Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig - 2. kötet: A vármegye részletes története (Budapest, 1897)
Útmutató
Apátfalva az aradi uradalomnak 1793 fii 48 krt jövedelmezett.21 Az 1774. évi úrbéri összeírás adatai szerint már 146 telkesgazda és 60 zsellér lakta. Pusztán álló ház egy sem volt benne, s bár bora nem valami jó termett, szőleje ekkor már 330 kapára rúgott. Minthogy nádasa nem volt a helységnek, a lakosok házaikat szalmával vagy zsombékkal födték. Azonban a téglából épült uradalmi kocsma náddal volt födve.22 A falu lakossága azután folyvást gyarapodott. 1820-ban tíz láb magas töltést emeltek védelmére, minthogy a Maros nyolcz ház kivételével egy egész utczasort elsöpört.23 Az 1831-iki cholerában 137 ember halt meg. Az 1848—49-iki szabadságharczban Apátfalva lakossága szívesen nyújtott hajlékot a Bánságból menekülő lakosoknak; a község és a tanyák tele voltak menekülőkkel. 1849. telén híre jutott, hogy Apátfalvára a ráczok akarnak betörni. A Makóról segítségül hívott nemzetőrök február 4-én elriasztották őket. 1852-ben új töltés készült a Maros ellen. Az 1855-iki cholerában 36-an haltak meg, 1866-ban pedig százan. 1856. nov. 16-án a m. kir. kincstár átadta a községet az osztrák szabadalmazott nemzeti banknak, de már 1867-ben újra visszakerült a kincstár birtokába.24 Lakossága 1890-ben volt: 5158 lélek, kik összesen 1017 házban laktak. A következő elöljárói említtetnek: 1767. Kacsén, Zsigmond jegyző; Máthé Mihály biró. 1772. Váncsó András jegyző; Simon József biró, Bálint János esküdt. 1774. Varga Imre biró. 1864. Vertin Gyula jegyző; Veréb János biró, Farkas András, Kardos Antal, Svohanecz Pál esküdtek. Határrészei voltak 1864-ben: Nagyút. Belez. Kardos. Tóth-Laczi dűlők; Gyepugar; Dáli ugar ; Csőrvölgy szőlőskert; Sziget szilváskert; Szecső erdő; Tárnok legelő; végre Nagy- és Kis-Kurucz; Kaslik,Tárnok sziget és Peres kincstári uradalmi erdők. Apátfalva egyházi története nagyon régi időre nyúlik vissza. Már 1334-ben plébánia volt a maroselvi főesperességben s papja öt garas pápai tizedet fizetett.26 Idevalók voltak minden bizonynyal Apátfalvi vagy Pátfalvi István, ki 1445—47-ben a bécsi egyetemen tanult;27 továbbá Apátfalvi György, ki 1458-ban 28 s Apátfalvi Gergely, ki 1469—81 közt volt aradi kanonok.29 A csanádi káptalanban 1408-ban Apátfalvi Miklós kanonok és püspöki helytartó vívott ki magának jelentékenyebb helyet.30 Mikor az új Apátfalva Csanádtól különvált, egyszersmind egy-