Csongrád Megyei Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

% Hid­es útfelújítás A makói járási tanács 1967­ .évi felújítási elő­irányzatában több község­fejlesztési munka szerepel. Sort kerítenek a föl­­deáki és csanádpalotai böl­csőde, valamint a földeáki egészségház koszerűsíté­­sére is, összesen mintegy 350 ezer forintos költséggel. A községi tanácsházak ta­tarozására 300 ezer forintot terveztek. Legnagyobb ösz­­szeggel — 600 ezer forint­tal — a maroslelei utat, és — 500 ezer forinttal — a csanádpalotai hidakat újítják fel. Sor kerül ezen kívül Királyhegyesen és Nagylakon új járdák építé­sére. k­ép testű, egészséges szellemű gyerekekért A gyermekekkel foglalko­zó egészségügyi intézmé­nyek legfontosabb feladata — mondhatnánk, évtizedek óta — a csecsemőhalandóság elleni küzdelem. Ebben a mozgalomban Csongrád az ország első három megyéje közé került: a csecsemőha­landóság arányszáma 3 szá­zalék, tíz éve jobb, mint az országos átlag. @ Hogyan próbálják elősegíteni a mind hathatósabb anya- és csecsem­ővédel­­met? — ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Bacskay Jenő megyei gyermekgyógyász főorvoshoz, a szentesi kórház gyermek­­osztályának vezetőjéhez. __ A csecsemőhalandósá­got valóban sikerült igen kis számra leszorítanunk. Most már egyre többet fog­lalkozhatunk a következő feladat megvalósításával, hogy tudniillik az életben maradt gyerekek testileg, szellemileg egészségesek le­gyenek, s az egymást követő nemzedékek egyre értéke­sebb rétegét alkossák a tár­sadalomnak. Korábban az anya- és a csecsemővédel­miét nem tekintettük egysé­ges célnak. Az anya sorsa a gyermek megszületéséig csu­pán a szülészre tartozott, az újszülötté már ki­­zárólag a gyer­mekgyógyászatra. Csakhogy rá kel­lett ébrednünk hogy a csecsemő védelme az anya védelmével kezdő­dik, s a terhesség kezdetétől a gyer­mek felneveléséig nem választható el egymástól. Ma már minden két­séget kizáróan tudjuk, hogy a csecsemőhalandó­ság szorosan ösz­­szefügg a népesség civilizá­ciójával, s ép testű, egészsé­ges szellemű gyerekeink is elsősorban civilizált környe­zetben nőnek fel. Mindebből látszik, hogy az anyákat igenis elő kell készíteni a szülésre és gondozásra. — Hogyan segíthetik az orvosok, védő­nők az anyákat , abban, hogy fel­készüljenek gyere­keik nevelésére? — A Vöröskereszt évi programjában régóta szere­pel az Anyák iskolája tan­folyam, amelyen a csecse­mőgondozás alapelemeire ta­nították meg a jelentkező kismamákat a védőnők. Most elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel ennél magasabb színvonalú tanfolyamot in­dítunk néhány községben. Két orvosunk elvállalta, hogy hat előadásból álló sorozatot tart Mindszenten, Szegváron, Nagymágocson és Fábiánsebestyénen. A tájé­koztatók célja, hogy az anyák előtt is tisztán álljon:­­ anya- és csecsemővédelem j­egyet jelent. Éppen ezért a­­ témák között szerepelnek a­­ nemi életről, a családterve- 5 zésről, a terhes anya élet- I módjáról szóló előadások is. Milyen módsze­rekkel teszik a­­ foglalkozásokat szemléletessé, ho­­­­ gyan érik el, hogy a résztvevők való­ban elsajátítsák a hallott ismerete­ket? — Úgy tervezzük, hogy diafilmek, keskenyfilmek ve­títésével, a különböző ápo­lási eszközök bemutatásával az elméletet a gyakorlatban is megfigyeltetjük. Egy-egy tanfolyamon körülbelül 50 főnyi létszámra számítunk. Ez még lehetővé teszi, hogy a kismamák maguk is gya­korolhassák a csecsemőgon­dozással kapcsolatos tenni­valókat. Az egészségügyi szervek országosan is érdek­lődést tanúsítanak kezdemé­nyezésünk iránt Ha a tan­folyamok sikerrel járnak, más városokban és községekben is indítunk hasonló­kat. Befejezésül olyan „Ki mit tud”-ot rende­zünk, amelyen az asszonyok beszá­molhatnak a ta­nultakról. Ezzel elkerülhetjük a vizsgáztatás hiva­talos színezetét. Szeretnénk, ha minél előbb álta­lánossá válna az a felfogás, hogy a házasság végered­­ményben mégiscsak a gyem­­ek nevelése érdekében jön étre, s ezért a házasság problémái a gyermeknevelés gondjai is. Reméljük, e tan­folyamok résztvevői, s ráj­uk kívül egyre többen be­ütjük, hogy a testileg, szel­­emileg egészséges gyerme­­kek születése közös érdek, e tekintetben a szülők egyéni céljai egybeesnek a társadaloméval, a művi ve­­élések szaporodása, s a mű­étek következtében fellépő komplikációk, a koraszülé­­sek­ nagy száma és sok fejlő­­dési rendellenességgel világ­­ra hozott újszülött sorsa egy­­iránt figyelmeztet bennün­ket: felelősek vagyunk a tár­­sadalom számára értékes új generáció felnövekedéséért. F. J. interjúja Dr. BÁCSKAT JENŐ megyei gyermekgyógyász főorvossal November 11-én: lottósorsolás Szentesen A Sportfogadá­si és Lottó Igaz­gatóság a lottó 45. játékhetén Szentesen tartja a nyerőszámok hú­zását november 11-én, pénteken a helyi művelődé­si házban. A sorsolás dél­előtt 10 órakor kezdődik. Előtte 9 órától fővárosi művészek fellép­tével szórakozta­tó műsor lesz. Szentesen már másodízben kerül majd sor a lottó nyerőszámainak sorsolására. Évek­kel ezelőtt a Színházteremben szurkoltak Fortu­nának a helybeli­ek. A mostani sorsolást szintén nagy érdeklődés előzi meg a vá­rosban és környé­kén. Fák a Nemzeti helyén (Fotó: Bozsán) A napokban tágra nyílt szemmel, csodálkozva néztél­ egymásra a pestiek: jól látnak-e? Szép lombú fák a Nemzeti helyén? Igen. A valamikori Nemzeti Színház helyén szorgos kezek mutatós parkot varázsolnak, s a tél lassan így elnyeri végső, vonzó arculatát. Az aluljáró, az új park mellé méltóképpen sorakozik majd a Corvin Áruház a háttérben látható modern homlokzattal. A pes­tiek és vidékiek közkedvelt vásárlóhelyét kívülről telje­sen felújítják, s belül is korszerűbbé, modernebbé teszik berend­ezését A felsőoktatási intézmé­nyekben tanuló fiatalok nagy része más vidékről kerül az egyetemi városokba. Álla­munk biztosítja számukra a kollégiumi elhelyezést. Itt nyugodtan, gondtalanul tanulhatnak, élhetnek. A kollégiumi életről beszél négy kol­légista lány, Jankovics Erzsébet, La­­dover Irén és Nagy Gabriella meg Várady Katalin KISZ-titkár Szege­den , az Irinyi-kollégiumban, egy szo­bában laknak, mindhárman joghall­gatók. A jászberényi Jankovics Erzsi kezdi. — Óriási előnyt jelent szám­unkra a kollégium. 200 forintért nemcsak szállást, hanem teljes ellátást is ka­punk, beleértve még a mosást is. Ha albérletben laknánk, csak a lakás , egymaga belekerülne 300 forintba, nem beszélve az étkezésről, fűtésről, mosásról. Ez a kollégiumi térítési­ díj egészen minimális, ha a tanulmányi eredmény legalább hármas átlagú. Ezt pedig egy kis­­ szorgalommal el lehet érni. A kollégiumba nehéz volt bekerülni, mérlegelték a szociális helyzetet és az otthon távolságát is. Természetesen érezzük azt, hogy ez a kedvezmény előleg volt velünk szemben, és csak eredményes tanu­lással tudjuk bizonyítani, hogy nem érdemtelenül jutottunk hozzá. — Középiskolás koromban is kol­légista voltam — mondja a békés­­sámsoni Ladover Irén. — Így nem volt nehéz megszokni azt az életet, amelybe szeptemberben bele­csöppentem. A szobában mindnyájan jogászok vagyunk, elsőévesek. Eze így önmagában nagyon jó, tudunk egy­másnak segíteni. Csak az a baj, hogy tizenketten lakunk egy helyiségben. Ez meglehetősen sok. Ennyi ember­nek nehéz alkalmazkodni egymáshoz. Csak egy példa: van, aki nyitott, van, aki csukott ablaknál szeret aludni. És csak egy ablakunk van ... Ha ki­nyitjuk, hideg van, ha nem, akkor meleg. Persze eddig semmilyen ko­moly súrlódás nem fordult elő, és én remélem, hogy a továbbiakban sem lesz semmi baj. A lányokkal megért­jük egymást, ilyen rövid idő alatt is jól megbarátkoztunk. Az öltözködés a legnagyobb problémánk. A szek­rények az­ udvari folyosón vannak elhelyezve, szemben a fiúkollégium­mal. Kicsit kellemetlen, de a nagy zsúfoltság miatt nem lehetett más­ként megoldani. Talán jövőre meg­változik a helyzet... Ezektől az apró kellemetlenségektől eltekintve, na­gyon jól érezzük magunkat, minden adva van a jó eredményhez, csak ta­nulni kell. Mi a közvetlen célom? Az első , vizsgán sikeresen túlesik­ ... Nagy Gabi is lakott már diák­otthonban. — Másmilyen ez a kollégium.. Hoz­zászoktam,, hogy van kötelező szi­­lencium, kikérdezés, kimenő. Itt nin­csenek ilyen kötöttségek, felnőtte­­sebb, de azért nehezebb így, több önfegyelemre van szükség, hogy ta­nuljon, sőt jól tanuljon vala­ki. Sokszor nehéz ellenállni a szórakozás csábításának Egyelőre nehéz tanulni, mert a tanulószobákat most fes­tették át és ott még nem lehet tar­tózkodni. A könyvtárban, a szobák­ban tanulunk, néhányan pedig a Múzeum lépcsőjén olvasgatják a jegyzeteket. Az étrend a vártnál sok­kal jobb, és elég bőséges. Mindent összevetve, jól érzem magam Sze­geden. Végezetül pedig Várady Kata­liné, a kollégium KI­SZ-szerveze­tének titkáráé a szó. — Nagy várakozással nézünk elé­be az elsőévesek működésének. Ha megfelelő kollektíva alakul ki, na­gyon kellemese­n és főleg hasznosan tölhetik el szabad perceiket. A KISZ- szervezet elsősorban a művelődés te­rén ad nagy segítséget nekik. Célunk az, hogy innen kikerülve ne csak jó szak­emberek legyenek, hanem széles lá­tókörrel és egy minimális alaptu­dással rende­lkezznek az élet minden területéről. Ezért szervezünk szá­mukra színház-, mozi- és filmmúzeu­mi előadásokat is. Emellett a külön­böző művészeti szakkörökben megis­merkedhetnek a képzőművészettel, érdekes előadásokat hallgathatnak, így fest tehát a kollégium élete­­ belülről. Bár apró kellemetlenségek még akadnak, de mindamellett mind a négy nyilatkozatból kiderül, hogy jól érzik magukat a bentlakó lányok az Irinyi-kollégiumban. REIGL ENDRE [Jal kollégisták nfp? IS IF _______________________________NOVEMBER­­– SZERDA Száztizenhétezer példány A Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szö­vetségének Csongrád me­gyei szervezete és az Ál­lami Könyvfej­esztő Vál­lalat Móra Ferenc Köny­vesboltja közös rendezésé­ben ma délben műszaki könyvkiállítás nyílik Sze­geden, az MTESZ helyisé­gében. A kiállítás 5-ig na­ponta 10—18 óráig áll a lá­togatók rendelkezésére. Az idei 5. műszaki könyv­­napokra 39 új mű jelent meg száz­tizenhétezer pél­dányban. A magyar könyv­kiadás általában, de a mű­szaki könyvtermés is, napja­inkban már elismert rangot vívott ki magának, egyes esetekben világszínvonalú mércét állít maga elé. Szép sikerű eredményeit azért ér­hette el, mert műszaki könyveink alapvető eleme, hogy azok az élet, a terme­lés más-más állomásán te­vékenykedő szakmunkások, technikusok és mérnökök mindennapi és jövőbeni szakmai kérdéseinek meg­oldásaira íródnak. Mégis, a napvilágot látott felmé­rések egymás után arról ta­núskodnak, hogy nem kielé­gítő a könyvek olvasottsága. Ennek az az egyik oka, hogy nincs olyan rugalmas, jól szervezett szolgáltató rendszerünk, amely frissiben az olvasó kezébe adná a könyvet. Ha ezt a területet elhanyagoljuk, akkor a mű­szaki irodalmat elhivatottsá­gában gátoljuk, nem tudja azt a reá váró, mérhetetlen szellemi értékeket magá­ban foglaló szerepet betöl­teni, amiknek realizálása a termelésben elsőrendű kö­telességünk. Ez­t a kérdést részben látszik megoldani a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely Szegeden — sajnos — nem a legjobb el­helyezést kapott. Speciális, újszerű feladatainak megol­dásához létviszonyainak megjavításával várhatunk tőle eredményeket. Az új vállalat törekvései igen dicséretesek, de ez egyedül nem elég. Van egy másik lehetőség is: a Műszaki Könyvklub, amely 1966-ban már huszonhatezer tagot számlál. A Műszaki Könyv­klub érdemes vállalkozásai — amelyek tagjai számára csak előnyökkel járnak — nehezen hagyják el Buda­pest határait, vidéken a ki­■ jelölt nyílt árusítású köny­vesboltok tevékenységén­­ nem megy túl. A Műszaki ■ Könyvklub differenciáltabb­­ feladatmegoldásokkal vál­l­­alkozha­tna a nem kielégítő ■ mértékű olvasottság más­­ okainak feloldására is. Hazánk és népünk életé­ben a közeljövőben szerve­sen ható új gazdasági irá­nyítási rendszerben minden­kinek saját jól felfogott ér­­­deke lesz a műszaki iroda­lom tanulmányozása, a ter­mészettudományi eredmé­­­­nyek ügyes gyakorlati alkal­­­­mazá­sa. Senki sem marad­­­­hat meg egyéni fejlődése egy elért fokán, mert új isme-­­ retek nélkül — bárki legyen is az — reménytelenül le­marad, és előbb-utóbb a ha­­­­ladás kerékkötőjévé válik. A megoldásnak csak egy módja van: a szolgáltatáso­kat (nemcsak a könyvtári ■ szolgáltatásokra gondolunk itt) megfelelő színvonalra­­ kell emelni. ■ A műszaki könyv —­­ amely összefoglalja, rend­szerezi az új ismeretanyagot, kapcsolatot talál a régebbi ■ eredményekkel, rendet te­■ remt az egyre inkább fe­ ■ nyegető ismeretanyag-káosz­ban, s szakmai öntudatot­­ és perspektívát ad a szak-­­ embernek — a gazdaság­­irányítás reformja következ­tében egyre nagyobb szerep­hez fog jutni. Szükségszerű-­­ en megnövekszik a társa­dalom minőségi igénye a • termeléssel, a mérnök, a • tudományos kutató munká­­­ jával szemben. A jövő mű­■ szaki fejlesztési feladatai­­ csak úgy oldhatók meg­­ eredményesen, ha idejeko­rán észrevesszük a műsza­■ ki irodalom súlyát és sze­­­­repét ipari termelésünk , gazdaságossági hatékonysá­ga növelésében. Az MTESZ Csongrád me­­­­gyei Szervezete társadalmi­­ munkán alapuló tevékeny­­­­ségével mindenkor készség­gel szolgálja a műszaki ha­ladást, és örömmel ad he­­­­lyet az Állami Könyvter­­­­jesztő Vállalat Móra Köny­­­­vesboltjával közösen rende­zett műszaki könyvkiállítás­­nak. Dr. BÁTYAI JENŐ,­­ az MTESZ Csongrád megyei Szervezetének műszaki titkára Amikor a vendég siet Kellemetlen meglepetések — Új papát keres a kaucsukbaba — A hanyag felperes ii. Letette két bőröndjét a hallban, a portáspultnál né­hány kedves szót szólt a sze­mélyzethez — s egy perc múltán már a kocsiban ült. Hogy hol érte a kínos meg­lepetés, nem tudni, ám hogy­­ teljes útipoggyászát, drága filmfelvevőjével és táskarádió­jával egyetemben hiába ke­reste, az biztos. Ott maradt minden Szegeden, a Tisza Szálló halljában ... — Nagyon feledékenyek a vendégek: havonta 15—20 talált tárgyunk van —­­*■ meséli H­a­d­a­s Katalin, megyénk egyik legreprezen­tatívabb szállodájának veze­tőhelyettese. — Különösen a külföldiek hagynak el sok, közöttük igen értékes holmit, aranyláncot, orkánkabátokat, fényképezőgépet, órákat... — S mi történik a talált tárgyakkal? — Ha külföldiekről van szó, viszonylag egyszerű a dolgunk. Becsomagoljuk és elküldjük a Külföldieket El­lenőrző Országos Központi Hivatalhoz. Onnan azután, amennyiben a tulajdonos ne­ve és lakcíme ismert, rögtön értesítik volt vendégünket, illetve megkérdezik tőle, mi történjék elhagyott holmijá­val? Így küldték el az emlí­tett német turistának is az árván maradt, de még itt pontosan felleltározott bő­röndöket. — Sokkal nehezebb a helyzetünk a hazai vendé­gek esetében. Három hó­napig meg kell őriznünk feledékenységük nyomait, addig várjuk a vendég eset­leges írásos vagy személyes jelentkezését. Erre elsősor­ban a diszkréció kötelez, hi­s német vendég nagyot siet. Társai már tíz perce zártak rá a kocsiban, még sötétedés előtt el szerettél volna érni a határt. Mégsem akart a szívélyes vendéglátás megköszönése nélkül távoz­szen sohasem lehet tudni, kit miért érne kellemetlenül például egy utánvéttel érke­ző­­ fehérnemű? Az igazság viszont az, hogy sokan nem keresik el­hagyott értékeiket, s három hónap után már nem is ke­reshetik, mert el kell ad­nunk a Bizományi Áruház­nak. Most például, érdekes­ségként mondom, őrzünk még néhány napig egy nagy aktatáskát, amiben egy édes kaucsukbabát, babakelengyét és sok-sok kottát találtunk. Szegény kis újszülött... Na­gyon sajnáltuk, de mivel a táskát a szálló presszójában hagyta a gazdája, még a vendégkönyv alapján sem tudtuk volna értesíteni a pa­páját. A talált tárgyak könyvé­ben egyébként egymás után sorakozik a sok ittfelejtett holmi. Vezet: a férfi fehérnemű, a papucs, és az esernyő. A szálló személyzete amel­lett, hogy a feledékeny ven­dégek holmiját a leglelkiis­meretesebben kezelik — hi­szen nemcsak becsületük, de állásuk is függ ettől —, saj­nos, alaptalan gyanúsítások­nak is ki van téve. Levelet hozott például a posta: „Ko­moly értékű fényképezőgé­pem maradt önöknél a szál­lóban. Kérem, juttassák el címemre”. A fényképezőgép azonban nem maradt a Ti­szában, és erről postafordul­tával értesítették is a levél­írót. S mit tett erre az illető? Feljelentette a személyze­tet. A pert persze elvesz­tette, de egy nem kézzel fogható szálka mindkét fél szemében ottmaradt. . ZÉRÁNT JÁNOS

Next