Confessio, 1983 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám - ÉVSZÁZADOK FÉNYEI - Szénássy Zoltán: A földrajztudomány magyar úttörője
SZÉNÁSSY ZOLTÁN „Meghalározván .. .Kazay János... a bácsi eklézsia prédikátora... Mindszenty Sámuel úr (javaslatára) azonnal meghívott engem Katona Mihályt, a R. Komáromi Reform Gymnázium akkori Proffessorát, ki is magamat egyszerre ajánlottam, de hivatalomhoz csak ugyan nem előbb, hanem 2-án aug. 1803. kezdtem, mivel a komáromi Sz. Eklézsia minden módon... igyekezett magánál megtartani... Arra csakugyan köteleztem magamat, hogy a Publicumért, a Gymnáziumnak virágzó állapotban megmaradtatásáért... stállómat el nem hagyom, míg helyembe alkalmatos Professor nem találkozik... Július vége felé megérkezettek némely Ifjú Tiszteletesek a Külső Országi Akadémiákról, kik közül volt T. Ecsedi János Debreceni Senior Úr, akit magam helyett ajánlottam. . .”. A Búcs községben teljesített közel húsz esztendei lelkészi szolgálata alatt alkotta meg azokat a műveket, melyekkel bevonult a magyar földrajztudomány megalapítói közé. A földrajztudomány magyar úttörői A XVIII. század második felében a természettudományok virágzása igen sok analitikus részletmegfigyelést eredményezett. A sürgető és szükséges szintézist, amely egyben a földrajz résztudományai további fejlődésének az útját is megjelölte, egyetlen egységes (hologaeikus) földtudomány koncepciója szellemében a tudománytörténet megállapítása szerint, Kosmosában Humboldt készítette el. A magyar önismeret, nemzeti értékeink megbecsülése... követeli meg tőlünk, hogy ezt a tudománytörténeti megállapítást helyesbítsük. A hologamikus szintézist már Humboldt előtt hirdette és igyekezett megvalósítani két kitűnő magyar geográfus, Varga Márton és Katona Mihály. Ők ketten a magyar geográfia Humboldtjai. Hogy az egyetemes geográfiában is nagyjelentőségű, magyar vonatkozásban pedig döntő fontosságú munkásságukról a külföld nem, vagy csak alig szerzett tudomást, annak az az oka, hogy a kor szokásaitól eltérően nem latinul, hanem — mint könyveik bevezetőjében hangsúlyozzák — a magyar nemzeti művelődés szolgálatában magyarul írták meg munkáikat. Varga és Katona nemcsak a XIX. század első felének legkiválóbb magyar geográfusai, hanem minden idők nagy magyar geográfusai közé tartoznak. Munkásságukban teljesedett ki nálunk a földrajz természettudományi szemlélete. Valóban, ők a magyar természeti földrajz igazi, a szó tudományos értelmében vett alapvetői. Varga Márton a Bencés rend gimnáziumában tanított Komáromban, egyidőben Katona Mihállyal. A két tudóstanár kölcsönhatását így nyilvánvalónak tartom. Irodalmunkban ekkor a nemzeti megújhodás korát éljük. A Kazinczy által kezdeményezett nyelvújító mozgalom egyre szélesebb körökben hódít, és a tudományokban is lassan a magyar nyelv veszi át a vezető szerepet. A nemzeti művelődés felemelésének szükségét hangsúlyozza Katona Mihály is A Föld mathematical leírása című művének elöljáró beszédében: „ Volt idő, amelyben, majd úgyszólván az egész tanítás a mi iskoláinkban, minden különbség nélkül... csupán csak a deák nyelv tanításában állott... a Föld leírása... csak úgy mellesleg taníttattak. .. A szerző egy gimnáziumnak fundálója, tanítója és igazgatója volt valaha, most pedig hivatalánál fogva mintegy 50 iskolák inspektora... ilyen célból készítette a szerző e jelen levő munkát, ő reá némely... kézikönyvek készítésére... a V. Superintendentiától... szükségesnek ítélte. Ilyen célból titulálta ezt így: Felsőbb oskolákbéli tanulók s alsóbb oskolákbéli tanítók... számára mert azokat forgatta a szeme előtt ennek készítésében, a valósággal azoknak is tanította ezt hajdan a Komáromi Ref. Gymnáziumban, amelyet Triviális Oskolából ő nevelt fel, és ő állított a Gymnáziumok fokába...”