Szabó Ferenc (szerk.): Hódmezőváráshely története 2. A polgári forradalomtól az Őszirózsás forradalomig 1. 1848-1918 (Hódmezővásárhely, 1993)
A polgári forradalomtól az önálló törvényhatósági jog elnyeréséig (1848-1873) - II. Szabó Ferenc: Közigazgatás és várospolitika (1849-1872)
Bizottmányt is, a városvezetés hatáskörébe tartozó gazdálkodási ügyek (köztük a város vagyonának célszerű hasznosítása) tárgyalására.146 A községválasztmány és a tanács közötti ellentéteket már jeleztük. Ezekhez már 1853-tól csatlakoztak a választmány és a megyefőnök közötti nézeteltérések, a városi tisztviselői állásokra pályázók elbírálása körül. A jó német nyelvtudás és a szakismeret mellett a megyefőnök különösen megkövetelte a forradalom alatti politikai magatartás igazolását. A választmány ez utóbbi tekintetében elnéző, engedékeny magatartást tanúsított.147 148 A megyefőnök bizalmatlanságának következményeként 1858-1859 fordulóján már egy írnoki állás betöltése is hatásköri viták tárgya lett. A választmány sérelmezte, hogy esetenként a jelöltállítási jogát sem veszi figyelembe a megyefőnök, máskor meg ragaszkodik a három jelölthöz.146 1860 tavaszán már szabályszerűen folyt le az eljárás. A pályázók közül három jelöltet a választmány állított, s azok közül maga választott. Az eredményt kellett jóváhagyásra felterjesztenie.149 1858 elejétől kezdve a választmány két tagja, Balogi Sámuel és Csáky Mihály a város javainak és a városvezetés jó hírének védelmében - az önkényuralom gyengülését érző lakosok támogatását tudva maguk mögött - feljelentést tett Beszedits polgármester ellen. A szekszárdi születésű, akkor 43 éves Beszeditsről azt állították, hogy a választmány nevében, de annak megkérdezése nélkül dönt el jelentős gazdasági ügyeket. A korábbi évekből is példákat sorakoztattak föl a polgármester korruptságáról. A száz pengőforint ellenében elintézett katonai felmentések, az illetékbélyegek lepecsételéséért rendszeresen zsebre tett díjak, jogtalan napidíjak juttatása és felvétele, a választmányi jegyzőkönyvek meghamisítása volt a vádak között a súlyosabb. Beszedits igen lekicsinylőleg nyilatkozott a „műveletlen” választmányról. Mire a vizsgálat végetért és a választmánynak újra nyilatkoznia kellett volna, a nevezetes Októberi Diplomával megkezdődött a Bach-rendszer összeomlása, a községválasztmány megszűnt.150 Beszedits Antalt a helyi szolgabíró, Preiss József Miksa, már 1860. január 1-jével felfüggesztette hivatalából, s csak fizetése egyharmadát adta meg. A polgármesteri teendőket Buday Márton főjegyző vette át. 1860. augusztus 22-én a három hétre visszahelyezett Beszedits lemondott a polgármesterségről, s azonnal átkerült számvevőnek a Tiszaszabályozási Társulathoz, Szegedre.151 Helyét ideiglenesen ismét Buday Márton vette át. 146 CSML HF Községvál. jkv. 27/1858. 147 CSML HF Községvál. jkv. 494, 501, 511, 512, 524 , 568/1853., 12/1854. Ezek közül a legérdekesebb Fekete Mihály ügyvéd, későbbi polgármester esete. Őt a forradalmi idők alatti szereplése miatt nem tudta kinevezni 1853-ban a választmány árvabizottmányi jogtudó ülnöknek. Az állást Papy Dániel nyerte el. (Uo. 494/1853.) 148 CSML HF Községvál. jkv. 119/1858., 2/1859. 149 CSML HF Községvál. jkv. 42/1860. 150 CSML SzFMh. ein. 1213/1860. 151 CSML HF Községvál. jkv. 1, 94, 109, 124/186. Feltűnhet a figyelmes olvasónak, hogy a Tiszaszabályozási Társulat sorra befogadta, jól fizetett állásba helyezte a közigazgatás vezető posztjairól távozókat. Ennek hátterét a mezőgazdaságról szóló fejezet idevágó részei világítják meg.