Csíki Hírlap, 2011. március (6. évfolyam, 41-63. szám)
2011-03-17 / 53. szám
Heti műsora 1940 tavaszán több tízezer lengyel katonát végeztek ki ítélet nélkül a fehéroroszországi Katyn, az oroszországi Tver és az ukrajnai Harkov városaiban. Az első sírokat a már a Harmadik Birodalom részét képező Katyn erdejében fedezték fel a németek, innen ered a több helyszínen elkövetett tömeggyilkosság együttes megnevezése. A katyni vérengzés Európa történelmének egy olyan szégyenfoltja jelenti, amelynek mind a mai napig csak részben tisztázottak a körülményei. A dokumentumok sokáig titkosítva voltak, az elkövetők évekig náci bűnnek próbálták beállítani, csupán 1990-ben vállalta fel az akkori orosz vezetőség a felelősséget. Andrzej Wajda, az idén márciusban 85. évét betöltő lengyel filmrendező maga is harcolt a II. világháborúban Lengyelország függetlenségéért, édesapja pedig a katyni vérengzés áldozata lett. A filmjeiben a kelet-európai politikai hatalmak árnyékában boldogulni próbáló, a történelmi visszásságok hatása alá kerülő egyén helyzetéről jelentést adó rendező évtizedekig készült Katyn című filmjére. A személyes érintettség ellenére is rendkívül visszafogott, már-már tárgyilagos film nem csupán emlék, hanem figyelemfelhívás és szembesítés is. Wajda szavaival élve „nem csupán a bűncselekményről szól, hanem a hazugságról is". A cselekmény mozgatórugója, a kivégzés a zárójelenetben látható, a film nagy részében az előzmények és a következmények sorjáznak a szemünk előtt. Azok a tragikus történelmi tények, amikor Lengyelország két tűz közé került, valamint a magukra maradt lányok, asszonyok sorsa, akik még az igazság beismerésével sem vigasztalódhattak. A Katyn nem csak a férfiak, hanem a nők filmje is. Az ő sorsukon keresztül szemlélteti Wajda kijelentésének második felét, a hazugságot. Fiatal és idősebb asszonyok története fonódik egybe, felvillannak a háború utáni túlélési lehetőségek, az emelt fővel való pusztulás és a hétköznapok sodrását választó megalkuvás is. A különböző, akár különálló filmre is érdemes sorsokat az idősíkok váltakoztatásán keresztül ismerjük meg. A különböző részek hasonlóan kovácsolódnak egésszé, mint ahogyan az emlékek, tények és sejtések nyomán lassan eljutunk az igazsághoz. A film nem homályosít, nem hagy lehetőséget a többértelmű magyarázatra, nevén nevezi a gyilkosokat, megmutatva, hogy az emberi kegyetlenségnek nincsen határa. Az egykori lengyel tiszt, Adam Solski megtalált jegyzetfüzete központi helyet foglal el a filmben. A lengyel vezető értelmiség felszámolását kísérhetjük figyelemmel, miközben ennek eredeti sorait idézi az egyik központi szereplő folyamatosan idézett naplója. A katyni vérengzés áldozatainak jó része ugyanis nem hivatásos katona volt, hanem politikusok, tanárok, orvosok, tudósok, művészek... Tavaly áprilisban a lengyel államfő, Lech Kaczynski repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, miközben a katyni erdőbe tartott, hogy lerója tiszteletét a lemészárolt lengyel tisztek előtt. Ma már rá is emlékeztet a Katyn, ami Wajda szavaival élve egy gyászfilm, egy elégia, amely azt mutatja be, hogyan történt a tragédia. Nem politikai film, mert ami történt, túl fájdalmas, túl tragikus ahhoz, hogy bárki politikai célra használja Lengyelországban, vagy bárhol másutt. Kriegia i A Katyn (2007) című lengyel film az m1 műsorán szerdán (március 23.) látható 22.45 órától A tanösvények szerepe A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület és a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kara szervezésében március 18-án, pénteken 18 órától Pál Zoltán, a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság projektmenedzsere tart előadást Tanösvények szerepe a környezeti nevelésben címmel az egyetem épületének 12-es termében. Szavalóverseny és Role koncert A költészet világnapja alkalmából szavalóversenyt szervez Csíkszeredában az Agora Alapítvány. A Szakszervezetek Művelődési Házában, vasárnap március 20-án dél mim előtt 10 órától a megmérettetés, 19 órától pedig a Role zenekar tart verses-zenés estet. Két kategóriában hirdették meg a vetélkedőt: középiskolások (15-19 év), illetve a 19 év fölöttiek külön versenyeznek. Elhangzanak Babits Mihály, Bajor Andor, Berzsenyi Dániel, Faludy György, Heltai Jenő, Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső, Kriza János, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reményik Sándor, Romhányi József, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád és Zelk Zoltán versei Nagyfok - túra A Csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület március 20-án, vasárnap a Hargita-hegységbe szervez túrát, amelyre minden érdeklődőt szívesen vár. Túraútvonal: Csíkkarcfalva - Örvendő - Madicsafürdő - Nagyioki borvízforrás - Csíkkarcfalva. Indulás: vasárnap reggel a 8.28 órakor induló személyvonattal Csíkkarcfalváig.