Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
Békés város története. 29 Kis Pál, Túri Ferencz és Szabó András esküdtek már Corvin János tiszteinek vezérlete alatt vesznek részt ama kis hadjáratban, melyet a gyulai várnagyok Donáttornya helység ellen indítottak.1) Bánczay perelt ugyan, s 1493. őszén Báthory István országbíró neki is ítélte a békési kastélyt, de Corvin perújítással élt é s utoljára is kivitte, hogy a király Bánczaynak másutt adott kárpótlást, Corvint pedig megerősítette Békés birtokában.3) Ettől kezdve megint a gyulai uradalom része len Békés s maradt is 1566-ig. E szerint földesurai voltak: 1492—1504 Corvin János, 1504—1510 Frangepán Beatrix, 1510—30 Brandenburgi György, 1530—34 Czibak Imre, 1534—41 Patóczy Miklós, 1541-52 Patóczy Ferencz, 1552—66 a király Megmaradt a gyulai uradalom egyik gazdasági kerülete főhelyének s 1518-ban Nagy Péter,5) 1554-ben Békés Deák András voltak ispánjai.6) De ideje már, hogy szóljunk Békés egyházi ügyeiről is. Mint olyan helynek, melyről a n.váradi egyházmegye egyik főesperessége vette nevét, Békésnek régtől fogva meg volt külön lelkészsége, plébániája, de első ismert papja csak az 1333—35 években fordul elő. Péternek hívták s a pápai tized fejében 15 garast űzetett. Őt 1336-ban István, s ezt 1337-ben másik Péter nevű váltotta föl. Az egész vármegyében a békési volt a leggazdagabb lelkészség, mert a többi (a csolti apátot kivéve) mind csak 5—6, legfeljebb 12 garast fizetett.) 1393-ban János nevű plébánosa oly tekintélyes ember volt, hogy a nagyváradi szentszék őt küldi ki Bélmegyerre egyik ítéletének végrehajtására.8) A következő században csak a templomatyát Ferenczet említik adataink 1498-ban.g) Pedig a XV. században sok történt a végre, hogy Békés papjai a földi gondoktól menten hivatásuknak élhessenek s a nép vallását több helyen és könnyebben gyakorolhassa. Az bizonyos, hogy a XVI. század elején a plébánia-egyházon 1) Dl. 20,701. — 2) Münch. Más. V. ö. M. Történelmi Tár Xil. 213. — 3) Münch. Más. - 4) Nem igaz tehát a békési tanács 16 10-iki dicsekvése, hogy »Békés elejétől fogva szabados királyi város volt,« mert, mint látjuk, voltak magán földesurai is bőven. Különben — mint az alábbiakból kitűnik — mikor a király volt földesura, akkor sem volt Békésnek valami különös szabadsága. Hisz csak úgy fizetett kilenczedet mint mások s még csak az italmérés joga sem volt a városé. — 5) Münch. Más. — 6) Nádasdy lev. és Regest, decim. — 6) Monumenta Vaticana S. I. T I. 45, 53, 70, 76, 84, 89. — 8) B. C. I. 34. - ») DI. 20,701.