Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-05 / 1. szám
Étárizs, a Párizs "■ "■~ Szőke Klári A párizsi nőknek örömük a piac. Bár nincs minden nap, csak hetente kétszer, de akkor, hirtelen környékükre varázsolják a nyár és az ősz minden gyümölcsét s ha van szükség valamire, ha nincs, a párizsi nő lemegy a piacra. Hosszú sátorsorok között sétál az asszonysereg. Itt narancs, banán, füge, szőlő, illatozik, anott virágsátor, azután halak, csigák, rákok kínálják magukat, a húsféle sátrakat kolbászfüzérek díszítik, majd ismét karfiol-hegyek, lila padlizsán, sárga répa... Az ember nem tud betelni a szép látvánnyal és üres kézzel mégsem tudja elhagyni a piacot. S látnivalót nem egyedül a sátrak szépen elrendezett árubősége nyújt, hanem az ott sétálgató asszonyok is. Mert a Champs Elyseesen dámák korzóznak, a Pigalle a „szép lányok” birodalma, de ha valaki a párizsi asszonyt, anyát akarja megismerni, az a piacokon nézzen körül. Mert ott a babakocsit toló fiatal asszonyoktól kezdve, az öreg, totyogó nénikékig minden kor, osztály megtalálható, s bár legyenek a legkülönfélébbek korban és öltözékben, egyben mind megegyeznek: Nehéz szatyrokat cipelnek! Elnézem a kezeket és a lépéseket. A fiatal magabiztos, rugalmas léptekkel, kemény kézzel viszi kosarát. Az öreg, — már sokat cipelt életében — belekapaszkodik a karmantyúba, s görnyedt háttal, lassan ballag hazafelé. És most, képzeljük, magunkat egy ilyen zsúfolt, árukínálástól hangos, vidám délelőtti piacra a tizennyolcadik kerületben, vagyis Párizs egyik híres negyedébe, a Montmartre-ra. Egy héten kétszer, kedden és pénteken a fölállított sátrak között vidáman üdvözlik egymást vásárlók és eladók, hiszen a piacon, már mindenki ismeri egymást. Sőt az árusok keresztnéven szólítgatják vevőiket: „Mivel szolgálhatok Madame Lili? ... Hogy van Madame Simone?” Aztán egyszer elhangzik a kérdés: — Hol marad el Madame Lili, csak nem beteg?... S a következő piaci napon Madame Simone hiányzik. S egyre több hölgyet kezdenek hiányolni és talán még föl sem tűnt senkinek, ahogy ezek az eltűntek, mind öregek. De ki gondolna normális ember olyan szörnyűségre, amely ebben a kerületben az elmúlt négy hétben történt. (Október közepétől november közepéig.) A gyilkos megfigyelte a piacon ki a magányos öreg, követte, s lakásában (pedig mindegyik áldozat bérházban szomszédoktól körülvéve lakott!) több késszúrással végzett vele, majd pénztárcáját magához vette. A tizedik gyilkossági kísérletnél, mert ez csak kísérlet maradt az előszaladó szomszédok jóvoltából, elszaladt a gyilkos. (Mert nyilván ez volt a kilenc öregaszszony gyilkosa.) Ezek azonnal értesítették a rendőrséget, hogy itt gyilkossági kísérlet történt. Ők adtak leírást is, hogy jólöltözött, tökéletes francia beszédű fiatalember volt. Híre ment a piacon is. S akkor az árusok, akiknél rendelés volt egyik másik eltűnt öregasszonytól — jelentették, hogy nem látták a hölgyet. A megadott címekre kiment a rendőrség és sorban rátaláltak a kilenc meggyilkoltra. A holttestek közelében mindenhol ott volt a teli piaci kosár, tehát onnan követte áldozatát a gyilkos. Óriási pánik tört ki az egész kerületben, de egész Párizsban is. A parlamentben napi téma „hogy süllyedhetett ide az ország!” S az ellenzék kijelentette, hogy megválasztása esetén visszaállítják a halálbüntetést... Szégyen a párizsi házmesterekre is, kik csak azt lesik kihez ki megy randevúra, de hogy egy öregaszszonyt ki követ, azt nem veszik észre... Az elnök is nyilatkozott, mély részvéttel az ügy iránt, a kerületi polgármester rendkívüli őrjáratokra adott utasítást, hogy az idősek egyáltalán utcára merjenek lépni. Önkéntesek, természetesen egyházi szervek tagjai, az öregeket elkísérik vásárlásokra, orvoshoz vagy bankba. Civilruhás detektívek kutatják a konzervatívan öltözött, elegáns, nyakkendős gyilkost. És a kilenc kegyetlenül meggyilkolt öregasszony? Vitték a szatyrot egy életen át. Egyszer egy öreg néninek kosara után nyúltam, hogy segítsek neki. Rémülten elrántotta. Bocsásson meg, segíteni akartam.” — mondtam. Rám nézett és sírni kezdett: ’„Maga bocsásson meg, de megijedtem. Az ember fél.” S nem mondhatom azt: Ne féljetek öreg, magányos asszonyok, mert mögöttetek áll a Rend és egy erős és figyelmes ifjúság!... Sajnos — nem mondhatom. 17./ixamtl / 2 3 ti6 Ha 9 to // ti •Ia & ts 16 B :J■ ■ /Gr '9■ 20■ 22. 23 i■ Vi: 25Fa2r 2&1...■a ■i ■ 5/ I 33 Ja iaKp 55% ■ 37■ ■ a 38 39 Mo ■ 1 ■pl S3a S5 ■ L SS ■ SO .1 St■ 32 ■ $3■ ssr 56 5? ■CL B A 16. sz. rejtvény megfejtése: Kisvárosi utcasor, Oromfalak, A falu bolondja, Evezősök. VÍZSZINTES: Tűzbe dobja. 8. A Jövőt építgeti magában. 14. Celsus, neves római jogász érdekes mondása, folytatása a függ. 40. sz. sor. 16. Szóvál. 17. Telt.. 18. Nem* németül. 18. Rét 20. Perem. 22. Turné része! 23. Leszúrja (ford.) 24. Zacskó. 25. Olasz folyó. 27. Az ábécé vége. 28. Gyarapszik. 30. Áthidaló építmény. 32. Romantikus budai városrész volt. 34. Fémből készített plasztikus díszítés. 35. Bük- ó fatöltelék. 38. Omszk folyója. 40. Holland gépkocsik felé. 41. Nyugat-szibériai folyó. 42. Itt van eltemetve Székely Bertalan. 44. Mátka. 45. Angol tévé és rádiószervezet. 47. Rosta, névelővel. 49. Hegység Ázsia és Európa határán. 50. Csinos. 52. Bantu néger. 54. Szobakészlet! 58. Szerep ,,Abbahcsdszeráji szökőkút** c. táncjátékban. 59. A legnagyobb sivatag. FÜGGŐLEGES: 1. Kiküszöböl. 2. Rét. 3. Táplálékot nélkülöző. 4. Germánum. 5. Czuczor Gergely írói álneve. 6. Megszólítás. 7. Többet ivott a kelleténél 8. Lassan nem fér már semmi bele. 9. Mert, latinul (enim). 10. Híres betyár névjele. 11. Agg. 12. Történelmi városunk. 13. A Wessedényi összeesküvés egyik vezetője (Péter) . 15. Ad acta tesz. 20. A Kaukázus északi lejtőjén élő, iráni nyelvű nép. 21. „ ... kódex”, magyar nyelvemlék a 15. századból. 26. Orosz férfinév. 29. Az aludtejből válik ki. 30. Kérődző emlősök öszszetett gyomrának része. 31. A múlt idő tagja. 32. Téka egynemű betűi. 33. Szülésznő. 36. Raktároz. 37. Szülő tájszava. 38. Időegységnyi munkadíj. 34. Boráról és mazsolájáról ismert spanyol kikötőváros. 40. A mondás befejező része. 42. Halevő tengeri madár. 43. Ajakpirosító névelővel. 44. Svájci üdülőhely. 46. Elősdi. 98. Érzékszerv. 51. Zúz. 53. Női név. 55. Kiejtett betű. 56. Mutató névmás. 57. Angol kettős betű. Dr. Lukáts György Obstetrics/Gynecology megnyitotta szülészet- és nőgyógyászati rendelőjét.1 PH: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St. Evanston, II. 60202 Visit by appointment Az ősök és hősök nyomában... Móra Ferenc kereste — nagyon szerény eszközökkel — az ősök csontjait a magyar homokban. A hazai homok jobban megőrzi a csontokat. Az idegen agyag nem ilyen izgalmas... Az ősök kutatása, a gyökerekre újra rátalálni — divat lett az USA- ban, főleg a nagyhatású Harvey film, „The Roots” után. — A százéves kanadai—magyar évfordulóra készülő magyarságnak — de más helyütt is és mindenütt a magyaroknak — hasznos lenne az ősök és a hősök felkutatása. Addig, míg a sokszor rejtett sírokat, kereszteket, fejfákat ki nem dobják a temetőkből, az emléket meg a szívekből. Az új magyar püspök, dr. Irányi László is a hivatástudatból írt első körlevelében. A magyarok között dolgozó emigráns lelkipásztorok, missziós magyar vezetők — évek óta emlegetjük, hogy a papi és a szerzetesi utánpótlás élet és a halál kérdése a magyarságnak. Az egyházi keretekben, plé- Egy sír a határban Igen a határon van, egészen hármashatáron, magyar—osztrák— cseh határon, Horvátnádalja temploma. A templomkertben egy közel 200 éves sír... Gárdonyi Géza, a nagy regényíró fiatal korában Itt fekszik Henics Anna Hét Papok Nevelő Anyja Kik közül 4-nek Édes Szülője báliákon, gyülekezetekben maradtak meg legtovább magyarnak a külföldre szakadt magyarok. Az ukránok, lengyelek még szorosabb kapcsolatban élnek, ott tanítóskodott a környéken. Sárvárról ment át Nádaljára egyik ismerősét meglátogatni... A templomkertben kibetűzgette az akkor is már 100 évnél idősebb sír feliratát, 3-nak pedig igaz nevelője. Meghalt 1796. 31 Január Élt 72 esztendőt Nem kellene Kanadában, az Egyesült Államokban és világszerte mindenütt megvallatni a temetőket? Amíg nem késő... Amíg megtalálhatjuk a Szabó, Kulcsár, Kis és Nagy, Magyar és Németh, a Tóth és Horváth, Barilla és Katrinszky, Réti és Rákai sírokat? És a többit? Az ősök és a hősök sírjait, akik a külföldre került magyaroknak tovább adták a hitet. Fr. Békési István Ebből született a vers: Paizs Anna Öreganyám öreganyja a neve volt Paizs Anna. Az ura volt gazdag juhász, nyáron szűrös, télen jubás Mikor jött az első fia, Szólt: „Legyen az Isten fia, első bárány, édes párom! ” „Hát legyen pap, én sem bánom!” Jött a másik, vézna, gyenge. Szenteltvízzel nevelgette. „Istenem, csak ezt meghagyjad, inkább ezt is adom papnak!” A harmadik: jó tanuló, labda helyett könyvet bújó. „No parasztnak nem született!' Mikor felnőtt, ez is pap lett. Negyedik: jött szőke hajjal. Ájtatos volt, mint az angyal. Mikor játszott, misét játszott. Hogy pap lesz előre látszott. S jött a módos juhász-házba még három kis rokon árva. Mit szólna a falu nyelve, ha ezekből paraszt lenne! Mikor meghalt Paizs Anna, hét fiatal pap siratta, S heten mondtak misét érte, Fel is jutott a mennyégbe. Gárdonyi Géza a verset 1894—1904 között írta EURÓPAI mestervizsgás NŐI és FÉRFI FODRÁSZNŐ ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! Két háború között Fáy István Ez év tavaszán a fenti cím alatt indítottunk egy sorozatot a Nemzeti Újság 1928—29 évi, ma már történelmi értékű cikkeiből. Júliusban Hodzsa Milán Pozsonyban elmondott beszédét közöltük, melyben elmondta, hogy színlelt tárgyalásokkal, időhúzással és a franciák félrevezetésével hogyan szerezte meg Csehszlovákia részére minden fegyver nélkül a Felvidéket. Ugyanitt a magyar hadsereget felbomlasztó, beszámíthatatlan Linder Béla honvédelmi miniszter utódját, Bartha Albert tábornokot a „kapzsi és kielégíthetetlen magyar imperialista” prototípusának nevezi. Ráadásul azt állítja, hogy Barthának 100.000 katona állt Budapesten rendelkezésére. Bartha, aki nem értett egyet a K.u.K. szellemmel, de egy későbbi nyilatkozatában azt állította, hogy Károlyival sem és csak azért vállalta el a tárcát, hogy megpróbálja menteni ami még menthető és lemondott, amint látta, hogy a „nemzetgyilkos fantasztával’,’ nem lehet együttműködni,. Hodzsa beszédére már a következő napon válaszolt, melyet a Nemzeti Újság az 1929. január 2-án megjelent száma 7. oldalán közölt. A levél teljes egészében így hangzik: „Hodzsa Milán cseh ír miniszter úr pozsonyi beszédében foglalkozik az 1918 évi eseményekkel és ezzel kapcsolatban személyemmel. Nem először találkozom világsajtóban Hodzsa miniszter úrral és minden találkozásunk alkalmával tudatos tévedéseit kell helyreigazítanom. Hodzsa miniszter úr 1918 novemberében nem cseh meghagyásból, mint mondja, hanem saját iníciatívájából kezdett tárgyalásokat Jászi Oszkárral, amely tárgyalások egyikére engem is meghívtak. Ekkor szó sem volt Csehszlovákiáról és Hodzsa úr csupán két-három tót főispánságot, magának egy tót miniszteri tárcát és körülbelül két-három gyalogezred számára tót szolgálati nyelvet kívánt. Én akkor ebbe sem mentem bele azzal, hogy Magyarország hadseregéből Bábel tornyát mégsem lehet csinálni. Hodzsa soha sem velem, sem a fegyverszüneti bizottsággal demarkácionális vonalról nem tárgyalt közvetlenül. A demarkácionális vonalra vonatkozó tárgyalások mindig Vyxtől (francia ezredes) indultak ki és én egész hivatalos létem alatt megmaradtam azon álláspontom mellett, hogy Magyarország és Csehország között nem áll fenn háborús viszony, hadüzenet nem következett be, hogy az antant őket hadviselő félnek elismerte, ez az antant dolga és nem a mienk, tehát semmiféle demarkácionális vonalnak a meghúzásába soha bele nem mentem. Vyx utolsó követelése, melyet hozzám intézett, december 6-án, vagy 8- án (1918) volt, én ezt akkor visszautasítottam, az előbbi megokolásra való hivatkozással kijelentve azt, hogy ily tekintetben, tehát minden fegyverrel - -bevonuló cseh katonát illegális komitácsinak fogok tekinteni. Az első ilyen cseh benyomulást Nagyszombatban még november végén ki is vertem. Sajnos leköszönésem után a fegyverszüneti bizottság ilyen tárgyalásokba belement. Abszolút tévedés az,hogy százezer katona állott rendelkezésemre Budapesten. Biztosíthatom Hodzsay urat, hogy ha százezer megbízható katonám lett volna, akkor ma vagy Csehszlovákia nem létezik, vagy egy antant által megszállott Magyarországgal kellett volna tárgyalnia. Hodzsa úr engem nyilatkozatában kapzsinak nevez, mert minden talpalatnyi földhöz ragaszkodtam. Minek nevezzem akkor én Csehszlovákiát, aki az illegálisan elvett magyar területek jogos visszaadása elől is elzárkózik. Hogy én kielégíthetetlen magyar imperialista voltam nem tagadom. De az idő engem igazolt, mert a különböző pacifista és wilsoni hóbortok alaposan megbuktak. Hálás köszönetet mondok Hodzsa miniszter úrnak azért a gyűlölködő hangért, amellyel engem illet, biztosíthatom, hogy ez kölcsönösségen alapul és mi sem okozna nekem nagyobb bánatot és szégyent,, mint ha Hodzsa úr az akkori szereplésem miatt szeretne engem.”. Bartha Albert nyugalmazott miniszter Eddig a levél, mely ékes bizonyítéka annak az egész világot becsapó hazugságsorozatnak, mellyel az ún. „utódállamok” áltatták a „győzteseket”, de főleg a hamisan tájékoztatott antanthatalmakat, akik a magyar érveket nemhogy meg sem hallgatták, de eleve kizártnak tartották igazságunkat és történelmi jogainkat. A Nemzeti Újság két kitűnő történelmi dokumentumának e sorozatban azért adtam elsőséget, mert napjainkban úgy a Felvidéken, mint Erdélyben a legsötétebb nemzetgyilkosság folyik a „művelt” Nyugat szeme láttára és megjegyzése nélkül tehát úgy látszik, hogy a magyarokra nem vonatkoznak az„alapvető emberi jogok”. Valószínűleg ez a véleménye a Kádár János által vezetett mai Magyarországnak is, mert egy szót sem szól több, mint hárommillió magyar érdekében. E sorozat következő három folytatásaként azt az erőteljes sajtótámogatást fogom bemutatni, melyet a keresztény magyar sajtó nyújtott elszakított véreink magyar nyelvének és kultúrájuknak a megtartására. A közlendő három vezércikk meszsze túlmegy azon, hogy csak a megszállt területek magyarságának túlélését kívánja, ezen felül követeli a békekötés és a Népszövetség alapokmányában lefektetett pontok végrehajtását, a nemzetiségek szabad kulturális fejlődését saját anyanyelvükön. Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! 9. oldal Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — " sokszor erejüket meghaladó —"áldalatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak, a Chicago és Környéke Szerkesztősége ! Furcsaságok... London: Még egy koronás főt rehabilitáltak, ezúttal az angol fővárosban. III. Richárdról van szó, akit tévébírósági tárgyaláson felmentettek a gyilkosság vádja alól. A király 1483-tól 1485-ig uralkodott és állítólag két unokaöccsét tette el láb alól a Towerban, mert trónját féltette tőlük. 500 éve vitatkoznak a történészek azon, hogy tényleg vér tapad-e a kezéhez, vagy sem. Nos, az elmúlt hetekben az egyik angol tévéállomáson majdnem négyórás tanúkihallgatás, keresztkérdés, vád- és védőbeszéd után a 12 főből álló esküdtbíróság egyhangúlag a király ártatlansága mellett döntött. William Shakespeare drámájában púposnak, sántának és többszörös gyilkosnak nevezte a csatában elesett III. Richárdot. A tárgyaláson szakértő tanukat, okmányokat, krónikákat, középkori paragrafusokat és portrékat vonultatott fel a vád és a védelem. A felmentő ítélet indokolása: „Richardnak egyáltalán nem volt szüksége ahhoz, hogy a Towerban meggyilkolja a két herceget és semmiféle korabeli, bizonyíték sincs arra, hogy gyilkos. A király utódai kotyvasztották a rémtörténetet, hogy bemocskolják a nevét.” FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!