Családi Kör, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-13. szám)
1998-01-15 / 3. szám
A Egy kis nyelvművelés Zöld hullám? Telezöld! mikor egy hosszabb útszakaszon a közlekedési jelzőlámpákat úgy programozzák be, hogy megfelelő tempóval haladva a gépjármű mindig zöld jelzést kap, tehát folyamatosan közlekedhet - ezt szerbül zeleni talas-nak nevezik. Az itteni magyar sajtóban is olvashatjuk időnként ennek betűhű magyar fordítását, a zöld hullámot. Pedig a magyarban a zöld hullám egészen mást jelent: a „vissza a természethez" jelszóval manapság szorgalmazott bioélelmezés, bio-növénytermesztés kapcsán emlegetik a zöld hullámot. És valljuk be, ennek vajmi kevés köze van a közlekedéshez. Mi hát akkor az előbb említett teleni talaj magyar megfelelője? A telezőid! Gépkocsink telezőidben halad - mondják ilyenkor, s hogy ez lehetővé váljon, az ilyen útszakaszokon a telezőid forgalomirányítást alkalmazzák. Jegyezzük meg és használjuk mi is helyesen! Mileseva kolostor A szerbiai görögkeleti kolostorok többségének külön elnevezése van, ezen a néven szokás emlegetni őket, függetlenül attól, mely helység közelében épültek. így van ez a magyar szövegkörnyezetben is, és ez általában nem okoz félreértést. Hogy néhány példát említsünk, ilyen a Novi Pazar közelében levő Sopocani, a Naupara, a Zica, a Decani kolostor stb. E tekintetben kivételnek számít a Prijepolje város közelében épült, és sokat emlegetett kolostor, ahol a messze földön híres Fehér angyal (a Krisztus sírján ülő angyal) freskója látható, s amely bekerült a világörökségbe is. Ennek a kolostornak a neve helyesen Mileseva, ám magyar szövegben milesevói kolostornak szokták emlegetni. Pedig a közelében, de távolabb sincs Milesevo nevű helység. Sajnos, ez még igényes szövegben is előfordul (legutóbb pl. a Kilátóban). Jó volna megjegyezni a helyes elnevezést! Talpazat? Talapzat! A kétméteres talpazatról lefeszítették a keresztet - olvashattuk nemrégiben egy tudósításban. Nyelvművelő írásokban már korábban is említettük, hogy a magyar ilyen szót nem ismer, az helyesen talapzat. Ha a tudósító netán nem tudta, a szöveggondozó kijavíthatta volna. Egyébként a minap a Duna TV műsorában is így hangzott el, egy interjúalany szájából, aki - mondanom sem kell talán - vajdasági volt... Ripityom Egy észak-bácskai riportban olvastam a minap: az autó fának ütközött és ripityomra tört. Felkaptam a fejem, hiszen én a szót így ismerem: ripityára törik valami. Igaz, hallottam már ripityomot is, de amolyan hangulatkeltő szó gyanánt, mint amilyen a fej-haj, hejretyutyutyu. Megpróbáltam utánanézni, ám sem ripityomot, sem a ripityát nem találtam. Talán valamilyen tájszótárban található? Addig is, hallgatólagosan tudomásul vettem, hogy az általam ismert ripitya ott Észak-Bácskában ripityomnak hangzik... KOVÁCS József A Jé, ki hitte volna! (kuriózumkvíz) magyar bíborosok közül Bakócz Tamás (A.) volt az, akiből majdnem pápa lett. A nevezetes pápaválasztásra 1513-ban került sor. Bakócz már 1512-ben nagy pompával Rómába ment, hogy részt vegyen a lateráni zsinaton. Ott a pápai kormányzótanács tagja lett. Sokat fáradozott azon, hogy sikert érjen el a pápaválasztáson, végül azonban Giovanni di Medici kerekedett felül, és ő lett a katolikus egyház feje X. Leó néven. Ha akkor a magyar főpap fejére kerül a tiara, annak nemcsak a magyar nemzet történelmére nézve lett volna nagy (talán sorsdöntő) jelentősége, hanem egyháztörténeti szempontból is (hiszen a pápai tisztséget rendszerint olasz személy tölti be). X. Leó pápai legátussá nevezte ki Bakóczot Európa északkeleti részére, és felhatalmazta arra, hogy Magyarországon keresztes háborút hirdethessen a törökök ellen. A hadjáratra azonban nem került sor, mert a seregbe toborzott parasztok fellázadtak, a földesurak és a városi polgárok ellen fordultak, ahelyett, hogy az országot fenyegető török veszély ellen küzdöttek volna. Bakócz ellentmondásos egyéniség volt, egyrészt kíméletlenül adóztatta a népet, másrészt viszont bőkezűen támogatta a reneszánsz kultúrát és a fiatalok továbbtanulását. Megfejtést küldött: André Ilona (Zeleznik), Bálint Rózsa (Csantavér), Barna Ilona (Horgos), Gere Kovács Károly (Zenta), Göncöl J. Ivánka (Szabadka), Hamar Imre (Péterréve), Horváth Rózsa (Törökfalu), Kalmár Zsuzsanna (Zenta), Kanász Attila (Szabadka), Krizsán Ibolya (Ómoravica), Mészáros Ilona (Szenttamás), Némedi József (Szabadka), Sós István (Jázova). Könyvjutalomban részesült: Némedi József, 24105 Szabadka, XVI. divízió u. 116. Mi a kelet? A középkori rézpénz B. ausztráliai juhászkutya C. skót népi hangszer D. vízhatlan textília A megoldást január 21-éig kell elküldeni címemre (24430 Ada, Karadorde u. 101). MOLNÁR CSIKÓS László 29/1998. JANUÁR 15. Az Újvidéki Színház januári műsora Szerda január 21. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Topolyán 19.30 Csütörtök január 22. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Szabadkán 19.30 Péntek január 23. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Adán 19.30 Szombat január 24. Színes szilánkok II. Kisterem Az Újvidéki Színház Diákszínpadának előadása 18.00 Kedd január 27. Hans Xavier Kroetz: Kívánsághangverseny Kisterem Bemutató 19.30 Előadja: Faragó Edit Szerda január 28. Kocsis István: Árva Bethlen Kata Kisterem Előadja: Jónás Gabriella 19.30 A szabadkai Népszínház vendégjátéka Csütörtök január 29. Hans Xavier Kroetz: Kívánsághangverseny Kisterem Előadja: Faragó Edit 19.30 Péntek január 30. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak 19.30 Jegyek az Újvidéki Színház jegypénztáránál válthatók 13-tól 19.30 óráig, illetve előjegyeztethetők a 25-552-es telefonszámon.