Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Szellem és erőszak Illyés Gyula hasonló című kötetét a budapes­ti „Magvető” 1978-ban megjelentette, a párt­központ elkoboztatta. Csak néhány kötet kerül­te el a zúzdát és „disz­­szidált” nyugatra. Az emigráns betűk közül azért ragadunk most ki néhány részletet, hogy jelezzük: hol a határ, ahol sorsdöntő nemzet­politikai problémáinkat elnyomja a szovjet erő­szak. „Mennyi tinta folyt vajon történész tollak­ból arról, hogy a Duna­­völgy máig fennmaradt népei közül melyik volt itt előbb? Bizonyos, hogy jóval kevesebb fo­lyik, ha már akkor vilá­gos az, ami ma: a lelki mély okon semmit sem változtat, akárki volt is az első. Ezen az alapon ugyanis egyénk se tessé­kelheti ki erről a terü­letről, — de akár csak egy faluból sem — a má­sikat, mert hisz, ha ez ér­vényes érv, minden sen­kinek el kellene hagynia Amerikát egyetlen indi­án kiutasító ujj mutatá­sára.” „A magyarok 950 kö­rül készültek el a be- és elrendezéssel a terüle­ten, amelyhez most már igazán bajos megállapí­tani kinek is van több joga. Merő érdekesség­ből jegyezhetjük meg, hogy a mai Bécs környé­kén Huba és Lél törzse lelt szállást. Föltehető­en ott se úgy, ahogy a hajdani — és nagyon is újabbkori — legendák ábrázolják őket." Mai képzelet­ünk a népván­dorlás nomád nemzetei­nek életét és műveltsé­gi fokát a ma is nomádi­­záló népektől, a cigá­nyoktól, a tuaregektől , veszi a példát. "Ez tán" a legtörténetietlenebb. Láz kép. "Ötven évvel a megállapodás után az angol király magyar lányt vesz el, s a ma­gyar király bajor király­lányt, már Arnulfnak második felesége is va­lószínű magyar nő. Ezek a nomádok nem lukas üstökkel vonultak be a faluvéghez, már ahol volt falu...” „Hogy ki előzött meg mást egy helyen erre a szenvedélyt főleg népek­nek is csak akkor érde­mes pazarolniok, ha eb­ből, mint mondjuk, vala­miféle jog, a jogból pe­dig esemény következ­nék. Jó, szednie kell cókmókját a Duna part­jairól mind a tizenötmil­lió magyarnak. Elvben én nem mondok ellent, függővé téve persze a hová­tól.” „Hisz lám jóformán eszmecserére sincs kellő, benső érintkezé­sünk. Miért? Vitatársa­ink birtokon belül van­nak. A hitünk szerint va­ló igazságainkat is leg­feljebb csak kérhetjük, esedezhetjük, s nem ér­vényesíthetjük. Eszme­cserét pedig így nem le­het folytatni, hisz ek­ként az első vitapontnál megreked. Mit beszél­hetek meg azzal, akivel nem egy alapon állok? minden tekintetben egy­szintű alapon. Aki, — hogy így mondjam — szenvedélyével is birto­kon belül áll. Semmit lé­nyegest.” „Az írástudó mester­ség azt tanítja, hogy gondolataink fonalát a végén kössük össze. Mondandónk magával a befejezéskor álljunk elő. Szeretném én a csat­tanót előrebocsátani, az okfejtés elején kiadni, minél félreérthetetle­­nebbül, minél hango­sabban. A magyar anya­nyelvű nemzet alapja és kerete a magyar anya­nyelvűség. A nemzetre lenne pusztítóan végze­tes, ha e szó ismétlése folytán bármi vonatko­zásban számunkra nem az volna a megingatha­tatlan alapelv: a ma­gyar nemzetbe idomult, idomul, s fog idomulni, aki a magyar anyanyel­­vűekkel vállal közössé­get, bármiféle eredet te­kintetbevétele nélkül. Úgy érzem, érvényesen akár a hetedsziglen föl­menő magyar leszárma­zottakra is.”­­ .A lényegében m­o­­dern államot mégsem fenyegeti az a fölbom­lás, ami ellen szinte egy­forma szenvedéllyel ráz­ta öklét az ultra-konzer­­vatív Tisza István, a ra­dikális Edouard Hariot és..., az olvasó nyilván listával tudja folytatni. Az egység­őrző jelszó rég nem­ az, hogy „egy barázdát sem,” hanem egy lelket sem...” „A most elmúlt év Mo­hács megvitatása volt. Hogy voltaképpen mikor is történt igazán az or­szágvesztés? A vitába azzal is be lehetne száll­ni, hogy nem a török be­törésének, hanem kiűzé­sének az idején. Az isz­lám ellen ekkor alig harcolt több magyar, mint mellette. A külső irányítással, vezetéssel visszavett ország új be-* rendezése, betelepülése így nem a nemzet kezé­be került vissza. Meg­billent a középkorban még jól működő anya­nyelvi egyensúly. Vég­zetesre alakult viszo­nyunk a köztünk és a kö­rülöttünk élő népekkel. Pusztán azért,, mert nemzetiségeink nem a mi szervezésünknek kö­szönhették a felszabadu­lásukat. A különböző nyelvű ,,hungarus"-ok tényleges székhelye nem Buda lett. Nem a magyarok fővárosa.” „Ha merném, irodal­mi életünk leghatalma­sabb hatású szócsövé­vel, egyetlen, tehát óri­ási vitafölényű hetilap­jával állunk szemben, te, én és kis és még ki­sebb tollforgatók, ám mégis írók, csak­ fogal­mazók. Az Akadémia ke­zébe tenném a helyes szó meglelésének, vagy megalkotásának ügyét: nacionalista-e, aki híven és emberileg akarja szolgálni nemzeti kö­zösségét is, tehát fele­lősséggel, itt, ma.”' „A nyelvek világszer­te távolodnak egymás­tól; egymáshoz egyre­ idegenebbek lesznek. Mind uralomra törnek. A maguk területén a legkisebbek is. Fokozó­dó türelmetlenségük a század egyik új tünete. De minek is jelzi ez va­jon a végét, vagy kez­detét?” „Ásatag igazság, hogy csaknem minden hábo­rú tojását rossz béke fészke költi ki. Rossz bé­ke korszakát éljük, félel­metes tojásokat melen­get a fészek,­melyben közös a helyünk. Sokat a hetvenedik évtizedébe lépő Szovjetuniótól. De a Szovjetunió épp any­­nyit várhat el tőlünk. Hogy sajátos problémá­inkra, történelmi, föld­rajzi, etnikai helyze­tünkből ránkmaradt fel­adatainkra mi fordít­sunk fokozott figyelmet és munkát. Megfelelőbb­nek érzem, hogy azt, amit tegnap békeharc­nak neveztünk, annak a neve ma: békeépítés. Minden téglát mielőtt odanyomtak volna a malterba, gyerekkorom falusi kőmívesei meg­kopogtattak, megfordí­tottak. Ilyenféle munkát kell végezni a ránk há­ruló részfeladatokkal, ilyenféleképpen kell megvizsgálnunk azokat a sajátos kérdéseket is, amelyeket mi magya­rok, mint sorsproblémá­­kat örököltünk, így nyújtunk szilárd és meg­bízható anyagot azok­nak, akik, a békét gya­korlatilag, felelősen, rendet követve építik.” „Ezt a szót, hogy ma­gyar sorsproblémák, csak célzatosan leírni Valamikor „nacionaliz­­mus”-nak minősült. A kifejezés régi, azokat a nemzeti kérdéseket je­lenti, melyek nemzedé­kekre nyúlnak vissza, s tán csak nemzedékek fognak megoldani. Ne­vezzek meg egyet. A vi­lág tizenötmillió ma­gyarjából csak tízmillió él a magyar államban. Minden harmadik ma­gyar a származása, azaz anyanyelve folytán hát­rányos szociális állapo­tot, egyféle proletár­sorsot örököl. Bátor­ság és felelőtlenség vol­na ezt, mondjuk, vá­lasztási jelszavakban hangoztatni. Valószí­nűleg nemzedékek tü­relmes erőfeszítése, okos munkája hozza meg a békés megol­dást.” „Voltak számunkra is pillanatok—nem is tá­­voliak — amikor az or­szág virtuálisan meg­szűnt, a nemzet jövője hadak játéka lett. Majd azé a sakkozásé, ami a hatalmon osztozkodókra minden időben hárul. De hisz voltak tények is, és ugyancsak tartósak, amelyek túltettek nép­­vándorlás kori hódítók vágy- és lázálmain. Szó­mérlegelés után, vagy­is épp az eszmék tiszte­letében kell vállalni az ideillő szóhasználatot; a XX. század derekán eszelősségének szabad utat engedve felelős ál­lamférfi — Benes — olyan kommentálással,­­a szavak súlyának olyan semmibe vevésé­­vel) foglalta kormány­­programba, majd tör­vénybe egy országrész magyarságának teljes jogfosztottságát, vagy­is egy nép maradéktalan kiűzését, hogy a felelőt­len kórus rá évtizede­kig az lett­ vissza vala­mennyivel Ázsiába, ott a helyük ahonnan élnek idefurakodtak.” „A nemzeti kisebbsé­gek jogait semmiféle nemzetközi megállapo­dás nem védi. A béke­­szerződések ezeket, mint maguktól értetődő­ket, az egyéni jogok kö­zé iktatták. Az orszá­gok, melyeknek bármi­lyen tömegű diaszpóráik vannak, csak egyéni ma­gatartásukkal fejezhe­tik ki azt, miként véle­kednek a legelemibb — legemberibb — jogok he­lyes, vagy helytelen al­kalmazásáról.” „Európa nyugatra eső részén mintegy húsz­millió ember él kisebb­ségi sorban. Ezek egy részének helyzete szer­fölött viszonylagos. Hi­teles adatok, ellenőriz­hető panaszok szerint több százezer, sőt mil­lió lelket számláló ki­sebbségi lakosságnak nincs saját, nyelvi egye­teme, illetve, ha volt, azt megszüntették. De nincs ilyen főiskolája, s rövidesen nem lesz egyetlen saját anyanyel­vi középiskolája, mert ami volt, azt is úgy sza­kosítják, hogy az oktatás az állam nyelvén folyik, azzal a következmény­nyel, hogy nemzeti ki­­sebbségű ifjú a maga nyelvén ipart sem tanul­hat, tehát gépmunkás, gépkezelő sem lehet, csak napszámos. Euró­pa legnagyobb nemzeti kisebbsége magyar anyanyelvű, a húszmil­liós egésznek, mintegy 16-18 százaléka.” , „Pedagógiai balfogás hogy már elemi iskolás gyermekek saját nyelvű tankönyveikben is saját őseikről, mint barbár betolakodókról, alacso­nyabb rendű pusztítók­ról tanulnak leckét — valósággal ellentétes, — még az eleik által létre­hozott építészeti reme­kekről is mind megany­nyi bűnjelről. Még éle­sebb a pedagógiai elté­velyedés, ha a gyerme­kek már az ábécével nem a saját nyelvükön ismerkedhetnek meg Európa legnagyobb számú kisebbségének , gyermekei közül több­­mint húsz százalék van ,ebben a helyzetben Részben már a szülök „akaratából”: ki ne von­ná ki gyermekét, ha csak egy rá a mód, már­­már apartheid sorsból? Hatalmas tájegysége­ken tűnik el a kisebbsé­gi értelmiség, eladdig nemzetiségi városok hosszú sorában szűnik meg a kisebbségi mű­veltség minden műkö­dése.” „Egy anyanyelvű or­vos és beteg csak tol­máccsal csak a hivata­los nyelven beszélhet. Sokhelyt az a gyakorlat, hogy a nemzetiségeknek diplomát nyert fiait, ha az ilyen iskolázás után is megtartották anyanyel­vüket, szülőhelyüktől tá­vol, nekik idegen nyelv­területre helyezik. Szü­lőhelyükre pedig olyan értelmiségi kerül, áld az ottani nyelvet nem érti. Ekként százezres főnyi települések, megint csak egész városok ki­sebbségei legkényesebb fájdalmaikat is jobba­tlan mutogatással közöl­hetik, vagyis az egész­ségügyi szolgáltatás dzsungeli szintjén. Nyil­ván kellhet nevethet­­néket — az humeur női­re, illetve humuer noir hatásaként — a kép: a gyóntató pap a híveit, a haldoklókat is, tolmács Kozunk — többek kö­zött — a vitaminok kora. Általános jelensé az, hogy emberek bemen­nek egy gyógyszertárba és minden orvosi előí­rás nélkül, különböző fajtájú vitaminokat vá­sárolnak. Az orvosok ál­talános véleménye sze­rint azonban a túlságo­san sok vitamin haszná­lata halálos lehet. Dr. Donald Knicker­bocker, a Sparror Hos­pital (Lansing, Mich.) gyermekorvosa, mond­ta nemrégiben az újság­íróknak : — Egy kislány nem­régiben meghalt a kór­házban a vitamin-mér­gezésben. Mert ilyen is van. Az emberek álta­lában nem tudják, hogy a vitamin nemcsak hasz­nos, de halálos is lehet." Egy három éves kisfiút sikerült megmentenem, de élete hajszálon füg­gött: szülei annyi vita­mint adtak neki, ami körülbelül százszoro­sa volt annak amennyi vitaminra szüksége lett volna. A túlzott vitamin­mennyiség olyan nagy­mértékű kalciumot eredményezett a kisfiú szervezetében, hogy szívműködését majd­nem megszüntette. Ami­kor beszéltem a kisfiú anyjával, kiderült, hogy az anya azt hitte: minél több vitamint ad a gyer­mekének, a kisfiú annál egészségesebb lesz. Dr. George Owen, a Univer­sity of Michigan (Ann Arbor) orvosának a vé­leménye : — Vigyázzunk a vita­minokkal. Elsősorban is, hangsúlyozni aka­rom: azoknak, akik megfelelően étkeznek, a legtöbb esetben nincs is szükségük vitaminra. Ha elég nyers zöldséget és elegendő gyümölcsöt fogyasztanak, ez az ét­rend a legtöbb esetben fedezi szervezetük teljes vitamin-szükségletét. — Ezenkívül: Az A,D útján vallatthatja. Hisz népe nyelvén a temp­lomban sem prédikál­hat.” „Egy-egy nemzeti ki­sebbség — ahogy nem­zet is — azzal veszthet napjainkban versenyt, ha népszaporulatával végzetesen lemarad. Vagyis ha népe közössé­gétől az egyén nem kap olyan tudatot, hogy utó­dai számára védelmet is kap, olyan közösséget, melyért egyenként is ál­dozatot hoz, aggódás nélkül, hittel a jövő­és a vitaminok jellemző tulajdonsága az, hogy le­rakódnak a májban és ezért egy idő után, ha rendszeresen szedjük ezeket a vitamin-fajtá­kat, hatásuk sokkal in­kább negatív, mint pozi­tív. A vízben könnyen ol­dódó vitamin-fajták ál­talában veszélytelenek. — Különösen vigyáz­zunk a vitaminokkal a gyerekek esetében. A fejlődő szervezet számá­ra — bizonyos esetek­ben — mindenfajta vi­tamin ártalmas lehet. A vitaminokat mindig tartsuk olyan helyen, amely nem hozzáférhető gyerekünk számára. A legtöbb gyógyszer — a­­zért, hogy a vitamint vonzóbbá tegye a nagy­­közönség számára — ízesíti a különböző vitá­bon.” • Illyés Gyula szavai után mi emigrációnk fel­adata: dörömbölni a vastagon szigetelt nyu­gati falakon, vagy csendben kocogtatni a keleti sovinizmusok aj­taján? Egyszerűen tudo­másul kell vennünk, hogy otthoni nagy írónk, nemzetfilozófusunk el­hallgattatásával az emigráció feladata meg­sokszorozódott. Döröm­bölni és kopogtatni egy­aránt a mi dolgunk. Amíg nem késő, mint fajtákat. Ennek következménye az, hogy a­ gyerekek szívesen szednek vitamint. A csu­­kamáj-olajat nem szük­séges elzárnunk előlük, mert bizonyosak lehet­tünk abban, hogy amúgy sem fogják kí­vánni. Az édesített vita­min-fajták azonban ve­­­­szélyesek.­­ Én magam a leghe­lyesebbnek tartom, ha bárki, aki vitamint akar szedni, mindenekelőtt kérdezze meg orvosát arra vonatkozóan, hogy egyáltalában szüksége van-e szervezetének vi­taminra és ha igen, mennyi vitaminra és mi­lyen fajta vitaminra van szüksége. Szerintem, minden vitamin-prob­léma ellen a legjobb — az orvosi tanács. Halálos vitaminok Há­rwm mvPM igazán örömet akar szerezni Ma­gyarországon, vagy külföldön élő ' rokonainak és barátainak', akik Fekete István olvasóinak és rajon­góinak sok százezres táborába tar­toznak AJÁNDÉKKÉNT küldje el nekik ifj. Fekete­ István „Ítéletidő” című művét!! A kétkötetes, de egy kötetben megjelentetett, sok szép illusztrációval díszített, izgalmas eseményekben gazdag, történelmi témájú regényből ezidáig már többszáz példányt küldtünk Ma­gyarországra. (Légipostával 8-10 nap.) Úgy a­ hivatalos "kritikák,­­ mint az olvasók a legnagyobb elismeréssel jutalmazták a regényt, melyet a fiatalabb korosztályok éppen úgy élvezhetnek, mint az idősebb generációk. RENDELŐ-SZELVÉNY Megrendelem ifj. Fekete István: ÍTÉLETIDŐ című­ művét. Puhakötésben$ 9.00 plusz 1.00 postaköltség drb-Vászonkötésben$14.00 plusz 1.00 postaköltség drb- Tengerentúlra légipostával plus $ 4.00 Pontos név:................................................................. Cím:.........:...............................f.....••■••••ZiP code: -;............... ........ A csekket vagy pénzesutalványt kérjük: Julius Nadas névre, és „ítéletidő” megjelöléssel, vagy a CHICAGO és a KÖRNYÉKE címére 2913 CO W Argyle Chicago, 111. 60625, vagy pedig Mr. Julius Nadas ^ (1425 Grace Ave, Lakewood, Ohio 44107) Árpád könyvkiadó címén* kül­deni. __ - - - -­­ ________ VÍZLÉPCSŐRENDSZER A DUNÁN TÍZSZINTES: 1. A nagymaros—gabcikovói dunai vízlépcsőrend­szert Csehszlovákiával közösen építjük. A lé­tesítmény fontos mű­tárgya; Gabcikovónál és Nagymarosnál a hajók áthaladását teszi majd lehetővé. 13. Idegen nól név. 14. Ágyat nyo­mó beteg. 15. A tetejé­re. 11. A Szigetköz egyik községe, a nyolc­vanas évtized legna­gyobb építkezésének fontos pontja. Felvonu­lási épületeit később tóparti üdülőkké ala­kítják át. IB. Heyer­dahl Személyneve. 21. Érti a dolgát. 22. A vízlépcső első létesít­ménye, Pozsonytól a vizsz. 11. sz. alattiig nyúlik. Felülete 10 négyzetkilométer, kb. két és fél Velencei-tó nagyságú. 24. Német névelő. 25. Gabcikovo magyar neve, itt szüle­­­tett Amadé László, a magyar rokokó költé­szet neves képviselője. 26. Schöpf­... Ágos­ton (gyermekgyógyá­szatunk megalapítója). 26. Mulató részei 29. Női név. 31. Római kettes. 32. Az osztrák­­magyar­­hadsereg ve­zérkari főnöke az I. világháborúban (Ar­túr). 33. Csukát. 34. Határátkelőhely Cseh­szlovákia felé. Itt épül az első kísérleti töltés­­szakasz annak vizsgá­latára, hogy különbö­­ző vízszintek esetén miként áll ellen a szi­várgásnak és hullám­zásnak. 31. Derékon vi­selik. 38. Az utolsó mássalhangzó.­­39. Li­­berté, égalité, ... (a francia forradalom jel­szava : szabadság. Érdemes gondol­kodni RAJTA: — Ha­­el akarunk épülni tudatlan­ságunkból — meg kell azt „vallanunk: egyenlőség, testvériség). 41. Francia hadikikötő a Földközi-tenger part­ján. 43. Spanyol neme­si cím. 44. Fordított kötőszó. 45. A nagyma­rosi erőmű ennyi me­­­gawatt energiát ter­­mel, a gabcikovói 700 MW-ot. A két erőmű egymillió tonna kő­olajjal egyenértékű energiát ad! 47. Vilá­gos angol sör. 48. A fogaival őrök 49. Az itt levő. 50. Fölfelé mozgat. 51. Állóvíz. 53. Bizonyos teljesítményű, az SI szerint kilowat­­tos. 58. Emésztőnedv. 57. ... step (a húszas évek tánca). 59. Peti egynemű betűi. 60. Szolmizációs hang. 61. Híres holland építész. 63. A vízlépcsőrend­szer tervezését elősegí­tő tudományos megfi­gyelés. Az üzemképes­ség, biztonság és gaz­daságosság vizsgálatát teszi lehetővé. 68. A je­lenlegi medertől észak­ra, csehszlovák terüle­ten épül, ez lesz az új Duna-meder; hossza huszonöt kilométer, szélessége egyes helye­ken hétszáz méter lesz. Alsó szakaszán épül a gabcikovói vízlépcső. FÜGGŐLEGES:­­ Hómai 1 és 1500. 2. Hi­vatalos juttatásról szó­­ló Irat. 3. Erna bece­neve. 4. Hirtelen éb­red. 5. Pakisztán ál­lamfőj­e(íbiaul). 6. Be­következett, ... tartot­tak. 7. Bibliabeli arany­vidék. 6. Traktormár­ka.. 9. A tarokkban a legerősebb ütőkártya. 10. Könyvkötészeti egy­ség. 11. „Sugarát a nap fegyverekre ...” (Pető­fi). 12. ... és kontra. 16. A vízlépcsőrendszer és a Duna Pozsony— Budapest közötti 220 kilométeres szakaszá­nak szabályozása haté­konyabbá teszi. 18. Utaló szó. 20. Román népi tánc. 23. Görög betű. 24. A vizsz. 17. sz. alattinál létesül, bizto­sítja a tó vízszintjének magasságát és a Duna elterelését a vizsz. 68. felé. A nagymarosi víz­lépcsőnél is épül ilyen a visegrádi oldalon, és kétnyílású lesz. 25. Elektronikus számító­gépben: a kettes szám­­rendszer eleme, mint az információ egysége. 27. A gabcikovói­­és a nagymarosi vízlépcső egy-egy része. 1986-tól kezdve fokozatosan be­kapcsolódnak csúcsidő­­szakban (reggel és es­te) a két ország ener­giarendszerébe. 29. A közlekedés legolsóbb ága, eb­beri feltételeit is javítja a Dunán az épülő vízlépcsőrend­szer. 30. Koszorús köl­tőnk. 31. Rémüldöző. 35. Az asztácium vegy­­jele. 36. Londoni Anna. 39. Liechtensteini és spanyol autójelzés. 40. Roskadozó. 41. Szélesre nyit. 42. Folyó Kárpát- Ukrajnában. 46. Svájc­ban élő magyar zene­szerző (Sándor). 47. „A” folyó ágya. 52.­­ Ezüstfehér fémmel be­von. 63. Női név. 54. Vogel ... (díszlet- és jelmeztervező). 55. Rö­vid nyári nadrág. 58. Férfinév. 59. Szilárd meggyőződés. 62. A tu­lok törzse! 64. A bar­kácsolók lapja, rövi­den. 65. Nagy zene­szerzőnk névbetűi. 66. ÉA. 67. Tinó egynemű betűi. •51 a non frónicon • a Irattae .­ Kaleidoszkóp Akár világtörténelmi, akár társadalmi, sőt örömteljes és szomorú eseményeknél is, a hí­rek olyan gyorsan köve­tik egymást, hogy mai pergőtűznek minősít­hető életünkben sokkal gyorsabban felejtünk, mint régi, áldásos, béke­életünkben. Röviddel karácsony előtt, tehát igazán nem régen, érte­sültünk a szomorú hír­ről, hogy a világhírű sebész, Christiaan Bar­nard — a kezében fellé­pő erős arthritis fájdal­mak miatt — kénytelen feladni a huszadik szá­zad orvosi tudományát is meglepő szívátplántá­­lási műtétért. Úgy látszik azonban, hogy a szívse­bész nemcsak kiváló or­vosi adottsággal, hanem jó üzleti érzékkel is ren­delkezik. Kapstadtban (Délafrika) mely állan­dó lakhelye, két előkelő vendéglőt nyitott — elő­re látható volt a legjobb eredménnyel. Ez arra buzdította a jószimatú orvost, hogy Londonban is egy másodikat alapí­tott. Nagy általánosság­ban ez nem volna valami különösebb dolog. Ha egy szürke halandóról volna szó. De itt egy olyan személyről beszé­lünk, aki igazán nem tar­tozik a jelentéktelenek közé. Már más alkal­makkor is megállapítot­tuk, hogy neki igazán­ nincs szüksége egy „pro­paganda managerre,” ő maga gondoskodik ar­ról, hogy mindig valami érdekes anyaggal lepje meg a közvéleményt. De ezúttal olyan meglepe­tést szerzett, mely hír elég fantasztikus, de emberi szempontból na­gyon értékes. Kap­stadtban (a Groote- Schuum­ Hospitalban­­) egy nemrég autószeren­csétlenség következté­ben meghalt 22 éves fe­hér nőnek a szívét egy kenya­i (Afrika) fekete vámtisztbe átplántálta. A beteg a legjobb köz­érzetnek örvend. Schöpflin Ilona

Next