Családi Kör, 2018. július-szeptember (29. évfolyam, 27-39. szám)
2018-08-02 / 31. szám
KÖZELET A harmadik világháborútól a nemzethez való tartozásig (2.) Számomra sokkal érdekesebbek a következő személyek (zárójelbe teszem a nevüket, amelyen ismerjük őket): Alekszandar Petrovics (Petőfi Sándor), Józef Zachariasz Bem (Bem apó), Jovan Damjanic (Damjanich János), Stevan Zakic (Zákó István), Glatter Miklós (Radnóti Miklós), Spitz Leó (Szilárd Leó), Leimdörfer György Bernát József (Faludy György), Fischl Fülöp Ferenc (Fejtő Ferenc), de itt vannak még azok is, akik nem változtatták meg a nevüket: Guilbrand Gregersen (norvég/magyar építész, lásd például Ferencváros, Józsefváros és Szeged építészete), József Attila („anyám kun volt, apám félig székely, félig román vagy talán egészen az"), Teller Ede és Wigner Jenő (az atom- és hidrogénbombát megalkotó csoport tagjai), Neumann János (a személyi számítógép kigondolója), Szentgyörgyi Albert Imre (a C-vitamin felfedezője). Mindez tetszőleges válogatás, ugyanis sokkal több ismert névvel szolgálhattam volna. Ezekről a hírességekről senki nem - még a legszélsőségesebb nemzeti beállítottságú sem - állíthatja, hogy nem járultak hozzá a magyar nemzeti - ez a szó itt veszítette el az értelmét) történelmi eseményekhez, irodalomhoz, ipari fejlődéshez, tudományhoz. Ennek a látszólagos ellenmondásnak feloldását a tudósok úgy kísérelték elvégezni, hogy „kölcsönvették" az Osztrák-Magyar Monarchiában kitalált kettős kötődés fogalmát. Mivel sokan csak most hallottak erről, kénytelen vagyok pár mondattal erről is megemlékezni. A közhiedelemmel ellentétben a kiegyezés nagyon könnyen és egyszerűen történt meg. Ferenc József visszaemlékezéseiben így ír róla:,,A kiegyezés csak és kizárólag három ember, Deák, Andrássy és jómagam egyezkedései, valamint tárgyalásai alapján jött létre". Így jött létre a duális állam, ahol az osztrák föderális állam (császárság) és a magyar egyenállam (királyság) kettős kötődés alapján létrehozta az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Magyar Királyságban található más nemzeti közösségek közül egyedül a szerbek kapták meg (egy rövid időre) a nagy Szerb Vajdaság autonóm területet, de Európában egyedülálló módon minden nemzeti közösség politikai szervezetei részt vehettek az országgyűlési választásokon, gyakran eredményesen. Be kell ismernem, erre a témára akkor leltem rá, amikor Trump elnök Montenegró és a III. világháború elnevezéssel illethető „agymenését"- ha van hasmenés szó, miért ne lehetne egy ilyen is? - hallgatva és olvasva, röhögőgörcsök közepette rátaláltam a karácsonyi (nem ünnepi karácsonyi) velős gondolatra. Ennek kibontása közben magam is elcsodálkoztam, milyen könnyen el lehetett jutni a Mi a magyar? kérdéstől a Mi a nemzet? kérdésen átgázolva a Mi a kettős kötődés? kíváncsiskodásig. Tudom, jeles tudósok, politikusok, sőt államférfiak is esküdnek a kettős kötődés meglétére, én mégis fából vaskarikának tartom azt. Remélem, megértik a saját példám alapján történő magyarázatot. Én, hiába éltem Jugoszláviában, majd Szerbia-Montenegróban és jelenleg Szerbiában, soha nem tartottam magamat a jugoszláv, a szerb-montenegrói, illetve szerb nemzet tagjának. Én csak jugoszláviai, szerbia-montenegrói és szerbiai (nem pedig szerb) állampolgár voltam és vagyok. 6-7 éve már kettős állampolgárságom van, azaz a szerbiai mellett rendelkezem magyarországi állampolgársággal is. Mint minden kisebb közösséget, így a Vajdaságot is más-más gyökerekkel, hagyományokkal, kultúrával rendelkező népcsoportok tagjai alkotják - most nem kívánok belemélyedni a több évszázad alatt bekövetkező változásokba, új népcsoportok (korábban vagy később ide települtek, esetleg telepítettek) megjelenésébe, mások eltűnésébe vagy eltüntetésébe, így nem tagadom, az itt ért impulzusok gazdagították identitásomat, mégis ettől függetlenül a magyar (kultúr) nemzethez tartozónak vallom magamat. Azért mindehhez még annyit hozzá kell tennem, nincs ellenemre, hogy valaki két kultúrnemzethez tartozónak vallja magát. Nagyon szép példája ennek a jász vagy a kun identitás felvállalása a magyar (kultúr) nemzethez való tartozás mellett, de miért ne tehetné meg hasonlóan egy vegyes házasságban született egyén is, hogy egyszerre magának vallja mindkét nemzetet. BALLA Lajos 1 Minderről részletesebben itt lehet olvasni: http://mek.oszk.hu/01900/01905/ html/index1.html 14 2018. augusztus 2.