Csongrád Megyei Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
Testvéri üzenet Vásárhelynek Belgorodból Odesszai vendégeink megyei körúton Tovább ismerkednek megyénkkel az Odessza területi küldöttség tagjai. Mint már arról röviden beszámoltunk, a delegáció tegnapelőtt Hódmezővásárhelyen járt a városi tanácsnál, valamint az Alföldi Porcelángyárban. Ez alkalommal A. A. Dudnyik elvtárs, a küldöttség vezetője átadta Török József elvtársnak és Sajti Imre elvtársnak, Hódmezővásárhely vezetőinek a dnyeszteri Belgorod város lakóinak testvéri meghívását és javaslatát: létesüljön szorosabb kapcsolat a két helység között. Vásárhely vezetői a meghívást elfogadták. Tegnap délelőtt szovjet vendégeink a megyeházára látogattak, ahol Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Török Délutáni programjában elsőként Sövényházára utazott az Odessza megyei delegáció. A. A. Dudnyik elvtárs, G. N. Makovenko elvtársnő, A. V. Kuznyecov elvtárs, M. K. Szimonyenko elvtárs, A. V. Prihodko elvtárs Török László elvtárs kíséretében tisztelgő látogatást tettek azÁrpád-emlékműnél és rövid ismertetőt hallgattak meg a rr magyarság történetéről, a honfoglalásról. Innét a vénLászló elvtárs, a megyei tanács vb elnöke köszöntötte őket. Megbeszélésre került sor a tanácsszékház vb-termében, amelyen a megyei tanács vb vezetői, osztályvezetői is részt vettek. Török László elvtárs tájékoztatta a szovjet vendégeket megyénk életéről, a tanácsok helyzetéről, munkájáról, majd a delegáció megtekintette a tanács székházát. A szívélyes légkörben eltöltött néhány órai tartózkodás után a vendégek megyei körutazásra indultak. Útvonaluk első állomása: Sövényháza, az Árpád-emlékmű megtekintése. Ezt követően Csongrádra, majd Szentesen át Mindszentre utaztak, ahol a Tiszavirág Tsz vezetőinek meghívására a közösség életével ismerkedtek. Végek útja Csongrádra vezetett. A tiszai halászok rohamosan iparosodó hazájában nagy szeretettel fogadták a szovjet nép képviselőit. A csongrádi ifjúság nevében kisdobosok üdvözölték őket virágcsokrokkal a város határában. Ezután Góg Mihály elvtárs, a városi pártbizottság titkára és Sztankovics István elvtárs, a városi tanács vb titkára vezetésével városnéző autóutazás következett, amelynek során a vendégek megismerték Csongrád múltját és jelenét, a nép megváltozott életét. Megtekintették a fejlődő új ipartelepet, a Belvárost, gyönyörködtek a Körös-toroki táj szépségében és elismeréssel szóltak arról a nagy fejlődésről, amely a felszabadulás óta eltelt negyedszázadban itt, ebben a Tiszaparti kisvárosban is meggyőzően bizonyítja a szocializmus életerejét. A város vezetői végül meghívták az odesszai vendégeket, kóstolják meg a csongrádi kadarkát meg a rétest a Tisza Tsz Csukacsárdájában. Rövid ideig tartott a pihenő a csárdában. Elbúcsúzott a küldöttség, amelynek nevében A. A. Dudnyik elvtárs meleg szavakkal köszönte meg a vendéglátást. Hasonlóan szívélyes légkörben folytatódott a küldöttség tagjainak ismerkedése megyénkkel Szentesen is. A Tisza-hídfőnél a Petőfi utcai általános iskola úttörőinek csoportja kedveskedett a régvárt látogatóknak szívélyes, orosz nyelvű köszöntővel és szentesi szegfűcsokrokkal. Majd Labádi Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára tolmácsolta a szentesiek üdvözletét: Érezzék otthon magukat Odessza megye népének küldését! A városi tanácsot dr. Kocsis Ferenc vb-elnökhelyettes elvtárs, a magyar— szovjet barátság nagy szentesi táborát pedig Pusztai Jánosné elvtárs, az MSZBT városi titkára képviselte. Szentesi útjuk során vendégeink először a megyei kórház igazgatófőorvosa, dr. Bácskai Jenő elvtárs meghívásának tettek eleget. Rövid sétát tettek a kórház szép parkjában, előzőleg pedig megbeszélés zajlott le az egészségügyi intézmény életéről, tevékenységéről. A szovjet küldöttség vezetője behatóan érdeklődött a kórház rendeltetéséről, eredményeiről, eljárásairól. Közölte, hogy a szovjet gyógyászatban is használnak magyar gyógyszereket. Elismereően nyilatkozott A. A. Dudnyik elvtárs, amikor dr. Bácskai Jenő kijelentette, hogy a megelőzést tartják egyik legalapvetőbb feladatuknak és igen szép eredményeket értek el. Javasolta a vendég, hogy közösen teremtsenek lehetőséget a magyar és a szovjet, a szentesi és az odesszai orvosok a tapasztalatcserére. Meghívta dr. Bácskai Jenőt, látogasson el mielőbb Odeszszába. A nap hátralevő részében szovjet vendégeink a szentesi termálfürdőben, majd rövid városi körutazás után a mindszenti Tiszavirág Tsz-ben tettek látogatást. Este visszaérkeztek Szegedre. Körutazás Csongrád megyében Szovjet vendégeink az Alföldi Porcelángyárban. A képen Jobbról: Török József, a vásárhelyi pártbizottság első titkára, középen A. A. Dudnyik, a delegáció vezetője, balszélen Higi László, a gyár igazgatója Elek Sándorné (balról) és Zsoldos Mária edénymintázók munkáját nézik Megbeszélés a megyeháza vb termében. Török László tájékoztatója. Mellette balról A. A. Dudnyik, jobbról Rózsa István (Fotó: Kaczúr István) Szabálysértők és bírságok Egyes emberek szeretnek kibújni a kötelezettségek alól, igyekeznek „megkerülni” a rendelkezéseket, a jogszabályok előírásait. Ilyen módon próbálkoznak embertársaikkal szemben előnyhöz jutni, valamivel többet megszerezni a közösség javaiból. Furfangtól kezdve a hanyagságig sokféle oka lehet egy-egy esetnek, mely azután szabálysértési üggyé válik. E fogalom — szabálysértés — azt fejezi ki, hogy kisebb jogsértésről van szó, amelyet azonban a társadalom íratlan és írott erkölcsi elvei alapján meg kell torolni. A szabálysértő bírságot fizet, s bizonyára az eljárás során arra a következtetésre, ésszerű gondolatra jut: jobb megtartani a rendelkezéseket! A törvényesség fokozottabb betartására való nevelés és szükség szerint a kisebb jogsértéseket elkövetők felelősségre vonása — ez az új szabálysértési törvényünk alapgondolata, melyet a múlt év tavaszán fogadott el és emelt törvényerőre országgyűlésünk. S ahhoz, hogy a nevelés és a felelősségre vonás eszközévé lehessen a szabálysértési eljárás, a feltételek is adottak. Októberben lesz egy éve, hogy 38 féle ügyben községi hatáskörben járnak el. S azokat az ügyeket, melyekből látszik, hogy különösen nagy a társadalmi veszélyessége az elkövetett cselekménynek — például a társadalmi tulajdon meglopása —, és a kiróható bírság is nagyobb összegben várható, az ügyet bizottság tárgyalja. Még a városainkban is szinte mindenki ismer mindenkit, a községekben ez azonban természetszerű. Az emberek jól ismerik egymás családi viszonyait, életkörülményeit, emberi magatartását, s bizonyosan nem valami felemelő érzés ott állni a törvényt megtestesítő, egyben éppen a barát vagy az ismerős előtt és válaszolni olyan kérdésre is: „Miért tetted?...” Azzal, hogy a községek hatáskört kaptaka szabálysértési ügyekben is, azzal, hogy helyben vonják felelősségre a mulasztókat, azzal, hogy egy-egy község tiszteletreméltó állampolgárai foglalnak állást a szabálysértés körülményeinek tisztázásában, a vétkesség súlyosságának megítélésében, a bírság mértékének kiszabásánál — a szabálysértési eljárás a törvények, rendelkezések tiszteletben tartására készteti az állampolgárokat. Mivel minden ember különböző, minden szabálysértési ügy is egyedi eset. Ebből következően nehéz lenne általános következtetésekre jutni a statisztikai adatokból. Csupán feltételezni lehet. A következőről van szó: a múlt évben meghaladta a négyezer-százat a tanácsok szabálysértési hatóságai által elintézett ügyek száma. Az idén viszont a fél év alatt az ügyforgalom nem érte el az ezernyolcszázat sem. Lehet, hogy a feljelentők száma csökkent csupán, lehet, hogy még nem mindenki ismeri el, hogy a községi szabálysértési hatóságok kellő tekintéllyel és szigorral tudnak eljárni az ügyekben, de talán az is lehet, hogy máris kezdenek mutatkozni a helybeni eljárások visszatartó hatásai? A községek hatásköre pedig tovább bővül; ez év októberétől a nagyközségek nem csupán a már említett 33 féle szabálysértési ügyben járnak el, hanem olyan esetekben is, amelyeket ma még a járási hatóságok intéznek! Az új szabálysértési törvény — éppen a megelőzés érdekében — lehetővé teszi, hogy a megtorlás szigorú lehessen. A szabálysértési hatóság ugyanis a pénzbírság összegét — a szabálysértés jellegétől függően — 20 forintól ötezer forintig állapíthatja meg. Csak példának: az egyik községben csendháborítók kerültek a szabálysértési hatóság elé. Ki is róttak rájuk 3—3 ezer forintot. Hát ilyen nagy bűn egy kis hangoskodás, hogy ezreket kell érte fizetni ? — vethetné ellen valaki. Bizony, háromezer forint nem kis összeg, különösen, ha azt bírságként kell lefizetni, de már említettük, hogy minden eset egyéni, s ez alkalommal is bizonyára az eset társadalmi veszélyességét súlyosnak ítélte meg a szabálysértési hatóság — elejét akarta venni a községi huligánkodásnak. A fenti példa pedig nem egyetlen. A társadalmi tulajdon hanyag kezelése, rongálás, mezőgazdasági károkozás, bolti lopás stb. esetében a szabálysértési bizottságok a törvény rendelkezéseinek betartása mellett megfelelő összegű, nevelő hatású pénzbírságot alkalmaznak az elkövetőkkel szemben. Így válik gyakorlattá a szabálysértési törvény szelleme! LANTOS ANNA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHORAD NEGYEI ★I A MAGYAR SZOCIALISTAMUNKÁSPÁRT LAPJA | Mi történt a nagyvilágban ? Koszigin Pekingben találkozott Csou En-laj miniszterelnökkel • Washingtonban megbeszélések kezdődtek Vietnamról Továbbra is feszült a helyzet Észak-Írországban Az indiai külügyminiszter Moszkvában________ Részletes tudósítás a 2. oldalon Összeült az országos ifjúmunkás-parlament Csütörtökön Csepelen, a Munkásotthonban megkezdte tanácskozásait a II. országos ifjúmunkás-parlament 300 küldötte. Az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára. Tóth Imrének, a KISZ KB osztályvezetőjének megnyitója után Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára mondott beszédet, majd Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vitaindító referátumot. Ezt követően a delegátusok négy szekcióban folytatták tanácskozásukat. Kibővített ülést tartott a makói járási pártbizottság Termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdasági szakemberek részvételével kibővített ülést tartott tegnap délelőtt az MSZMP makói járási bizottsága. Ezúttal a gazdasági irányítás új rendjének makói járásbeli tapasztalatait, eredményeit és a javításra szoruló fogyatékosságait vitatták meg. A témakörből már korábban pártmunkásokból, elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munkacsoport készített jelentést „A közgazdasági ösztönzők és szabályzók szerepe, hatása a termelőszövetkezetek gazdálkodásában” címmel. Ezt a jelentést a résztvevők már korábban megkapták tanulmányozás végett. Szabó Jánosnénak, a pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Szőnyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítő jelentést terjesztett elő, majd pedig a vita következett. Elsőként Vona János jelentkezett szólásra, majd Bajnóczi Ferenc a ferencszállási Új Élet Tsz elnöke, Kovács József, a kiszombori József Attila Tsz elnöke, Kisjakab József, az apátfalvi Aranykalász Tsz főmezőgazdásza, Gráf Zoltánná, a pitvarosi Vörös Csillag Tsz főkönyvelője, Kiss István, a királyhegyesi Árpád Tsz főagronómusa, Mágori József, a makói Úttörő Tsz főmezőgazdásza, Baranyi Imre, a csanádpalotai Törekvés Tsz elnöke, Bónus Pál, a tsz-ek helyi területi szövetségének titkára, Kurusa József, a maroslelei Rákóczi Tsz elnöke, Móricz József, a nagyéri Vörös Lobogó Tsz elnöke egészítették ki a beszámolójelentést és tettek értékes javaslatokat a gazdasági előbbrehaladás érdekében. A vitában felmerült kérdésekre Szőnyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára válaszolt.