Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)
Történeti előzmények - XI. Közmiveltség, ipar, kereskedelem, művészet, iskolák, irodalom
híressé vált. Ponyvára került arany trombitát,melyért Josefstadtba internáltatott. Visszakerülvén, „Az én albumom“ czimű almanachot rendezte sajtó alá. Költeményei kijöttek ily czim alatt: Költemények Sárossy Gyulától. Pest, 1858. Azonkivül még tanuló korában kiadott egy nyelvészeti munkát. Kis nyelvészke czim alatt Kassán 1838, mely figyelmet ébresztett. Meghalt Pesten 1861 nov. 17. Simonides János. Miután mind a hazai mind a jénai tanintézeten iskolai pályáját végezte, először sajógömöri azután 1783. észt. orosházi lelkésszé lett, hol 1822. mint a békési esperesség legelső esperese bevégezte földi életét. Iskolák számára kiadta a keresztény hitnek és erkölcsi tudománynak rövid summáját Pesten 1793, mely munka azóta több kiadásban is megjelent. Sipos József: Szül. Kecskeméten 1775.észt.Debreczenben végezte iskoláit, honnan egy évre Göttingába ment. Haza jővén Szoboszlón volt ideiglenes lelkész, azután 1805. évtől kezdve tanár Szentesen. Az ő idejében s közreműködésével emeltetett ezen iskola 6 osztályú gymnasiummá. Innen 1818. észt. Békésre hivatott meg lelkésznek. Mint ilyen meghalt 1840. sept. 5. A tudományos gyűjteményben több értekezései maradtak fen. Élénk részt vett a Kazinczy Ferencz által megindított nyelvújítási vitákban, mely alkalommal Kazinczy védelmeül kiadta az ó és uj magyart Pest, 1816. Többi munkái: Oskolatanitók tárháza. Pest, 1817. Három furcsa történet. Ugyanott. Skolka András. Szül. Bazinban. Tanulmányait Pozsonyban bevégezvén, Németországot látogatta meg és Saltzmann hires nevelő intézetében mint tanár működött Glacz Jakabbal. Azután a göttingai egyetemen töltött egy évet, ahonnan hazakerülvén Thessedik gazdasági intézetében nyert alkalmazást. Midőn 1803. észt. amberényi gymnasium megalapittatott, Skolka választatott tanárrá, de már 1808. észt. verbászi lelkésszé választatván, elhagyá vidékünket. Sok, különösen e vidéket érdeklő értekezései láttak világot Schedius Zeitschrift v. und für Ungarn czimű folyóiratában. Ilyenek: Beitrag zur Physiographie der untern Theissgegend (1803. XIV) Ueber das Gestatt zu Mezőhegyes (1802); Beitrag zur Geographie des Békéscher Comitats. (1803. IV). Szathmáry Károly, szül. H.M.-Vásárhelyen 1824. Iskolái végeztével az 1848. észt. közgazdasági ministerium.