Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-02-27 / 9. szám
10. oldal Só Bernát: Régi vicc, de jó A Vasfüggöny mögötti országok között első ízben Magyarországon bevezetett „új gazdasági hullám” sikerein felbuzdulva, az ország Központi Gazdasági Tervtanácsa most a japánoktól átvett mintára vállalatokon belül megszervezett szociális intézkedéseket léptetett életbe... (Nyugati Újsághír) A Felsőtiszavidéki Juhsajtértékesítő Nemzeti Vállalat folyó hó 29-i keltezéssel nagy horderejejű újítással lépett a vállalat dolgozói és értelmiségi alkalmazottai elé. A Vállalatot éveken át kitartó munkával támogató alkalmazottak jutalmazására, és új munkaerők teljesítmény százalékarányának serkentésére, japán mintára, a Vállalat saját kebelén belül Nyugdíjalapot tervezett. Nyugdíjalap célja elsősorban az alkalmazottaknak a Vállalaton belül való állandó megtartása volt. A Nyugdíjalaphoz való csatlakozás részleteit és az alapszabályokkal kapcsolatos tudnivalókat egy reggel a Faliújságra kiragasztott körlevél taglalta, a következő szöveggel: „A Felsőtiszavidéki Juhsajtértékesítő Nemzeti Vállalat új Nyugdíjalapja csak akkor válik teljesértékű működőképes szervvé, ha ahhoz a Felsőtiszavidéki Juhsajtértékesítő Nemzeti Vállalat minden egyes dolgozója és értelmiségi alkalmazottja hiánytalanul csatlakozik, így a Vállalathoz való belépést követő harmadik év elteltével a Nyugdíjalaphoz való csatlakozás minden alkalmazott számára lehetővé válik. Csatlakozás esetén az alapbér alapján kiszámított összeget a Nyugdíjalap Központi Számvevősége hó végén az alkalmazottak béréből automatikusan levonja. Ebből további levonásra kerül 2 és 1/2 % gyermekenkénti családi jutalék valamint 1 és 1/2 % utazási különpótlék. Ez az összeg évenként lesz beszorozva a Vállalatnál eltöltött évek öszszegével, ami egy szorzóhányadost fog eredményezni. Ez a szorzóhányados a Vállalatnál eltöltött utolsó három év fizetési középhányadosával lesz megszorozva és az így kijött öszszeg alkotja majd a nyugalombavonulás idején folyósított nyugdíjösszeget, mely ha 12 és 12 %-kal nem lesz több, mint az Állami Nyugdíj, akkor azt a Nyugdíjalap egy összegben kifizeti. Ellenkező esetben negyedévenkénti kifizetésben kerül majd folyósításra, mely esetben a Nyugdíjalap 2 és 1/2 % kezelési költséget von le kivéve azokat az eseteket ahol az illetékes tagok rokkantsági különsegélyre jogosultak.” Amint várni is lehetett az történt, hogy a körlevélben megjelent tájékoztatás után nem egészen egy héttel a Felsőtiszavidéki Juhsajtértékesítő Nemzeti Vállalatnak már minden egyes alkalmazottja csatlakozott a Nyugdíjalaphoz. Meg is indulhatott volna azonnal a működés azonban egy alkalmazott, Gyeskó szaktárs, a fejőgépkezelőktől, hátráltatta a dolgot. Akadékoskodott és hajthatatlan maradt. Hiába kérlelték barátok, munkatársak, az előmunkás, végül már a fejőrészleg brigádvezetője is, Gyeskó mint egy csökönyös szamár nem írta alá a csatlakozási kérdőívet. Hiába rimánkodtak neki. Kifejtették már előtte százszor, hogy miatta most az egész Vállalat minden egyes tagja elveszíti ezt a nagyszerű nyugdíjlehetőséget. Gyeskó szaktárs nem volt hajlandó semmit aláírni. Arra hivatkozott, hogy Nyugdíjalap szabályainak megszövegezése zavaros és homályos. Ő abból — ahogy ő mondta — egy büdös szót sem ért. Ő nem tudja, hogy mi az a szorzóhányados, fogalma sincs, hogy mi a középhányados és különben is gőze sincs, hogy ezek a hányadosok milyen összeggel lesznek beszorozva így halvány elgondolása sincs, hogy mennyit fognak havonta a fizetéséből levonni és főleg mennyi nyugdíjat fog végül is kapni, ha megéri, ő nem ír alá semmit. Múltak a napok. A Vállalat által kitűzött határidő vészesen közeledett. Nem volt mit tenni, a gyeskó ügy végül is magához a Vállalatvezetőhöz került. Egy szép napon Gyeskót beidézték a vállalatvezető fényes irodájába, ahol a hatalmas faragott diófaasztalon már ott volt kikészítve a belépési nyilatkozat teljesen kitöltve, mellette egy keresztbefektetett töltőtoll, kupakja készen lecsavarva. Már csak az aláírás hiányzott. — Ide figyeljen Gyeskó fiam — kezdte a Vállalatvezető. Látja, mi itt most a hatodik emeleten vagyunk. Én most tizet számolok, de mire befejezem, még nem írta volna alá ezt a belépési nyilatkozatot, én magát az ablaküvegen keresztül hajítom ki az utcára... A Vállalatvezető még egyig sem ért el a számolásban a belépési nyilatkozat már aláírva ott feküdt az orra előtt. — Na látja, ez már más — mondta megkönnyebbülten a Főnök — de most azt mondja meg fiam, miért nem tudta ezt maga hamarabb megcsinálni? — Vállalatvezető elvtárs — válaszolt Gyeskó — ezeket az Alapszabályba foglalt pontokat eddig nekem még senki nem tudta ilyen világosan megmagyarázni... Tanulság: lenne bőven, de ebből a nyugati nagyhatalmak soha nem tanulnak... „Pszichiáter-dívány helyett „jósnők Modern korunkban egyre növekszik azoknak a száma, akik pszichiáterhez járnak. Amerikában egy órai beszélgetésért általában 60 dollárt kérnek a pszichiáterek, kivétel egyedül California, a „show business” földje, ahol a pszichiáter egy órára átlagosan 200 dollárba kerül. Miért ne? Ha van olyan bolond, aki megfizeti? Az egy óra azonban gyakorlatilag 50 percet jelent, a „beszélgetés” lényege pedig az, hogy nagyobbrészt a beteg beszél és a pszichiáter hallgat. (Vagy alszik azalatt. — Szerk.) Nemrégiben egy körinterjú során néhány amerikai pszichiáter, meglepő őszinteséggel, bevallotta, hogy körülbelül ugyanazt az eredményt érjük el, ha pszichiáter helyett — jósnőhöz megyünk. (Ez olcsóbb is rendszerint. — Szerk.) íme, a körinterjú néhány nyilatkozata: — Sokan a jövendőmondók közül ugyanúgy képesek a hozzájuk látogatókat megnyugtatni, mint egy hivatásos pszichiáter. Az igazság az, hogy semmi oka annak, hogy ugyanazért az eredményért 60 dollárt fizessen valaki a pszichiáternek, ahelyett hogy a jósnőnek tíz dollárt fizetne. (Dr. Calvin Chen, Wayne State University, Mich, pszichiátriai fakultás.) — A jövendőmondók néha képesek arra, hogy pozitív jóslást adjanak a jövőre vonatkozóan, olyan jóslást, amelyre a pszichiáter általában — feladata másfajta jellegénél fogva — képtelen. (Dr. E. Fuller Torrey, a St. Elizabeth Hospital pszichiátriai osztályának a vezetője, Washington, D.C.) — A jövendőmondók általában rokonszenvesen tudnak meghallgatni valakit és ez nagyon fontos. .A pszichiáterek annál kevésbbé. Gyakorlati tanácsaik sok esetben értékesebbek, mint a pszichiáter túlságosan elvont, elméleti tanácsai. (Dr. Berthold E. Schwarz, Essex County Hospital Center pszichiátere, New Jersey.) Abban azonban mindegyik meginterjúvolt pszichiáter egyetértett, hogy komoly probléma esetén (idegösszeroppanás, depressziós idegállapot, kábítószer-élvezés, stb.) a beteg mégse menjen jósnőhöz, hanem forduljon pszichiáterhez. ,99 99 NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT! . V SNEMZETŐR£ MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Ponti. TO. Germany Felelős szerkesztő és Uadó: KECSKESZ-TOLLAS TIBOR auiauznaaunaMailaraiTina Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — , és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a viágsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet neve)........ Cím:.... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: bár*p®“®^ácz CiU 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 Dr. Bíró Béla: Bécsi morzsák Könnyű-e a színművészi pálya? Erre a kérdésre a befutott sztárok is habozás nélkül, egyöntetűen ,,nem”-mel válaszolnak. Manapság a jó szerződések már ritkábbak, mint a fehér holló. A hiszékeny kívülállók hiedelme szerint a színészek-színésznők luxusvillában élnek, Rolls-Royceban száguldoznak és milliós bankbetéteik vannak Svájcban. A valóság ezzel szemben az, hogy a luxusvilla egy albérleti szoba, a Rolls-Royce, legjobb esetben egy ócska használt autó, Svájc pedig egy elérhetetlen turista-álomország. A kisebb színházak 2-300 schillinget fizetnek egy esti szereplésért a kezdő fiataloknak, az estét megelőző próbákért pedig semmit. Akinek évi szerződése van, az havi 10.000 schilling bruttó kezdőfizetést kap, de kérdés, hogy egy év múlva megújítják-e a szerződést. A protekciónak mindenütt nagy szerepe van, de különösen a színházi világban, egy kis szerencsével párosulva. Fontos kellékek a női bájak is az érvényesüléshez. A polgári etikai értékek valóban lazábbak a világot jelentő deszkákon, mint rajta kívül, de az még nem jelent érvényesülést. Aki biztonságosabb életet akar magának biztosítani, az jól teszi, hogy ha más pályát is választ. Nem egy jó képzettségű színész találja meg boldogulását a színészettől távol álló életpályán, ha megállja ott a helyét. Még az USA elnöke is lehet belőle...• Próbaházasság. Ez az eredetileg skandináv „találmány” egyre inkább divatba jön és elterjed Bécsben is. Ma már a házasságon kívüli együttélés terén Ausztria a második helyre került Svédország után, mert 40 %-ra emelkedett a házasságkötés nélküli összeköltözött fiatal párok száma. Ezzel együtt természetesen emelkedik a házasságon kívül született gyermekek száma is. Hivatalos adatok szerint az utóbbi években a házasságon kívül együtt élő párok száma 25 %-ról ■50 %-ra emelkedett. Különösen jelentős a húsz és harminc év közötti nők számának növekedése ezen a téren. A százalékarány függ a társadalmi rétegeződéstől is: az agrártársadalomban csak 13 %-os a házasságon kívüli együttélők száma, a szakmunkásoknál már 46 %-os, az önálló keresőknél pedig 58 %. Nagy szerepe van a lakóhelynek is. Kisebb városokban 36 % az arány, de a nagyvárosokban, így Bécsben is 68 %-ot mutat ki a statisztika. Némi megnyugtatásul szolgál az a tény, hogy sok együttélés előbb-utóbb törvényessé válik az anyakönyvezető vagy az oltár előtt, hiszen a párok már megpróbálták az együttélést. .. Végül még egy adat: megnövekedett a válóper nélkül, közös megegyezéssel elváló házastársak száma. Így vált el a múlt évben a házasfelek 75 %-a és 25 %-ra csökkent a válóperes válások száma, ami érthető is a mai nehéz gazdasági viszonyok között, mert a válóperes válás bizony nem olcsó mulatság. Közismerten kritikus időszak ebből a szempontból a házasságkötés utáni kilencedik év... Mennyit keresnek a sísztárok? A sízés Ausztria nemzeti sportja. A nemzetközi bajnokságokban élen járnak az osztrák sízők, teljesítményük a dicsőségen kívül jelentős anyagi honoráriummal is jár. A súlyosbodó gazdasági helyzet azonban véget vetett a nagy honoráriumoknak és milliós díjaknak. Ma már csak egy fogyófélben lévő kis győztes csoport kiemelkedő tagjai tudnak milliókat szerezni. Az igazi nagy sísztárok évi sportjövedelme 8-10 millió schiling, de ebből jelentékeny összegű az adólevonás. A versenyeken résztvevő sportsízők átlag 100.000-tól 200.000-ig terjedő jutalmat kapnak egy-egy győzelemért. Ezek a „hivatalos” díjazások. Nagyobb összegek szerepelnek az asztal alatti, elüzletiesedett sportvilágban. A sztárok már az indulásért 120.000 schillinget bevasalnak, a világbajnoki cím pedig külön 230.000-es bevételt jelent. Ezen felül a győztes a sítalpat előállító gyártól, a sícipőt szállító cégtől és egyéb sponzoraitól félmilliótól egymillióig terjedő reklámdíjazást kaphat. Mindezek ellenére a síversenyzők lebeszélik gyermekeiket a síbajnoki karrierre való törekvésről... Zárószó a spanyolországi jegyzetekről A „Chicago és környéke” idei február 6-i számában Rónai Zoltán, cikkemről írva, „az olvasók lelkiismeretes tájékoztatása érdekében néhány pontatlanságra” hívja fel a figyelmet. Jelentéktelen, senkit sem érdeklő dolgokról felesleges bőbeszédűséggel, öt hasábon keresztül ír, még az erdélyi oláhcigányokat is megemlíti írásában, nem tudni, kiknek a „tájékoztatására.” Mosolytkeltők Grecoról és a toledoi Greco-múzeumról írt sorai, melyekkel éppen egy hivatásos művészettörténészt kíván kioktatni... De megtudjuk cikkéből azt is, hogy Vaszary János özvegye, Muráti Lili nem volt a madridi rádió magyar részlegének vezetője ... Az ilyen felesleges, hosszúra nyújtott, kicsinyesen fontoskodó „tájékoztató” cikkek legfeljebb a cikkírót magát érdeklik, mást nem. Sajnálatos, hogy a „Kanadai Magyarságának igényes szerkesztősége közzétesz ilyen írásműveket, annál inkább is, mert eredeti cikkemnek „Spanyolországi jegyzetek” volt a címe, tehát nem kívántam részletes történelmi, közigazgatási, néprajzi és politikai beszámolót nyújtani, hanem csak rövid úti beszámolót, de a hitelesség igényével, melyet Rónai Zoltán cikke után is fenntartok, egy-két jelentéktelen sajtóhibát leszámítva. Nem kétlem, hogy Rónai Zoltán polemizálás helyett, mint az ország alapos ismerője, magasabb igényű, önálló tanulmányt is közre tud adni Spanyolországról. dr. Bíró Béla Nagyszabású emlékkiállítás Washingtonban Az Egyesült Államok fővárosában 1956. magyar szabadságharcának 25. évfordulójára rendezett megemlékezések sora azzal a kiállítással zárult, amelyet november 16-án nyitott meg Frank Horton képviselő, az ,,1956. Évi Magyar Forradalom Emlékbizottságá”-nak elnöke. A színhely Washington egyik legforgalmasabb középületének, a Cannon volt képviselőházi elnökről elnevezett hivatali épületnek a márvány oszlopokkal díszített bejárati csarnoka, az ún. „Rotunda” volt. Az emlékbizottságban helyet foglaltak még Thomas P. O’Neill, Jr. (Massachusetts), képviselőházi elnök, és Howard H. Baker, Jr. (Tennessee), a szenátus republikánus párti többségének elnöke, mint tiszteletbeli elnökök, sőt. Philip M. Hannan, New Orleans érseke, Lane Kirkland, az AFL-CIO szakszervezeti tanács elnöke, Leo Cherne, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság elnöke, Donald S. Dawson, ny. repülőtábornok, az elhunyt Hajmássy Ilona színésznő férje, minden magyar ügy lelkes támogatója, George V. Voinovich, Cleveland város főpolgármestere és még sok más amerikai és magyar közéleti személyiség. Magyar részről Gereben István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség fáradhatatlan ü.v. társelnöke irányította a szervezés munkáját, szorosan együttműködve Gordon Wheeler kongresszusi tisztviselővel, Hoton képviselő személyes megbízottjával. A kilenc hatalmas kiállítási szekrény anyagában teljes nagyságában bontakozott ki 1956. hőstörténete: a kibírhatatlan szovjet elnyomás, a Rákosi-évek titkosrendőrségre, kényszermunkára, börtön- és más büntetésekre, vagyonelkobzásra, kitelepítésre, elhurcolásra és más bűncselekményekre alapozott, moszkovita rendszere. A kiállítás gerincét az a bőséges, szakszerűen válogatott, főleg angol nyelvű könyvanyag alkotta, amelyet dr. Bakó Elemér, a Kongresszusi Könyvtár finnugor és magyar kutató-könyvtárosa (valamikor a debreceni és müncheni egyetemek magántanára) állított össze, részben a Könyvtár gyűjteményeiből, részben pedig magángyűjteményekből. Ehhez járult a sok kép, térkép és más illusztrációs anyag, közte a legfontosabb, a Laping Ferenc kiadásában megjelent „Remember Hungary 1956" című dokumentációs kötetből való, a magyar szabadságharc idején és helyszínén felvett számos fénykép. Mintegy 80 nagyméretű, eredeti fényképfelvételben vezet végig a kiállítás 1956 Budapestjének és más magyar városoknak a hősi harcain és a brutális szovjet „viszszavágás” okozta károkon. De bemutatásra került a magyar küzdelmet olykor tehetetlenül szemlélő, máskor meg elkeseredetten tüntetve támogató külföld, köztük sok megrendült nyugati kommunista és más baloldali vezető spontán nyilatkozata is. A kiállítás célja már az első szakrészben felismerhető: az idősebbeknek emlékezetbe idézni, a fiataloknak pedig világosan elébe tárni 1956 nagy történelmi tanulságait! Joseph Ausländer amerikai költő verse, „Memo to the Hungarian Patriots” vádló ujjal mutat rá a hírhedt sztálini mondásra, hogy „a magyar kérdés csak vagon-kérdés,” mellette pedig a szintén a sztálini rémségek ellen tiltakozó Illyés Gyula vers, az „Egy mondat a zsarnokságról,” angolul. Előttük a Laping-könyvnek az az oldala, amelyen a nemrég elhunyt Kovács Imre író, 1961-ben a „The Hungarian Quarterly” című, New Yorkban kiadott folyóirat szerkesztője, a néhai Dodd szenátor és Lodge, az Egyesült Államok volt ENSZnagykövete közt általa kezdeményezett véleménycsere során akart feleletet kapni arra a sok amerikai mindmáig kínzó, megválaszolatlan kérdésre: tudott volna-e segíteni Amerika a hősiesen küzdő magyar nemzetnek, vagy tényleg nem kockáztathatta meg egy amerikai-szovjet összecsapás akkoriban mentségül felhozott lehetőségét? A további négy szekrény anyagában forgószínpadszerűen halad a főcselekmény: hogyan lesz a lengyel mozgalmakkal rokonszenvező, békés felvonulásból október 23-án, a fegyvertelen tömegre gyáván rálövető ÁVO „jóvoltából” fegyveres felkelés, amelynek során aztán nemcsak a kommunista hatalom gyűlölt jelképeit, a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot vágja ki a magyar a jelenlétükkel megbecstelenített piros-fehér-zöld nemzeti zászlónkból és távolítja el a középületekről, hanem ledönti az utált Sztálin-szobrot, felégeti Marx, Lenin, Rákosi képeit, a kommunista újságokat és könyveket is. Aztán többnapos kemény harc után megveri és Budapest kiürítésére kényszeríti a „dicsőséges” szovjet hadsereget, arra kényszerítve Moszkvát, hogy tárgyalásokba kezdjen a felkelőkkel. Aztán jön a politikai foglyok, köztük Mindszenty József hercegprímás kiszabadítását bemutató anyag, a szabad magyar sajtó termékei, hirdetve a munkásság, a katonaság, a diákság nemzeti szellemben történő újjászervezését, a beszolgáltatási rendszer eltörlését, legnagyobb íróink ujjongó nyilatkozatait. De aztán jött a szuezi krízis és a nyugati hatalmak közt keletkezett, átmeneti szakítást kihasználva a csalárd Hruscsov hirtelen félbeszakította a tárgyalásokat, elfogatta a törbecsalt Maléter Pál tábornokot és több, más katonai vezetőt, majd később a jugoszláv követségre menekült Nagy Imrét és kormányát és az oroszokhoz átállt Kádár Jánossal új „kormányt” szerveztetve tankok ezreivel tapostatta le a maradék magyar ellenállást, amelynek a hősiesen küzdő, elszigetelt egységei még hosszú hetekig küldték segélykérő rádióüzeneteiket a világnak. A hatodik szekrényben már a menekülők csoportjait látjuk: 200 ezer ember, gyalog, lovasszekéren, teherautón hagyja el hazáját Ausztria, majd később Jugoszlávia felé. Az Andau melletti, deszkapallónyi szélességű hídon átjutva Karácsony előtt Nixon alelnök nyújt nekik kezet, majd James A. Michener „best seller”-ré vált könyve, „The Bridge at Andau” örökíti meg emléküket. Megoldatlan problémájuk az egész világot foglalkoztatja, az Egyesült Nemzetektől az Amerikai Kongresszusig és Eisenhower elnökig törvényeket kell hatályon kívül helyezni, hogy 54.000 bejuthasson belőlük az Egyesült Államokba és a nemzetközi egyházi és világi segítőszervek alig győzik a munkát. A „magyar kérdés” politikai része azonban egy évtizedig megoldatlan marad: Sir Leslie Munro ENSZ-főmegbízott végül is súlyosan elmarasztaló zárójelentésében egyoldalúan kénytelen megbélyegezni a minden együttműködést elszabotáló Kádár-kormányt. Mindez ott van, jelentésekben, idézetekben, képekben. A kiállítás utolsó két szakasza 1956 amerikai hagyományát mutatja be: 25 év meg-megújuló szimpátianyilatkozatait, az ötvenhatos menekültek szervezeteivel, főleg a Magyar Szabadságharcos Szövetség munkájával kapcsolatosan kiadott hivatalos proklamációkat, állami kormányzók, polgármesterek, elnökök részéről. Végül az idei ünneplés csúcspontjai: a Kongresszus két házának egyesült határozata,kérve Ronald Reagan elnököt 1981. október 23-ának országos „Magyar Szabadságharcos Nap”-pá való nyilvánítására és az elnök október 22-én kelt, ezt elrendelő, ünnepélyes kiáltványának díszes okmánya. Ezt a két okmányt körülveszik a 220 kongresszusi aláírást eredményező akció vezetőinek, Mrs. Fenwick (New Jersey), Horton (New York),Dornan (Kalifornia) képviselőknek és az ifjabb Dodd (Connecticut) szenátornak a fényképei, együtt a kongresszusi felszólalások szövegeivel a Congressional Record-ból. Az egész kiállítás stílusos befejező darabja Takács Pál szabadságharcos festőműcsművész „Tört szívek” nagyméretű alkotása. A kiállítás sikeréhez döntően járultak hozzá Török András new-yorki iparművész remek díszítő munkái és Bergerné Soltész Ildikó keramikus művész finom magyar korsói és tálai. A kiállítás 1981. december 4-ig volt nyitva. Enjoy pur famous "Duckling Parisien Flambe” LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave., (at RL 83) Elmhurst 279-3310 Closed Mondays Childrens Photographer WOODF1ELD MALL: (312) 884-7450 EVERGREEN PLAZA: (312) 838-1334 LAKEHURST MALL: (312) 473-0525 YORKTOWN MAU: (312) 829-7450 JEFFERSON SQUARE: (815) 744-2288 Hour*: Monday thru Friday 10-9 Saturday 10-5 Sunday 12 to 5 Hungarian Society of Massachusetts, Inc. 287 Commonwealth Avenue Boston, Ma. 02115. Mottónk: 1974 óta minden év a MAGYAR ÍRÁS éve! Szörényi Éva: Italvirág helyett ajándékozz magyar könyvet! Mi hozzáfűzzük: Fizess elő és ajándékozz emigráns művir újságokat is! Gy