Csíkvári Antal (szerk.): Csongrád vármegye - Vármegyei Szociográfiák 1. (Budapest, 1938)
Csongrád vármegye II. rész. Megyei városok és községek
felerészben a Tallián-ágból származó Abaffy Sándor, Dudinszky József, Somogyi Ignác és Rédeycsaládból származó 35 család bírja. Lakosai kizárólag magyarok voltak, számuk 676. Jelentős határában mindig több betelepülő lakos talált megélhetési alkalmat. Lakossága 1869-ben 784, 1880-ban 881, 1900-ban 1053, 1910-ben 1210 fő. Vallás szerint 1890-ig a reformátusok voltak többségben 475 hivővel, 1906-ban már 578 r. kat. és 388 ref. a két fő felekezet hiveinek száma. A község határának közel 50%-a, a földreform előtt, 4005 k. hold, Sváb János nagybirtokos tulajdona volt. E terület részben önkéntes parcellázás, részben a földbirtokrendezés során teljesen gazdát cserélt és abból egy 1000 holdas, egy 800 holdas és több középbirtok keletkezett, de kapott belőle néhány száz fábiánsebestyéni igénylő is házhelyet és kisebb parcellát. A helység birtokosainak egy része azonban ma is Szentesen lakik és onnét gazdálkodik. A község elöljárósága Szentesen székel és egyesítve van Magyartésével, amely szintén pusztaközség. Fábiánsebestyén lélekszáma 1370, magyar anyanyelvű egyén. A természetes úton való szaporodás azonban 211 főt ért el. A 210 főnyi vesztességet a gazdasági cselédek elköltözése okozta. A népsűrűség négyzetkilométerenként 25,1, rendkívül gyéren lakott vidék, amit csak a 93,4-es országos átlaggal szembeállítva tudunk világosan érzékeltetni. A lakosság vallási szempontból főleg 3 egyház hívei közé tartozik. Legnépesebb a r. kat. egyház 808 hivővel. A ref. egyház 412, az ág. ev. 125, az izr. egyház 20 hívőt számlál. A róm. kat. egyház 1936 óta önálló lelkészség a váci egyházmegyében. Temploma Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szenteltetett 1932-ben. Az adminisztrátor gondozása alatt kb. 800 hivő van a környező tanyák r. kat. vallású lakosaival együtt. A vallásos élet elmélyítésén 2 egyesület buzgólkodik, a R. kát. Legény- és Leányegylet és az utóbbival kapcsolatban a Mária Kongregáció. Az evang. és ref. szórványok a szentesi egyházak kötelékébe tartoznak. Az elemi oktatás a község által fenntartott 3 mindennapi népiskolában és a velük kapcsolatos általános továbbképzőben folyik, 18 vegyes osztályban, 3 tanteremben, 4 tanerővel. A tanulók száma 1935- ben 173. A továbbképző (ismétlő) iskolákban a tanulók létszáma összesen 64. Az iskolán kívüli népművelési program a vármegyei bizottság által megállapított évi 60 előadás, amelyek igen nagy népszerűségnek örvendenek, látogatóik száma együttesen 3000-re tehető. A földművelésügyi minisztérium gazdag könyvtárat rendezett be a lakosság gazdasági ismereteinek kibővítésére. Kulturális egyesületei a róm. kát. Legény- és Leányegylet, a csongrádmegyei Gazdasági Egyesület helyi fiókja, a Vöröskereszt Egylet és a Fábiánsebestyéni Belsőoldali Gazdakör. Ez utóbbi 1936-ban alakult, célja a gazdatársadalom összetartása, gazdasági és kulturális ismereteinek kibővítése. Helyiségei egyik iskola épületében nyertek elhelyezést. A körorvos székhelye Szentes, a község 1 bábát és 1 állatorvost tart alkalmazásban. Gyógyszertár, közkórház Szentesen. Az ivóvizet a népesebb lakott helyeken 17 artézi kút szolgáltatja. Az anya- és csecsemővédelmet az Országos Stefánia Szövetség szentesi fiókja látja el. A lakosság földműveléssel foglalkozik. Az 1117 főnyi őstermelő között 493 önálló, 624 eltartott. Tovább részletezve a földművesnépesség között 105 önálló gazda, segítő családtagjaik száma 102, eltartottaiké 234. A nem önállók között 308 gazdasági cseléd és 359 mezőgazdasági munkás. További 120 lakosa iparos, 9 kereskedő, 34 közlekedési, 19 közszolgálati alkalmazott és szabadfoglalkozású, 5 nyugdíjas és 25 házicseléd. A község területe 9107 kat. hold, amely 270 gazdaság között oszlik meg. Az egy holdon aluli gazdaságok száma 55, összterületük 21 k. hold; az egyet holdas gazdaságoké 25, területük 62 k. hold; a 146 öt-ötven holdas gazdaság összterülete 3.097 k. hold, a 25 ötven-száz holdasoké 1.796, a 17 százötszáz holdasé 2.909. Kocsinszky Mihály birtoka 688 és Rosenthal Adolfé 551 hold. Ez utóbbi gazdaság (Jánosmajor) 1925-ben a Sváb-féle birtokból került jelenlegi tulajdonosa birtokába. A teljesen modernül felszerelt üzem központjában kb. 14 gazdasági épület van, ahonnét 2 km hosszúságú gazdasági vasút vezet az állomáshoz. A gazdaság 2 cséplőgéppel, 1 gőzekével és igen sok kisebb gazdasági géppel dolgozik, foglalkoztat 15 állandó gazdasági cselédet, 30—40 idénymunkást, 44 pár arató munkást, ősszel kb. 60 répaszedő munkást stb. Termel főleg búzát, tengerit, árpát, kendert, cukorrépát. A termelvények nagy részét Budapesten és külföldön értékesítik. Mívelési ágak szerint a határban 7038 h. hold szántó, 36 h. kert, 145 h. rét, 11 h. szőlő, 1544 h. legelő, 17 h. erdő és 316 h. földadó alá nem eső terület. A földreform által 15 egyén jutott összesen 201 k. hold szántóhoz. A szántókon csaknem kizárólagosan búzát és tengerit, kevesebb árpát, takarmányt, zabot termelnek. 14.670 db gyümölcsfaállományából 1606 alma-, 698 körte-, 1282 cseresznye-, 933 meggy-, 641 őszibarack, 689 kajszinbarack, 1341 dió- és 4488 eperfa. Az állattenyésztés terén legerősebb a sertéstenyésztés. Állatállománya 1935-ben 911 szarvasmarhából, 539 lóból, 2709 sertésből és 509 juhból állott. A 8775 darabból álló baromfiállományból 5301 a tyúkféle, 536 pulyka, 981 lúd, 432 kacsa. Ipari vállalatai között van két 4 hengeres motorosmalom (Holub Mihályé és Batovits Aladárné), azonkívül 7 kovács, 2 cipész, 2 borbély, 2 szíjgyártó, 1 asztalos, 2 mészáros kisipari üzem. A 48 főnyi ipari kereső lakosa között 24 önálló, 22 segéd vagy munkás és 2 tanonc. Az iparosok a Szentes és Vidéke Ipartestület kötelékébe tartoznak. Kereskedéseinek száma 5, leginkább kis szatócsüzletek. Hetipiacot helyben is tartanak, áruikat azonban nagyrészben Szentesen értékesítik. 3 vasúti megállóhely van a község területén a Szentes-orosházi vonalon: Fábiánsebestyéncsemetekert, Kórógy és Pusztatemplom elnevezéssel. Postaügynökség, vasúti táviró helyben. Kocsiközlekedésre alkalmas útvonalai a Szentes-orosházi műút, a Szentes-békési, Szentes-szarvasi községi közutak és a szentes-kúnszentmártoni vicinális út.