Gyárfás István: A jász-kúnok története 2. Kr. u. 884-1301 (Kecskemét, 1873)
Előszó
ELŐSZÓ. Az első kötet hátralevő része, és hogy e munka használása megkönnyíttessék, ehhez tartalom és részletes névmutató itt bocsáttatik nyilvánosság elébe. Ezután következik a II-dik kötet. Szalay L. még 1852-dik évben kimondd azon felhívó kérdést) : „melyik... hazánkfia fog bennünket a nagy kún nép kimerítő történelmével megajándékozni, névszerint a kún bevándorlásokéval, az őseinkhez Kievben csatlakozott nemzetségek letelepedésén kezdve azon negyvenezer... családból álló sereg beköltözködéseiglen, mely IV. Béla idejében a kún fajnak tömegesebb bevándorlásait berekesztette?“ Én kitűnő történetírónk e felhívása által lelkesítve, mennyire gyenge erőm s a rendelkezésemre állott források engedék, igyekeztem hű részletességgel rajzolni ezen korszakot, melyben a nagy hanscytha népfajból a kún törzs már magasan kiválva, kozár, kabar, besenyő, palócz, úz és saját kún nevén szerepel a ) Magy. orsz. tört. II. 407—408. 1.