Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
Nemzetközi helyzetkép az SZKP kongresszusa után ÚJSÁGHlÍk Hogyan fog alakulni a nemzetközi helyzet az elkövetkező hetekben és hónapokban? — ez a kérdés vetődik fel a leggyakrabban ezekben a napokban. Mindaz, ami tíz napon át — március 30. és április 9. között — Moszkvában, a kongresszusi palotában az SZKP XXIV. kongreszszusa keretében elhangzott, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világközvélemény feszült érdeklődésének középpontjában állt. Egészen egyszerűen azért, mert amit a 240 milliós Szovjetunió a kongresszus során elhatározott, hogy országa nagy ütemű fejlesztése, a szovjet nép életszínvonalának minden eddiginél átfogóbb emelése, továbbá az emberiséget fenyegető háborús veszélyek elhárítása, a feszültséget okozó kérdések békés rendezése érdekében az elkövetkező esztendőkben tenni kíván, döntően befolyásolja, sőt az esetek többségében meghatározza a nemzetközi politika alakulását. A tárgyilagos szemlélő figyelmét nem kerülhette el, hogy a kongresszust közvetlenül megelőző időszakban és a tanácskozás napjaiban szinte az egész nemzetközi politikai életben „lelassult a vérkeringés”: a nyugati hatalmak (közéjük számítva a NATO-országokat is) és az úgynevezett harmadik világ államai azt latolgatták, mit hoz számukra, mennyire befolyásolja világpolitikai pozícióikat az SZKP kongresszusának állásfoglalása az elkövetkező évekre vonatkozóan. Ez a várakozás kifejezésre jutott egyebek között abban, hogy a legfontosabb kérdésekkel összefüggő eszmecserék szinte formálissá váltak ez idő alatt. Így volt ez például a Bécsben folyó, a stratégiai fegyverkezés korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások, a Párizsban, a vietnami helyzet rendezési lehetőségeit keresni hivatott négy résztvevős tanácskozás, de a közel-keleti fejlemények, sőt az európai biztonság témájával logikusan, vagy erőltetetten összekapcsolt kérdések esetében is. A nemzetközi politikai élet minden szintű megélénkülése most viszont arra utal, hogy az érdekeltek — a barátok, a rokonszenvezők és a túlsó oldal képviselői — a kongresszus határozatainak tükrében arra összpontosítják figyelmüket, hogyan érvényesülnek, illetve realizálódnak rövidebb és hoszszabb távon a Moszkvában 10 napon át kialakult és határozatokká emelt álláspontok. Mielőtt utalnánk az egyes, fontosabb nemzetközi kérdésekben várható, vagy bekövetkező fejleményekre, emlékeztetnünk kell arra, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa semmiképpen sem tekinthető új szakasz kezdetének a Szovjetunió bel- és külpolitikájában. Nincs tehát arról szó, hogy amit a Szovjetunió a kongresszus befejeztével a nemzetközi politikai életben tenni, vagy javasolni kíván, az független az eddigi, a kongresszust megelőző időszakban már vallott nézeteitől, vagy megvalósított lépéseitől. Éppen azt kell nyomatékosan aláhúzni, hogy a szovjet kormány az eddig elért eredményekre építve kívánja folytatni minden tekintetben bevált külpolitikáját. Csalódnak tehát azok a nyugati, szenzációs új fejleményeket „jósoló”, úgynevezett „szakértők”, akik egy merőben új szovjet külpolitikai irányvonal kialakulására esküdtek a kongresszust megelőző napokban. Hozzá kell tenni ehhez — természetesen — azt is, hogy azoknak sem lett és lesz igazuk, akikúgysem változik a Szovjetunió külpolitikája” öszszegezéssel tértek napirendre a várható fejlemények számbavételekor. Lényegében tehát arról van szó, hogy amíg a szovjet külpolitika egyébként ismert alapelvei változatlanok maradnak, a célkitűzések megvalósítását szolgáló eszközök, lehetőségek korszerű szintű alkalmazására tolódott át a hangsúly. Röviden: nem a „mit”-ről, hanem a „miként”-ről, a „hogyan”-ról volt szó a Szovjetunió külpolitikája kongresszusi kör- vonalazásakor. Az érdeklődés előterében a továbbiakban természetesen az áll, milyen lépéseket tesz a szovjet vezetés és diplomácia a legfontosabbnak tekinthető nemzetközi problémák megoldásának elősegítésére. Szinte bizonyos, hogy mindenekelőtt az európai biztonsági értekezlet összehívását fogja szorgalmazni. Ez érthető is, hiszen a biztonsági konferencia megkezdésének feltételei már adottak, s így a bevezető tanácskozások ez év második felében a finn fővárosban megkezdődhetnek. Feltehető, hogy az elkövetkező hetekben meggyorsul a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés bonni ratifikációjára vonatkozó lépéssorozat előkészítése is, annál is inkább, mivel a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyhatalmi, nagyköveti szintű tárgyalások — amelyek kedvező eredményeitől az NSZK függővé tette a ratifikációs eljárás szorgalmazását — elé terjesztett új szovjet javaslatok alkalmasak a megegyezés elérésére. Jó kilátásokkal folytatódik a közel-keleti helyzet rendezését célzó egyiptomi diplomáciai kezdeményezéssorozat, s Vietnamban sem lehet már kétséges, hogy a katonai döntés kierőszakolására irányuló washingtoni szándékok végérvényesen kudarcot vallottak. Ezeken túlmenően, Bécsben arra számítanak, hogy az ott folyó szovjet—amerikai SALT-tárgyalások konstruktív szakaszukhoz érkeztek. Végül mind több szó esik arról, mennyire nagy fontosságú az öt atomhatalom tárgyalásaira vonatkozó szovjet javaslat, s amelyet Londonban és Párizsben máris kedvező fogadtatásban részesítettek. ■ Várhatóan tehát a nemzetközi politikai élet egy nagyon fontos és eseményekben gazdag időszaka következik. S akik figyelemmel kísérik majd a fejleményeket, tapasztalhatják, hogy a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok álláspontjai, törekvései az elkövetkezőkben még inkább meghatározó jelentőségűek lesznek, mint voltak korábban. PERÉNY ISTVÁN Egyiptomi álláspont a Szuezi-csatornával kapcsolatban A félhivatalos kairói Al Ahnam című lap csütörtöki száma behatóan elemzi a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatos egyiptomi kezdeményezés az izraeli ellenjavaslatok nyomán kialakult helyzetet. A lap megállapítja: Egyiptom „kategorikusan elutasítja” az izraeli ellenjavaslatokban foglalt feltételt, hogy a csatorna megnyitásának kérdését kétoldalú megállapodás tárgyává tegyék. Ugyanakkor Kairóban érdeklődéssel figyelik az Allan izraeli miniszterelnök-helyettes washingtoni látogatásáról és az esetleges újabb izraeli javaslatokról szóló „ellentmondásos híreket”. Egyiptom álláspontja a Szuezi-csatorna megnyitásának problémáját illetően változatlan maradt Ennek az átfogó rendezésinek a Szuezi-csatornával összefüggő része az egyiptomi kezdeményezés értelmében a következő öt pontban foglalható össze: I A részleges izraeli * • csapatkivonás után megkezdődnek a munkálatok a csatorna hajózhatóvá tételére. Ezt követően a szem- • benálló felek meghatározott időre szóló tűzszüneti megállapodást kötnek, hogy lehetővé tegyék Jarring számára a Biztonsági Tanács határozatvégrehajtási időrendjének meghatározását; * Egyiptom csapatokat küld a csatorna keleti partjára; Egyiptom kész gyakorlati intézkedéseket elfogadni a haderők egymástól való elválasztásának biztosítására a tűzszünet időszakában. Ha a tűzszüneti időszakban nem sikerül konkrét előrehaladást elérni, az egyiptomi csapatoknak joguk van arra, „hogy megőrizzék cselekvési szabadságukat, amely a megszállt arab területek teljes felszabadítására vonatkozó elkötelezettségükön alapul”. 2"------- Csütörtökön reggel, Lenin születésének 101. évfordulóján a nemzetközi proletariátus halhatatlan vezérére való emlékezés jegyében folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. A délelőtti ülés első felszólalója Pencso Kubadimzki, a BKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes volt. A ceyloni lázadók szerdán azonos tartalmú, szingaléz nyelven írt leveleket juttattak el Bandaranaike miniszterelnöknek, a kormány tagjainak, valamint a colombói lapoknak. A levél szerint a felkelés „első szakasza sikeresen befejeződött”, s vezetői készek tárgyalásokat kezdeni a hatóságokkal. Csehszlovákiai statisztika A szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatainak tanúsága szerint az 1970-es december elsejei helyzetnek megfelelően a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosainak száma 14 362 000. Az 1961-ben megtartott legutolsó népszámlálás idején fennállt helyzethez képest 612 ezerrel, vagyis 4,5 százalékkal több, 1961-hez képest 427 ezerrel, vagyis 10,8 százalékkal csökkent a 15 évesnél fiatalabb korúak száma. Egyidejűleg 556 ezerrel, azaz 29,5 százalékkal gyarapodott a hatvan évesnél idősebb állampolgárok száma. Az ország lakosságának 29,2 százaléka szlovák, 65 százaléka cseh nemzetiségű. Az előzetes statisztikai adatok nem említik a többi nemzetiséget, így a magyart sem. A Gyarmati Ifjúság Napja alkalmából Szolidaritási ifjúsági nagygyűlés Vásárhelyen Tegnap rendezték meg Vásárhelyen a Gyarmati Ifjúság Napját. Az egésznapos rendezvényen részt vett több hazánkban tanuló vietnami és Szíriai egyetemi hallgató is. A vendégek először a HÓDIKÖT-be látogattak el, ahol Pál János, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte őket és tájékoztatót adott számukra a vállalat életéről. Ezt követően Bánvölgyi Mátyásné, a gyár KISZ-bizottságának titkára üdvözölte a külföldi fiatalokat, majd üzemlátogatáson vettek részt. Délután a HÓDIKOT művelődési házában szolidaritási nagygyűléssel folytatódott a Gyarmati Ifjúság Napja. Ezen részt vett Szabó Gáspár, a városi KISZ-bizottság szervezőtitkára is. A nagyszámban megjelent érdeklődő fiatalokat Bánvölgyi Mátyásné köszöntötte, majd Likhanecz Sándor technikus, a vállalati KISZ vb tagja mondott beszédet. — Gyarmat. E szó hallatára minden jó érzésű ember a világon megborzad. Ez a szó alig két évszázada még másfél milliárd ember elnyomását jelentette — mondotta bevezetőjében. — Arany, réz, banán, kókusz és még sorolhatnánk, mi minden áradt a gyarmatokról hosszú éveken keresztül Európába, ám mindenhez vér tapadt. Igaz, a gyarmatosítók minden időben igyekeztek eltitkolni a szönyűségeket, de az éhínséget, a lepratelepeket, a rabszolgapiacokat nem lehetett titokban tartani. A világ jobbérzésű emberei már évszázadok óta küzdelmet indítottak a gyarmatosítás felszámolásáért, de ez csak a második világháborút követően, a szocialista tábor kialakulásával öltött nagyobb méreteket. Ezt követően arról beszélt, hogy megbomlott az imperializmus egységes gyarmati rendszere, de új módszerrel, az úgynevezett csendes beépüléssel, neokolonializmussal váltották fel politikájukat. A neokolonializmus is vereséget szenvedett azonban hangsúlyozta —, ezt mutatják a sorra felszabadult országok, mint amilyen Vietnam, Korea, Kína, India. Az imperialisták azonban nem nyugszanak, nem adják fel a harcot, pozícióik megvédése érdekében, de a haladó világ, köztük a magyar fiatalok is minden segítséget megadnak számukra. Meggyőződésem, az igazság, az elnyomott népek küzdelme győzni fog — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Ezután Tran Van Le vietnami egyetemista szólalt fel. — Az a lecke, amit azamerikaiak Vietnamban kapnak, figyelmeztető számukra: politikájukra mindenütt csúfos vereség vár. Nem lehet legyőzni egy népet, amely egy emberként, az emberiség dicsőséges érdekeiért cselekszik — mondotta többek között. A másik felszólaló, a Szíriai Haim Nori arról beszélt, milyen sokat szenvedtek az arab népek a francia és angol gyarmatosítóktól. A függetlenség kivívása után ezek az országok haladó kormányaik segítségével elindultak a fejlődés útján. Ebben segítséget nyújt számukra az egész szocialista tábor. Az ifjúsági nagygyűlés Bánvölgyi Mátyásné zárszava után a DIVSZ-induló hangjaival ért véget. REIGL ENDRE Dr. Boxó Sándort A járási és a kerületi hivatalok Ш arról előzőleg írtam, a választás napjával megszűnnek a járási tanácsok, azok végrehajtó bizottságai, de a járás állami területi egység marad. Megyénk mindhárom járásában létrejönnek a megyei tanács végrehajtó bizottságának önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetés alatt álló államigazgatási területi szervei. A fenti intézkedéssel a szakigazgatási szervezet jelenlegi rendszeréhez képest új tanácsi államigazgatási szervek alakulnak ki. A tanácstörvény mind a járási, mind a kerületi hivatalt a tanács szervei között sorolja fel, ebből következik, hogy a hivatalok tanácsi államigazgatási szervek. A végrehajtó bizottságnak való közvetlen alárendeltségük azonos a megyei, megyei városi szakigazgatási szervekével, s irányításuk is azonos módon történik. Ebből következik, hogy a járási, kerületi hivatalok a jövőben az ágazatpolitikai feladatok végrehajtásáért nem lesznek elsődlegesen felelősek , mint voltak a járási és kerületi tanácsok, illetve azok végrehajtó bizottságai. Ezzel az intézkedéssel az ágazatpolitikai felelősség leszűkül a helyi (községi, nagyközségi, városi, megyei városi) és a területi (megyei) tanácsok végrehajtó bizottságaira. De a hivatalok fontos eszközei lesznek a területi és helyi ágazatpolitikai feladatok megvalósításának. E vonatkozásban — az eredményes munka, az ágazatpolitikai feladatok negyedik ötéves tervnek megfelelően történő megvalósítása érdekében —■ fontos, hogy a megyei tanácsok szakigazgatási szervei megfelelően működjenek együtt a járási hivatalok elnökeivel, illetve hatósági vonatkozásban az illetékes szerv vezetőjével, hogy most az átmeneti időszakban, de a hivatalok megalakulása után is, megfelelő együttműködés alakuljon ki. A megyei tanács végrehajtó bizottsága éppen ezért utasította a járási tanácsok vb elnökeit, hogy a tanácsi munka folyamatosságát és zökkenőmentességét az átszervezés során is biztosítsák. Az új tanácstörvényben ez is sze"*■ 1*1repel: „A helyi szakigazgatási tevékenységet a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei irányítják.” E törvényi megfogalmazás szerint a helyi szakigazgatási tevékenységnek a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján történő irányítása alárendeltséget a megyei és helyi szakigazgatási szervek között nem tételez fel, mint ahogy nem tételezhető fel alárendeltség — a megyei tanácstól, illetve a végrehajtó bizottságától kapott felhatalmazás kivételével — a járási hivatalok vonatkozásában sem. Ugyanis a tanácsrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban már megjelent jogszabályok változatlanul fenntartják az 1023-as kormányhatározatot, mely a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségét megszüntette. A megyei tanácsok szakigazgatási szerveinek irányítási jogosítványát foglalja magában az új tanácstörvény 69. paragrafusa. Az irányítási jogosítványok közül elsősorban a szakigazgatási tevékenység irányát meghatározó szakmai irányelvek és elvi állásfoglalások kibocsátását, valamint általában a jogszabályok végrehajtásának folyamatos ellenőrzését kell kiemelni. Az új tanácstörvény változatlanul fenntartja a felettes szakigazgatási szerv vezetőjének, járási hivatal vonatkozásában az illetékes szerv vezetőjének — mivel a hivatal minden olyan ügyben, melyben a községi, nagyközségi vb egységes szakigazgatási szerve jár el első fokon, másod fokon az illetékes szervének vezetője jár el — a hatósági ügyintézés felügyelete körében gyakorolt, a jogszabályok által megállapított jogosítványait. A1 tünás ci önkormányzat egyre Hifll'alső! szélesebb kiterjedése érdekében szükséges — a jelenleg még járási első fokú államigazgatási ügyeknek — folyamatosan a helyi tanácsok vb egységes szakigazgatási szervei hatáskörébe történő decentralizálása. Az új tanácstörvény ugyanis jogelvként rögzíti azt a követelményt, hogy a lakosságot közvelenül érintő államigazgatási feladatok elsősorban a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai egységes szakigazgatási szervei hatáskörébe kerüljenek. A törvény a hatáskörök, különösen a hatósági ügyintézés vonatkozásában érvényesíti azt az elvet, hogy a döntési jogosítványokat, az ügyeket legjobban ismerő, az ügy keletkezési helyéhez legközelebb álló helyi tanácsok és szerveik kapják. A tanácsrendszer továbbfejlesztése, a hatáskörök elhatárolása, a tanácsok és szerveik előtt álló feladatok maradéktalan ellátása különösen fontossá teszi a tanácsi szervezet egységei közötti harmonikus együttműködést. Ezt kívánja meg egyébként pártunk X. kongresszusa határozatainak eredményes végrehajtása is. Ayílt tanácstörvény gondoskodott a «ь «I képviselettel nem rendelkező, de államigazgatási szempontból számos első fokú hatósági jogosítvány gyakorló, illetőleg a községi szint fellebbezési fórumaként eljáró járási hivatalok feletti képviseleti ellenőrzés formájának megtereméséről is. A törvény 61. paragrafusa szerint ugyanis: „A tanács területi csoporot hozhat létre tagjaiból, szervezeti és ■űködési szabályzatában meghatározott ■ládátok ellátására." E jogszabályi felszalmazás alapján a megalakuló új merci tanácsnak helyes lesz majd létre■ozni a járások, de a városok területi és s a megválasztott tanácstagok területi ■soportját, hogy a megyetanácsi képviselet és ellenőrzés biztosított legyen, valamint azért is, hogy a létrehozott tanácstagi csoportok segítsék a tanácsokat és szerveit a megnövekedett tanácsi feladatok ellátásában. (Vége) PÉNTEK, Ш71. Április 11.