Csongrád Megyei Hírlap, 1964. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
ÉRDEK ÉS ÖSZTÖNZÉS (F. K.) Termelőszövetkezeteink munkaerő-gondjainak megoldása, fejlődésük meggyorsítása szükségessé teszi a munkadíjazás rendszerében rejlő serkentő erők minél teljesebb kihasználását. Ma a szövetkezeteknek nagy önállóságuk van a több termelésre és közös munkára ösztönző munkák és módszerek kiválasztásában. A munkaegység-rendszert és annak kiegészítőit a tervtúlteljesítésért járó premizálást, az eredményességi munkaegység jóváírást, az előlegfizetést, a pénzdíjazást és a többi formát azonban ma még — sokszor kényelmességből — nem mindenütt alkalmazzák a helyi lehetőségek mértékében és a helyi feltételeknek megfelelően. Állami iparunkban is jócskán akad még tennivaló a személyes anyagi ösztönzés fejlesztése tekinetében. Ezért hasznos, ha megvizsgáljuk, hogyan egyeztethető össze a társadalmi és az egyéni érdek, s milyen szerepük van nálunk az anyagi és az erkölcsi ösztönzőknek? Abból kell kiindulnunk, hogy a haza minden polgárának érdeke, minél hamarabb valósuljon meg a szocializmus teljes felépítése, amely együtt jár az életszínvonal rendszeres, megalapozott emelésével. A társadalom érdeke, hogy tagjai sokoldalúan fejlődjenek, s szükségleteiket végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint elégítsék ki. Ez az érdekegység a gazdasági alapja a szocialista nemzeti egység politikájának, amely viszont a dolgozók valamennyi rétegének az alapvető ideológiai kérdésekben való véleményazonosságát is megköveteli. A társadalmi és egyéni érdek egységét minden szinten tudatosan kell megvalósítani. Erre szolgálnak a tervek, az állami jogszabályok, a rendelkezések, az utasítások, az irányítás szervezete, az anyagi ösztönzés különféle formái. Az egyéni érdek csak ekkor kerül ellentmondásba a társadalmi érdekkel, ha hiba csúszik a népgazdaság tervszerű szabályozásának menetébe, ha az anyagi ösztönzés iránya nem helyes. A gazdaságvezetés módszereinek állandó tökéletesítése biztosítja a hibák kiküszöbölését. A szocializmus az egyéni szükségletek mind teljesebb kielégítésére törekszik, olymódon, hogy ezáltal a társadalmi szükségletek kielégítését, a társadalom feladatainak elvégzését, érdekének tiszteletben tartását segítse elő. Valójában itt ugyanazon dolog két oldaláról van szó. Hosszabb távon például nem lehet növelni az életszínvonalat anélkül, hogy ehhez ne teremtenénk meg a termelési-gazdasági feltételeket és nem lehet növelni a termelést az életszínvonal rovására. Mindebben fontos szerepet játszik a társadalom rendelkezésére álló javak elosztása. Ez akkor biztosítja legjobban a társadalmi és egyéni érdek összhangját, ha a társadalmi munkatermelékenység emelésére irányuló ösztönzést tartja szem előtt. A jövedelmek felosztásánál tehát az anyagi ösztönzés elve érvényesül, amely a munka mennyiségén kívül figyelembe veszi a minőségi tényezőket, a gazdaságosságot, a nehéz és könnyű munka, a szakképzett és szakképzetlen munka különbségeit, a munkaerőgazdálkodás érdekeit. A szocializmus teljes felépítésének időszakában, s még sokáig azután, anyagi ösztönzés nélkül nem lehet megteremteni a társadalmi és az egyéni érdek összhangját. Éppen ezért ez a törvényszerűség a szóbanforgó érdekegység felismerésének, tudatosításának is egyik legfontosabb feltétele. Az anyagi érdekeltség hatalmas nevelő tényező is. Ahogy mondani szokás, saját zsebükön keresztül tanítja meg az embereket a társadalmi érdek tiszteletben tartására. A szocializmus építésében e tényezőnek komoly szerepe van; mind lebecsülése, mind túlbecsülése súlyos hibák forrása. A nemzetközi munkásmozgalom kalandor elemei ugrásokkal akarták helyettesíteni a megalapozott építőmunkát, saját országuk nemzeti sajátosságait túlhangsúlyozva elvetették a személyes anyagi ösztönzést, aminek felhasználása pedig általános szükségszerűség minden szocializmust és kommunizmust építő országban. Ez a szektás, a reális feltételekkel, a szocializmus építésének általános szükségleteivel, a tömegek valóságos igényeivel nem számoló stratégia, amely nem vette figyelembe a termelőerők fejlettségi színvonalát, a gyakorlatban kudarcot vallott, ha kiagyalói ezt elméletileg még nem is ismerik el. (Ugyanarról a tőről fakadt, mint a nemzetközi munkásmozgalom stratégiájára vonatkozó, az erőviszonyok félreértésén, az imperializmus erőinek lebecsülésén alapuló ultraforradalmi kakaskodás.) Van egy másik nézet is, amely mérhetetlenül túlbecsüli az anyagi ösztönzést, nem számol a politikai, az erkölcsi, a világnézeti tényezőkel. Ez a nézet az anyagiasság „ideológiája”, amely a szocialista építést az adomveszem polgári, kispolgári elvére alapozza, lebecsüli a társadalom erkölcsi tényezőit. Ennek képviselői a párt humanista politikájában liberalizmust, a polgári és kispolgári életforma, ízlés, eszmevilág rehabilitációját látják. Tagadhatatlan, hogy ma nálunk nem az aszkétizmus, az anyagi kérdésekben megnyilvánuló túlzott puritánság, hanem ez a liberalizmus a nagyobb veszély. Félreértés ne essék: nem a szakképzettebb, felelősségteljesebb munkával megérdemelten járó magasabb életszínvonal a káros, hanem az a szemlélet, amely mindent kizárólag az anyagiakon keresztül ítél meg. A vállalati kollektívák tevékenységére is sok anyagi ösztönző hat, amely valamilyen formában befolyásolja a személyes jövedelmeket is. A társadalom, a vállalat és az egyén érdekeinek összehangolása igen bonyolult folyamat. Ezért állandóan tökéletesíteni kell az anyagi ösztönzés mechanizmusát. Ugyanakkor annak is tudatában kell lenni, hogy a népgazdasági és a vállalati érdek abszolút egybeesését ezen az úton nemigen lehet elérni. Mindig lesznek olyan feladatok, amelyeknek elvégzésében a vállalatok kevésbé érdekeltek, de amelyeket tőlük mégis meg kell követelni. Ugyanez a helyzet a vállalatokon belül is. Itt jelentkezik újra az eszmei-erkölcsi tényezők szerepe. A szocialista tudatosságra apelláló agitációt és propagandát természetesen nem az anyagi ösztönzés helyett, annak ellenére, hanem azzal ésszerűen társítva kell alkalmazni. Esküt tettek a fiatal pedagógusok ét új iskolai évben 79 tanító , tanár és 16 óvónő kezd munkához Szombaton délelőtt ünnepség volt Szegeden, a megyei tanácsháza tanácstermében. Ez alkalommal a széksorokat ünneplőbe öltözött fiatal nők és férfiak foglalták el; ifjú pedagógusok, akik az új iskolai évben kezdik meg az iskolákban oktató-nevelő munkájukat. Döme Mihály, a megyei tanács vk művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet. Köszöntötte az új pedagógusokat, majd a nevelő munka jelentőségéről, szépségéről szólt, vázolva a fiatal nevelők előtt álló feladatokat. Ezután a 79 tanító és tanár, továbbá a 16 óvónő letette az esküt. Az ünnepségen részt vett Ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, jelen voltak a megyei tanács vk művelődésügyi osztályának dolgozói, a járási és városi művelődésügyi osztályok vezetői. A 95 fiatal pedagógusból 12 a megyei intézményekhez (középiskolákba és kollégiumokba) kerül. A szentesi járásban 21, a makói járásban 13, míg a szegedi járásban 28 nevelő kezd munkához. Makón 9, Hódmezővásárhelyen 6, Csongrádon és Szentesen pedig 3—3 új nevelő kezd az új iskolai évben munkához. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! _^_^_J^jQOY^ SZOCIALIST/7 MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA + XXI. évfolyam, 180. szám ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1964. augusztus 2. Bemutatták az amerikai Hold-felvételeket Lapzárta hírei # Hétfőn is, kedden is lottótárgynyereménysorsoás A kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-ben •érts A munkatársai a szemébe mondták Irányuljon a figyelem az újítási felad Ankét Szegeden • Megnyílt a megyei újítási kiállítás A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága és a KISZ megyei Bizottsága újítási kiállítást és ankétot rendezett szombaton Szegeden. Az elnökségben helyet foglalt Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Juhász József, az SZMT vezető titkára, Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója, dr. Lőkös Zoltánné, a KISZ Csongrád megyei Bizottsága nevelési osztályának vezetője, Szögi Antalné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára, Beck Tamás, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat igazgató-főmérnöke. Az ankétot Szögi Antalné nyitotta meg. Beck Tamás tartott előadásában ismertette három évre visszamenően az újítási mozgalom adatait, melyekből kitűnt, hogy bár 1961-hez képest növekedett az újítások száma, a múlt évhez viszonyítva azonban csökkent az aktivitás. Adatokkal alátámasztotta az újításokra és találmányokra vonatkozó rendeletek módosításának szükségességét. Kifejtette, hogy elsősorban az újítási feladattervek megvalósítására kell az újítók figyelmét irányítani a technikai színvonal fejlesztése, a termelékenység növelése, a minőség javítása és a munkaerőhiány pótlása érdeké-IJtjJ l. flicipxcf le ICilVCUIL. meg az újítások gyors elbírálását, és azt,, hogy minél több dolgozót vonjunk be a technika fejlesztésébe az újítómozgalom révén. Gazdaságosabban termelni Az előadás után az ankét résztvevői részt vettek a városi KISZ-bizottság székházában rendezett kiállítás megnyitásán. Harmatos József, a KISZ megyei Bizottságának tagja megnyitó beszédében hangsúlyozta az újítómozgalom jelentőségét az önköltség csökkentésében, az anyag- és szerszámtakarékosságban. — Gazdaságosabban termelni, csökkenteni egy sor árucikknél a ráfizetést, ez ma népgazdaságunk egyik legégetőbb kérdése — mondta és adatokkal bizonyította, milyen segítséget nyújtott ebben az újítómozgalom, mely a múlt évi 11 és fél milliós megtakarításból mintegy három és fél milliót eredményezett. A KISZ és a fiatal műszakiak szerepét hangsúlyozva javasolta, hogy a „Szakma Ifjú Mestere”mozgalom vizsgamunkái közé minél több újítást nyújtsanak be a fiatalok. A megnyitó után sajtóbemutató keretében Nagy Kálmán és Szendrei György a vegyileg feltárt kenderből készült finom fonalak jelentőségét ismertette, Szentandrási Lajos Szűcs Mihály ifjúmunkás villamosberendezési újítását méltatta, dr. Császár István pedig Hódi Istvánnal közösen készített kártoló újításáról számolt be. Gyorsabb elbírálást! A kiállítás megtekintése után folytatták az ankétot, ahol tizenhárom felszólalás hangzott el, köztük értékes javaslatok. Felszólalt a Textlipari Dolgozók Szakszervezetének vendégeként hazánkban tartózkodó négytagú csehszlovákiai küldöttség vezetője is. Az ankéton elhangzottakat Beck Tamás foglalta össze és határozati javaslatot erjesztett elő. Ebben javallta, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az újítási feladat-a tervek összeállítására és megvalósítására, növekedjék a gyáregységek hatásköre az újítások elbírálásában és érje el azt a szintet, amely a nagyvállalatok kialakítása előtt megvolt, alakítsanak egy-egy feladatkörre specializált újítási brigádokat, fokozzák a vállalaton belüli és kívüli, valamint a nemzetközi tapasztalatcserét, végül, hogy a generáljavítások alkalmával előírásszerűen kerüljön sor az újítások kivitelezésére. A javaslatot a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A kiállítás augusztus 9-ig naponta 10—19 óra között halom Hazautazott Moszkvából az angol külügyminiszter Butler angol külügyminiszter pénteken este a moszkvai televízióban beszámolt Hruscsoval és Goremikóval folytatott megbeszéléseiről és nyilatkozott a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Szombaton az angol külügyminiszter az angol nagykövetségen sajtóértekzletet tartott, majd a Kremlben megtekintette Lenin egykori dolgozószobáját és lakását. Szombaton délelőtt a szovjet fővárosban Butler látogatásának befejeztével szovjet—angol közös közleményt írtak alá. Az angol külügyminiszter szombaton utazott el repülőgépen a szovjet fővárosból. A vnukovói repülőtéren Gromiko külügyminiszter és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. GABONAÁTVÉTEL (Enyedi Z. felv.) Napról napra több gabona kerül a Csongrád megyei Gabonásésvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiba. A megye közös gazdaságai és állami gazdaságai cséplés után eleget tesznek az állam iránti kötelességüknek. Képünkön gabonaátvétel látható a hódmezővásárhelyi raktár udvarán. Éppen a Gorzsai Állami Gazdaságból érkezett meg az egyik szállítmány Békefkölcsönkötvénynyereményszolgálat az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár tájékoztatása szerint számos nyertes kötvényt még nem váltottak be. Sok kötvénytulajdonos figyelmét elkerülte, hogy békekölcsönkötvényét már kisorsolták. Akadtak azonban ügyeskedők, akik üzletszerzésre használták fel ezt a lehetőséget és megfelelő juttatás ellenében visszamenőleg kikeresték az „ügyfelek” nyertes kötvényeit. Az Országos Takarékpénztár ezt a nyereményszolgálatot teljesen díjmentesen látja el és mindazok a kötvénytulajdonosok, akik a takarékpénztár központjában működő központi leszámoló és értékosztályhoz (V. kerület, Nádor utca 16.) levélben beküldik kötvényeik számait — az első sorsolásoktól kezdődően — megtudhatják, hogy nyert-e a kötvényük. Eddig is többen igénybe vették a takarékpénztár díjmentes szolgálatát és a viszszamenőleges ellenőrzés eredményeként sokan kaptak kedvező választ, illetve váratlan nyereményt. A felkutatott nyertes kötvényeket — függetlenül attól, hogy melyik sorsoláson húzták ki — az ország bármelyik takarékpénztári fiókjánál be lehet váltani. (MTI)