Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)
II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története
II. Szilasegyház és Szöllős községek története. 321 megint lakatlan.1) A kis falu határát a váriak kezdték kivenni haszonbérbe a törököktől,2) így aztán az az ő határukhoz s e réven Békésvármegyéhez került. Szilasegyház. (Zylazeghaz 1476.) Orosháza és a régi Varjas-Földvár között, tehát Orosházától délre esett. Egyháza mellett egy pár szilfa volt s innét vette nevét. 1456-ban Hunyady Jánost megerősítik e Csanádmegyéhez tartozó puszta birtokában.3) 1476-ban Varjassy János szerzi meg mint a csanádmegyei Földvár községhez tartozó pusztát.4) 1525-ben egy része Orosházához s így megyénkhez tartozott.5) Szöllős. (Mező-Zewlews 1456. Mező-Szölös 1558. Mezew-Sewlews 1552.) Szöllősi pusztának nevezik most azon vékony földszalagot, mely Tót-Komlós határát megyénkkel összekapcsolja. A mintegy 6000 kat. holdnyi földet 1855 körül a kígyósi uradalom vette meg, s ezt az 1877-iki I. tervczikkely 22. §-a Csongrádmegyéből Békésmegyéhez csatolta. Közigazgatásilag Sámson községhez van beosztva. E terület eredetileg a régi Fekete- vagy Varjas-Földvárhoz tartozott. A mult században a hódmező vásárhelyiek erőszakoskodása, a régi határjárások ismeretének hiánya s a határvonalak összezavarodása kivitte, hogy e rész a mező-szöllősi pusztához s vele együtt a hód-mező-vásárhelyi határhoz került. Innen végre a legelőelkülönítés után Sámson község s vele együtt megyénk alkatrésze lőn. (L. még Puszta-Földvár és Tót-Kutas leírását.) 1) Regest, decim, divers, cottuum. és Dical conscript. cottus Zaránd. — -)Jk. 1.323—4. — 3) Münch. Más, — *) Jászai lt. Append. f. 2. nr. 7. — &) B. O. I. 248. 21