Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme III. (Debreczen, 1871)
Tartalomjegyzék
tába ajánlja. A szathmári békeegyezmény gr. Pálffy János és Károlyi Sándor meghatalmazottak között megkészül, közegül Cs. Komáromi György használtaik. 725—732. Második Fejezet. A szathmári békeegyezménytől II. Leopold király uralkodása kezdetéig. 732—828. lap. 1. Általános elmélkedés a bekövetkezett időkről. 732—739. II. Népszónok Cs. Komáromi György, főbíró Diószegi Sámuel, királyi biztos Meixtner Antal. Ennek működése. Debreczen városnak, Szabolcs és Szathmármegyékkel a jobbágyok visszakövetelése miatt viszálya támad. Ez Kallóban országos bizottmány által igazittatik el. Nagy-szombati országos értekezlet; királyi biztos gr. Brankovich István, ennek működése. XII. Károly svéd király Debreczenen átutazik. 739—745. III Az 1715-dik évi országgyűlésen Debreczen a sz. k. városok közé beczikkelyeztetik. Ennek körülményei előadatnak. A r. kath. egyház Debreczenben megtelepedik. Ennek lelkipásztorai. A r. cath. templom, torony és harangok leiratnak. A ferenczrendiek is megtelepednek. E rend itteni főnökeinek névsora. E rend 1788-dik évben itt megszűnik. A tiszántúli kerületi tábla Váradról Debreczenbe áttétetik. A tábla elnökeinek névsora: 745 - 754. IV. Királyi biztos b. Vichter János, ennek működése. Debreczen a kiütött török háború miatti zavarokban sokat szenved. Nevelik a zavart a beütött tatárok is. A zavar nagy nehezen lecsendesül. A kegyes tanitórend megtelepedik Debreczenben. E rendnek Debreczenbeli történelme, pater-rectorainak névsora. Debreczen az aszály miatt sokat szenved s a közelgő pestistől retteg. 754—762. V. Debreczenen irtózatos tűzvész megy keresztül. Több éven át királyi biztos közbejötte nélkül történnek a tisztújítások. Az 1725-dik évben a felépült Kistemplom tornyára a gömb feltétezik, s a gömbbe emlékkirat létetik. 1727- dik évben ismét irtózatos romlás a tűz miatt, melyben a közelebb épült templom is porrá égett. Királyi biztos b. Sztáray Imre. Ennél a működése ellen az elöljárók felfolyamodnak. 762 — 769. VI. Az 1739-dik évi pestisnek leírása. Domokos Márton főbiráskodása Gr. Károlyi Sándor búcsúlevele Debreczenhez. 769—781. VII. Debreczennek a gyula-fehérvári nagy-enyedi főtanoda részére hajdan 2000 forintos tartozási ügye végkép érvénytelenné válik. A Csipkés Komáromi féle Biblia sorsa leiratik. 775 781. VIII. A szepesi kamara a papok és professoroknak városi pénztárbeli fizetését betiltja; e miatt a város, erélyes felterjesztést tesz — eredmény nélkül.— A felülről betiltott szabad választása a tisztviselőknek, csak oly feltét alatt adatik vissza, ha meghatározott számban r. cath. elöljárók is beválasztatni fognak. A városi tanács sok szorongatásnak van kitételve felülről. A tanács védi magát s feliratokat tesz. 781—787. IX. Endrődi Jonik ügye. A tanács e miatti zaklattatása. II. József császár körútjában Debreczenbe jön. Itteni időzése leiratik. 787—792. X. Királyi biztosok: b. Vécsey József, majd gr. Forgách Miklós. Részletezése ez utóbbi k. biztosi eljárásnak. 792—799. XI. További részletezése a jelzett k. biztosságnak. A városi tanács — mig csak lehet — ellenáll azon felső rendeletnek, hogy tisztújítás alkalmával, szentlélek segítségül hívása, és hitletétel végett, a ref. hitfelekezetű elöljárók is a piaristák tem