak eddig kevés eredménye volt s ma még mindig ott tartunk, hogy csakis a gazdasági ismétlő iskola működik. — Városi takarékpénztár. A városi pénztár forgalma napról-napra emelkedik annyira, hogy a vezetőség szükségesnek látja az igazgatóság kiegészítését s a városi közgyűlésnek 4 új igazgatósági tag választását javasolja. Nem lehet kétséges, hogy a Városi közgyűlés ily előzmények után szives örömest ki is egészíti az igazgatóságot anynyival is inkább, hogy különösen a gazdálkodó tagok a nyár folyamán kevésbé legyenek megterhelve. — Az iparos tanonciskolai tantestület marad. Nem is történhetett másként, az iparos tanonciskola tantestülete megtartja állását s megmarad az iskolában, miután a városi állandó bizottság és városi tanács teljes elégtételt szolgáltatott a testületnek. Igen örvendetes, hogy az ügy ilyképpen minden érdekelt fél teljes megelégedésére békésen intéztetett el. Mi a magunk részéről biztosíthatjuk a testületet, hogy sérelmüket egyéni szempontból teljesen indokolhatónak tartották, a közhivatali minőség azonban sok egyéni nézőpontot eltompitott már. — Esküvő. Emődy József fiatal törekvő iparos e hó 7-én d. u. 5 órakor tartja esküvőjét a róm. kath. templomban Sárik Etelkával. — Csemői menetrendváltozás. F. hó 2-ától a csemői vonalon járó esti vonat menetrendje megváltozott. Később közlekedik. Indul Kupás Kovács-majorról este 7 óra 5 p.-kor és Czeglédre 8 óra 12 p.-kor érkezik. — Halálozások. Özv. Tibold Józsefné sz. Vigh Etelka f. hó 1-én, életének 61-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. — Csizmadi István szűcsmester, életének 70-ik évében, súlyos betegség után, f. hó 2-án elhunyt. — Id. Kiszely András f. hó 3-án, életének 78-ik évében, rövid, de súlyos szenvedés után meghalt. Temetése ma, 5-én d. u. 3 órakor lesz. Nyugodjanak békében. — Elgázolás. Április 30-án, szombaton d. u. 5 óra után a vasúti állomás sűtőházi oldalán egy tolató mozdony elütötte Magyar András 34 éves kétgyermekes salakmunkást. A mozdony a szerencsétlenül járt ember bal lábát roncsolta össze és az állomáson kapott ideiglenes kötéssel Lábay doktor lakására szállították. Lábay doktor az összeroncsolt lábat térden alul amputálta, mely munkával éjfélutánra elkészülve, kötésekkel ellátva, a család kívánságára Budapestre szállította. Magyar az amputálást erős természettel állotta ki és a hajnali vonattal történt elszállításáig szépen elbeszélgetett az ismerősökkel. Felépülése, a jelek után ítélve, kétségtelen. — Román károk bejelentése. Minthogy azokat a kártételeket, amelyeket az oláhok azáltal követtek el, hogy a vasútra feladott árukat elrabolták, sem a vasutak, sem az egyesek nem jelentették be, az érdekeltek felhivatnak, hogy ilyen kárjokat még most is bejelenthetik s a károsultnak kell jelentenie. — Uszoda. A városi uszoda teljesen készen van s már át van adva a közönség használatára. A fürdőhasználati dijak ugyanazok, mint a múlt évben voltak, ugyanaz az egyszeri használat díja, idény és havi bérlet is. A hűvös idő azonban egyelőre nem kedvez a szabadfürdésnek s eddig kevés látogatója volt az uszodának. — Nosztrifikálás. A hadikölcsönkötvényeknek az állam által, az állam adósságának elismerésére kiküldött bizottság megkezdte működését a városban kedden reggel. Az elismerési záradékkal ellátandó kötvények fogják képezni a magyar állam tartozását. A bizottság — bár a bejelentési határidő már lejárt —, mégis elfogad péntekig bejelentéseket. Aki azonban eddig a határidőig sem jelentkezik kötvényeivel, az értékét veszti. Itt említjük meg, hogy az országban 8 és fél milliárd értékű hadikölcsönkötvényt jelentettek be nosztrifikálás céljából. A bizottság Czegléden 8—10 nap alatt befejezi működését. Arany János-matiné: A Czeglédi Ifjúsági Kör által folyó hó 5-én (csütörtökön) tervezett Arany János-matiné megtartása a közbejött akadályok miatt későbbi időre halasztatik. — Himlőoltás. Az újszülött s még himlő ellen be nem oltott csecsemők beoltása május 9-én kezdődik. Aki gyermekét be nem oltatja, kihágásért szigorúan büntethető, de ettől eltekintve, a gyermek egészsége, épsége s a szülők nyugalma érdekében áll a védhimlőoltás. in* Ketten a puszta szigeten ■ Cezarina -tPi