Családi Kör, 2006. július-szeptember (17. évfolyam, 27-39. szám)
2006-07-20 / 29. szám
Nándorfehérvár, 1456 Szombaton, július 22-én lesz kereken 550 éve, hogy Nándorfehérvárnál, a mai Belgrádnál világra szóló diadalt aratott a „két János", Hunyadi és Kapisztrán vezette keresztény sereg az Európát fenyegető, több mint kétszeres túlerőben levő oszmán hódítók felett. A magyar történelem e legfényesebb győzelméről számtalan helyen és szinten megemlékeznek majd. Mi ezzel a képriporttal, amely az Újvidéki Televízió július 22-én este bemutatásra kerülő dokumentumműsorának forgatása alkalmával készült a Kalemegdánon. (A Zimonyban és az Újlakon készült képeket következő számunkban közöljük.) Bronzmakett a XV. századi fellegvárról, amely azon a platón állt, ahol ma a Mestrovic Győztes szobrát tartó oszlop nyúlik a magasba... A közel háromhetes csata döntő napja július 22-e volt. Délután néhány keresztes Hunyadi tilalma ellenére kimerészkedett a várból, s a szpáhikkal kialakult csetepaté mind nagyobb méreteket öltött. A tulajdonképpen a visszahívásukra induló, szentként tisztelt Kapisztránt meglátva a keresztesek mind nagyobb tömegben törtek ki a várból ) túlparti csapat is átkelt, úgyhogy az agg ítinces végül az élükre állt, és meglehetősen kockázatos rohamra a dúltak Ekkor Hunyadi kiváló hadvezérként felismerte a lehetőséget, és egész haderejével kirohant az ellenségre, elfoglalta és a török ellen fordította annak ágyúit Az oszmán sereg vesztesége irtózatos volt, maga a szultán is megsebesült, a janicsárok javát, egész tüzérségét és dunai flottáját is elvesztette. Az éj sötétje alatt az egész ostromló sereg eltakarodott Nándorfehérvár alól. A vár alatti Víziváros középkori erődítményei közül csak a Nebojsa-torony (eredetileg Nebojse, azaz Ne félj!) maradt épségben. A kikötőt őrizte, ahonnan 1456. júliusi 4-én Szilágyi szerb sajkásai csatlakoztak Hunyadihoz a zimonyi török hajózár szétverésében. A dunai győzelmet követően jutottak be Hunyadi katonái és egy válogatott keresztes csapat a már tíz napja ostromlott várba, ahol így közel húszezresre nőtt a védősereg. Kapisztrán (Giovanni da Capistrano) mintegy huszonhétezer keresztese a Száva túlpartján táborozott, átkelésre készen. A mintegy hetvenezres oszmán sereg július első napjaiban fogta körül a várat, 4-étől kezdve szüntelenül dörögtek az ágyúk, hogy állítólag Szegedig hallatszott II. Mehmed szultán összeláncolt hajói lezárták a Dunát, hogy sem élelem, sem erősítés ne juthasson át. A várbeliek Szilágyi Mihály kapitánnyal együtt talán ebből a kapuból is feszült figyelemmel kémleltek Zimony felé: jön-e Hunyadi és Kapisztrán a felmentő sereggel? Egy 1986-ban készült naiv festmény az újlaki ferences kolostorból: Kapisztrán búcsúzik a haldokló Hunyaditól... Egész Európa a nándorfehérvári diadalt ünnepelte, amely megállította az oszmán előrenyomulást - teljes 65 évre! A rengeteg áldozattal járó csata után azonban (a török táborban már előbb is) pestisjárvány tört ki. Hunyadi János is megbetegedett, és augusztus 11-én Zimony várában meghalt (azon a helyen emelték 1896-ban a millenniumi tornyot). Kapisztrán János Újlakra ment, ahol október 23- án ő is elhalálozott. Viharos történetét annak köszönheti a kelta és a római Singidunum, a bizánci Alba Graeca, a szerb Beograd, a magyar Nándorfehérvár - azaz a mai Belgrád vára, hogy rendkívül fontos helyen magasodik az ötvenméteres sziklatömb, amelyre épült: itt ömlik a bal oldali Száva a jobb oldali Dunába, az innenső parton a középkori Nebojsa-torony, szemben a Nagy Hadisziget, azon túl Zimony. 2006. július 20. 10