Gyárfás István: A jász-kúnok története 2. Kr. u. 884-1301 (Kecskemét, 1873)
A kúnok Magyarországban, az Árpád-házi királyok alatt. 1239-1301
Erzsébet, hogy fia megkoronáztatása után a magyar trónra titkon vágyakozó külföldi fejedelmek, s ezek alattomos hivei több magyar főurak fondorlatai ellen udvarát leghívebb embereivel vegye körül, nádorrá Roland macsói bánt, főkincstárnokká Joachimot tette, kik már 1272-dik évi December kezdetén kiadott kir. oklevelekben ez új méltóságaikban fordulnak elő ' s Joachimeként, az udvarba jutván, az ország kormányzatában csakhamar túlnyomó befolyást nyert. Ez időben Ottokár udvaránál két előkelő magyar főúr volt, Henrik a németújvári gróf, ki ide még 1270-ben menekült, és Egyed. Mindkettő eleitől fogva egymást halálosan gyűlölte, s látva Henrik, hogy Egyedet Ottokár kitüntetés és ajándékokkal halmozza el, visszajött Magyarországba, itt a királylyal s udvarával kibékült; majd macsói herczeget Bélát, Ottokár sógorát, köztük támadt heves szóváltás után, a nyájak szigetén megölte). Csakhamar Egyed is, bánat és szégyentől ösztönöztetve visszajött, s tartózkodás nélkül befogadván őt Pozsony várőrsége, e várat néhány nap múlva a magyarok és kúnok kezére visszajátszotta; jutalmul mindjárt 1273- ban Henrik a slavoniai, Egyed a macsói bánságot nyerte 3). Ottokár, nem hajtva a pápa békét tanácsló szelíd intéseire , sógorának meggyilkolása, s a két magyar főúr hűtlensége miatt bosszút forralva, hadat szent a magyar királynak; de az ország ereje nem lévén elegendő, alkudozni kezdtek ”). Ezalatt, hogy a pápát III. Lászlótól maga részben megnyerje, az olmützi érsek egy a pápához ez idő tájban irt levélben így rajzolta le az ország állapotát: „ezek azon veszélyek, melyek Magyarország részéről a keresztyénséget fenyegetik. Először, hogy ez országban a kúnok pártoltatnak, kik nemcsak az idegeneknek, hanem ország lakosainak is iszonyú ellenségei, s másoknál szokatlan harczi modoruk által, kisdedeket és öregeket nem kimélve, az elfogott ifjakat és serdülteket saját rész szertartásaik ") Fejér Cod. V. II. 51. 57. Árp. nj oktár IX. 3. 1. — ’) Fessler II. 634-636. 1. Árpád k. nj oktár IV. 40. I.— i) Fejér Cod. VII. III. 74. V. II. 88. I. — ) Fejér Cod. V. 2. 64—66. 1.