Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
A presztízs (L. S.) Olykor azonos vagy hasonló szintű beosztású, illetve vezető emberek a közös cél elérését — sajnos, nem is ritkán — az egyéni presztízs előtérbe állításával lassítják vagy akadályozzák. Akarva, nem akarva cselekedetükkel a kispolgári szemléletet képviselik. Ez az oka annak, hogy az egymagában helyes és szükséges vitában néhol nem az dönt, hogy kit igazol a társadadalom és természettudomány, hanem ki a legmagasabb szintű egyéniség. A presztízstekintély az üzemben, termelőszövetkezetben, intézményben nagy kárt tud okozni. Megtörténik, hogy a legjobban átgondolt, a gyakorlatban kipróbált és az élet által elismert javaslatot csak azért nem valósult meg, mert valamelyik felsőbb szintű vezető előzetes „áldását” elfelejtették kikérni. Az emberek presztizstekintélyéből származó ellentéteit nem könnyű feloldani. A bonyolultságot egyebek között az okozza, hogy bár az igazság objektív, de az igazságos döntést mégis a szubjektív emberi lénynek kell elvégezni. Nem is lehet másképpen. E valóságos helyzet adja a nagy jelentőségét annak, hogy a hatásköröket mindenütt helyes tisztázni. A feladatok hatékony végzésének legelengedhetlenebb tényezője az egymástudatos tisztelete, a nyílt, őszinte kollektív kapcsolat, az elvi alapon való együttműködés. Ha az egymással szoros munkakapcsolatban álló dolgozók és vezetők egyéniségük megtagadása nélkül is tiszteletben tudják tartani a magasabb társadalmi célt, úgy le tudják küzdeni a káros presztizsszemlélettel történő értékítéletet. Ehhez az szükséges, hogy a dolgozók és különösen a vezetők mindig úgy tekintsék a kollektíva tagjait, munkatársaikat, hogy azok is gondolkodó lények, akiknek hasznos észrevételeik, előremutató javaslataik lehetnek és vannak is. A szocialista társadalom építése közben nemcsak a gazdasági, hanem ami azzal szorosan összefügg, az emberi vonatkozású ellentmondások sem kibékíthetetlenek. A marxizmus—leninizmus tudományának segítségével az MSZMP számol a valóságos ellentmondásokkal, és helyesen úgy ítéli meg, hogy azok nemcsak feltárhatók, hanem meg is szüntethetők. Ahogy a szocializmusban a gazdasági, ugyanúgy a szubjektív tartalmú ellentéteket is tudományos módon, marxista eszmeiséggel fokozatosan lehet csökkenteni, és végül teljesen meg lehet szüntetni. Az összefogásban nagy erő rejlik Beszámoló a szegedi járási pártértekezletről Négy esztendő gazdag munkájáról, a szegedi járás egészét átfogó problémákról és a jövő feladatairól tanácskoztak tegnap, szombaton a szegedi járás kommunistáinak küldöttei Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében. A tanácskozás elnökéül Csupenszki István elvtársat választották meg. A pártértekezleten részt vett, a vitában felszólalt, a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét tolmácsolva Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint jelen volt a tanácskozáson Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A járási pártbizottság beszámolóját a pártértekezleten résztvevő küldöttek írásban megkapták, melyhez dr. Kovács József , elvtárs, a pártbizottság első titkára, szóbeli kiegészítést fűzött. Továbbá a pártértekezlet elé terjesztette a járás kommunistáinak véleményét, annak összegzését a kongresszusi irányelvekről és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatos javaslatokat. Gazdag és tartalmas vita után a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta az írásbeli és szóbeli előterjesztéseket. Ezután került sor az 51 tagú pártbizottság és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A pártbizottság megtartotta első ülését, ahol megválasztották a végrehajtó bizottság tagjait. A szegedi járási pártértekezlet résztvevőinek így csoportja. (Fotó: Fonyedi Zoltán) VILÁG proletárjai. EGYESÜLJETEK CSIHGRÍD MEGYEI 21. Évfolyam, 245. szám Ara: 1 forint 1970. október 1s., vasárnap Sxigvetés négy év munkájáról Felgyorsult a szegedi járás fejlődésének üteme az elmúlt négy esztendőben. A járás mezőgazdasága az 1956-os pártértekezlet óta fejlődött. Különösen jelentős, hogy a tsz-tagság hangulata kielégítő, jó a termelési kedv, mind többen vesznek részt a közös munkában. Javult a mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakörülménye, aminő erőteljesebben bontakozik k a tsz-demokrácia. Külön figyelmet érdemel e szőlőterület. Még 1963-ban határozat született a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendítésére, mely szerint E járás gazdálkodási struktúráját átfogó terv alapján kell átalakítani. A tanulmányterv a gyenge homoki szántóterületeket szőlő- és gyümölcstelepítésekcéljáél jelölte ki. A tervek szerint 1961-től az idei évig 912 hold szőlőt és 8260 hold gyümölcsöst kellett volna telepíteni! Ez a harmadik ötéves terv irányelveinek módosulása miatt nem valósul meg. A fajtaösszetétel javítása érdekében indokolt lenne egy alaposan megtervezett és előkészített rekonstrukció, azonban a jelenlegi ösztönzők a tsz-eket erre nem serkentik. A gyümölcs ültetvényekkel is a szőlőhöz hasonlóan gondjaik vannak a gazdaságoknak. Kedvezőtlen a gyümölcsfajták összetétele. Ez pedig nem felel meg a kereskedelmi igényeknek. A korszerűtlen termelés miatt gazdaságosság tekintetében a szövetkezetek nem versenyképesek. Ugyanakkor nem tudják megvásárolni a betakarításhoz szükséges válogató, osztályozó gépeket, amelyek a termelékenységet növelnék és az önköltséget csökkentenék. Az állattenyésztés fejlesztése az utóbbi két esztendőben előtérbe került. Míg a szövetkezetekben az állatállomány mérsékelten fejlődik, addig a háztáji és egyéb gazdaságok állatállománya csökken. A szakszövetkezetek gazdálkodási eredményeit értékelve jelentős fejlődés tapasztalható, főleg a gazdasági reform hatására. A szakszövetkezetek közül azok fejlődtek erőteljesek(Folytatás a 2. oldalon.) Kovács József Mi történt a nagyvilágban ? „FEGYVERBARÁTSÁG” hadgyakorlat AZ NDK-BAN • FESZÜLT A BELPOLITIKAI HELYZET KANADÁBAN • ROGERS ÉS GROMIKO NÉGYÓRÁS MEGBESZÉLÉSE Részletes jelentéseink a 3. oldalon Kádár János a Csepeli Vas- és Fémmű pártértekezletén Szombaton délelőtt kezdődött meg Csepelen a Csepeli Vas- és Fémmű pártértekezlete. A pártértekezleten részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Vásárhely mezőgazdaságának eredményei a város közönsége előtt Az elmúlt esztendőben a Vásárhelyi Hetek rendezvénysorozatában a város iparának fejlődéséről és az üzemek produktumairól rendeztek kiállítást Vásárhelyen. Az idén a mezőgazdasági termelés fejlődése került, a közönség elé azzal a céllal, hogy képet kapjon a város társadalma a nagyüzemi termelés teljes keresztmetszetéről. A Béke Szálló nagytermében megrendezett kiállítást dr. Csatordai Antal, a városi tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg, majd Dohai József, a városi pártbizottság titkára méltatta Vásárhely közös gazdaságainak előrelépését a termelésben, a melléküzemági tevékenység fejlesztésében. Növekvő hozamok — A város mezőgazdasági üzemei 33 százalékkal növelték az elmúlt ötéves terv során halmozott termelési érttéküket, és az öt évvel ezelőtti 250 millió forintról 313 milllióra emelkedett a bruttó termelési hozam — mondotta többek között. Majd arról szólt, hogy a korszerű termelési eljárások alkalmazásával öt év alatt három mázsával emelkedett a búza, 4 mázsával a kukorica és 120 mázsával a cukorrépa hozama. Főleg a növénytermesztési üzemág járt elől a gazdálkodási eredmények növelésében, most viszont — az ártámogatás hatására — az állattenyésztés lép előre. Befejezés előtt áll a kétezres létszámú, korszerű szarvasmarhatenyésztő istállókomplexum építése, és az évi 25 ezer sertést kibocsátó közös sertéskombinát megvalósítása. Két állami gazdaság és hét szövetkezet A megnyitó után a vendégek megtekintették a két állami gazdaság és a hét termelőszövetkezet gazdálkodási eredményeit bemutató kiállítást. Igen nagy sikerrel szerepelt az eredménybemutatón a Bem, a Rákóczi, a Dózsa, a Marx és a Szántó Kovács János Tsz. A Gorzsai Állami Gazdaság élelmiszeripari készítményeit, a Vásárhelyi ÁG a növénykísérleti eredményeit mutatta be. Számot adott munkájáról a halászati szövetkezet, a vadásztársaság és igen értékes anyaggal szerepelt az Ültetvénytervező Vállalat is. Sajnálatos, hogy egyes eredményesen gazdálkodó tsz-ese — köztük a Ságvári — hiányoztak a város mezőgazdasági eredményeit bemutató kiállításról. Elismerő oklevelek A kiállítás megnyitása után kiosztották az elismerő okleveleket a bemutatón eredményesen szereplő gazdaságoknak. A közönség reggel 8 órától este 8 óráig tekintheti meg a kiállítást, amely hétfő délután 4 órakor zárul. A háztáji gazdaságok kisgép- és eszközkiállításán is a program szerint zajlott le a tegnapi nap. Előadás hangzott el a háztáji gazdaságok szerepéről az NDK állattenyésztésében, majd a résztvevők a vásárhelyi és a földeáki háztáji gazdaságokat tekintették meg. TÓTH JÓZSEF aüffeL AP farMd Jogi* pártbizottságának tagjai A Délmagyarországi Építő Vállalat pártértekezletén, az október 9-én megtartott tanácskozáson 25 tagú, járási jogú pártbizottságot választottak, melynek tagjai: Ács Imre, Berta Miklós, Czakó Istvánná, id. Csányi Ferenc, ifj. Csányi Ferenc, Csamangó Ferenc, Elekes Jenő, Horváth Gyula, Juhász Imréné, Katona László, Kiss Ferenc,'Kiss István, ifj. Lantos Sándor, Losoncz László, Major Gyula, Molnár Sándor, Mucsi Lajos, Orosz Bálint, SíposMihály, Simon Sándor, Soós Ernő, Széll István, Szolcsányi Gábor, Tornyai József és Vas Károlyné. A végrehajtó bizottság tagjai: Molnár Sándor, Juhász Imréné, Major Gyula, Soós Ernő, Szolcsányi Gábor, Széll István és Mucsi Lajos. A pártbizottság titkára: Molnár Sándor.