Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 4. (Kecskemét, 1866)
Ötödik szakasz. Kuruc-világ. 1703-1711
általa kiszorított s szétvert rác csapat elfogott vezetőjének. A védtelen magyar községeket zaklató ilyen rabló csapattal a kecskeméti polgárhad más irányban is találkozott: jegyzőkönyvünkben írva van, miképt Anno 1703. Az kóborló Ráczok után kimenvén az Vármegye, Baracson az Ráczokkal megütközvén, az vagdalkozásban Városunk Hadnagya Balog János Bátori Andrást Rácz gyanánt történetből meg vágvánssat. ") Ez összecsapások alkalmával több kecskeméti polgár elhullott; a részletek ugyan jegyzőkönyveinkben feljegyezve nincsenek, de az ezen évi adókönyvben Duksa Mihály, Csáki Dávid, Varga Pál és Gulyás István neve után beírva van, hogy „levágták“ vagy „az harczban elesett“ — s ezekről az áldozatokra következtetést vonhatunk.2) — A felbujtott rác nép a török ellen évtizedeken át folytatott kicsapások zsákmányának neki szokva, most már elannyira fékezheti enné lett, hogy a Bácskával szomszédos pestmegyei s kiskunsági magyar községek tarthatlanok lévén, úgy intézkedett a fejedelem, hogy a felvidéki hadjárat befejeztéig minden kiskunsági községek Kecskemétre költözzenek, itt magukat közös erővel besáncolják s az oltalmukra rendelendő haderő megérkeztéig a végső kiirtás veszélyétől megmentessenek. 3) Kecskemét a város oltalmáról a kép gondoskodott, hogy a kapuk őrzésére kirendelt polgárőrségekbe minden kapuhoz két-két hadnagy állíttassák, névszerint a halasi kapura Bene András és Szántó ) Jk. 1702—1704. 232. lap. J) Adókönyv 75. 175. 185. 220. lapok. Oklvbr. 36. sz. a.