Csongrád Megyei Hírlap, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

6 HÍREK • LOSONCZI PÁL, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke befejezte évi rendes szabadságát. • ELHUNYT ERICH KÄSTNER. Hétfőn reggel 75 éves korában, egy müncheni kórházban elhunyt Erich Kästner, a világhírű német regényíró, költő és ifjúsági író, kabarészámok és filmforgatókönyvek írója. • VITATÁBOR. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen megnyitották az immár hagyományos nemzetközi diák munka- és vitatábort. A táborba az európai szocialista országok ifjúsági szervezeteinek és a debreceni egyetem testvéregyetemeinek, valamint az európai kapitalista országok diákszövetségeinek képviselői vesznek részt. Húsz országból csaknem ötven egyetemista érkezett Debrecenbe. e PARLAGI SAS. Az idén — hat év óta először — ismét fészkel parlagi sas a Vértesben. Csákberény—Gánt környékén figyelték meg az ornitológusok a ritka madárpárt, s hamarosan felfedezték fészküket is, amelyben egyetlen fiókát nevelnek. A parlagi sas rendkívül ritka húzánkban: csupán 5—6 fészkel nálunk. • KAPOR. Új termékkel bővítette a fűszernövényválasztékát a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, NSZK, holland és angol megrendelésre, szárított, zúzott kaprot exportál. A nyersanyagot a helybeli állami gazdaság termeli, s a környék termelőszövetkezeteinek szárítóüzemeiben készítik elő az ipari gyártáshoz, a csomagoláshoz. Az idén 250 tonna szárított kaprot értékesít a vállalat. • ÉRTÉKES LELETRE bukkantak a Debrecentől 10 kilométerre fekvő Józsa község határában. Az első leletek véletlenül — építkezés alkalmával — kerültek felszínre, de azután már szakemberek — a debreceni Déry múzeum régészei — folytatták a feltárást. Huszonhárom bronzkori sírt bontottak ki, s ezekből többek között gyöngyöket, edényeket, karpereceket, csatokat találtak. A leletek a Déry múzeum anyagát gazdagítják. • KOMBAJNTŰZ. Aratás közben tűz keletkezett a szatymazi Béke Tsz egyik gabonatábláján dolgozó kombájnon, elektromos rövidzárlat miatt. A gyors közbeavatkozás miatt a gabonatábla nem gyulladt meg. Az anyagi kár így is közel 40 ezer forint. • SZÁZNEGYEDIK SZÜLETÉSNAP. Pécs legidősebb polgára, özv. Szenge Ferencné Nagy Flóra hétfőn 104. születésnapját ünnepelte. Flóra nénit meghitt hangulatú ünnepségen köszöntötték a város képviselői. FÉLTETT HAJ — Szép haja van a feleségének. Biztos nagyon vigyáz rá. — De még menynyire! Minden este bezárja a szekrénybe. Teherautó prototípus A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban négy új tehergépkocsi prototípusának előkészítésén dolgoznak a szakemberek. Közülük három speciálisan a mezőgazdaság számára készül," egy pedig mind" a mezőgazdaságban, mind pedig az építőiparban jól hasznosítható lesz. Az előkészítő munkálatok jó ütemben haladnak, s az új gépkocsik prototípusai rövidesen elkészülnek. A Magyar Vagon- és Gépgyár egyre szélesebb választékban akar piacra adni ka-mionokat és különböző rendeltetésű speciális tehergépkocsikat is. Erőszakoskodott , elítélték gyorsított eljárással Szemérem elleni erőszak miatt bíróság elé állítással indított a rendőrség büntetőeljárást Kasziba Ferenc 20 éves, büntetett előéletű szegedi (Sándor utca 59/B) lakos ellen, aki július 17-én este a szegedi Felsővárosi Étteremben sörözött, utána egy barátjához ment pálinkát inni, majd megtámadott egy nőt a Hóbiárt hasa és a Retek utca sarkán. A nő segélykiálltására egy közeli építkezésről segítségére siettek, mire Kasziba elmenekült, de utána a Retek utcában egy másik nőt is megtámadott, s őt is a földre teperte. Még aznap este, kilenc órakor elfogták. A Szegedi Járásbíróság gyorsított eljárással tárgyalta ügyét, s háromévi börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésként pedig négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az elítélt enyhítésért fellebbezett. Közúti balesetek A hét végén négy súlyosabb kimenetelű baleset történt a megye területén. Még szombaton este 11 óra után Martók Sándor 44 éves szegedi (Alsóvárosi feketeföldek 14.) lakos az egyik bekötő útról kétfogatú lovaskocsijával felhajtott az Állj, elsőbbségadás kötelező! táblával védett Fonógyári útra, s ott nekiütközött egy éppen odaérkező csuklós Villamos. A fogathajtó 20 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. Vasárnap hajnalra virradóra két óra 40-kor Gunzemberger János 40 éves szegedi (Hunyadi János sgt. 39.) lakos egy Niza mikrobuszt vezetett a Teréz utcában, majd jobbra kanyarodott a Pulcz utcába, s eközben elütötte a vele azonos irányban kerékpározó Rácz Béla 21 éves szegedi (Öthalmi utcai) lakost, aki könynyebben sérült meg. A kerékpáros azt állította, hogy mielőtt felkelt, a busz vezetője arcába rúgott, majd az autóból kiszállók is megütötték, ezért nem mert felkelni a földről. A helyszíni vizsgálatot végző rendőr jelentése szerint a gépkocsi vezetőjével szemben nem merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, a fiatal kerékpáros viszont több szórakozóhelyen is szeszes italt fogyasztott a balesetet megelőzően. Az ügyben vizsgálat indult, melynek eddigi adatai szerint a balesetben a gépkocsivezető marasztalható el, az esetlegesen megtörtént ütlegelés kérdése magánindítványos per tárgyát képezheti polgári bíróság előtt, a balesettel nem vonható egy eljárás alá. Vasárnap délután hat órakor Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúton az Izabellahíd előtti villamos kereszteződésénél Elek István 33 éves békéscsabai lakos motorkerékpárjával hirtelen fékezés közben haladt rá a sínekre, felbukott, s lábtörést szenvedett. Szőregen, a Petőfi utca 128. előtt vasárnap este 8 óra után Mendebaba Krisztifor 73 éves szőregi (Petőfi utca 38.) lakos kivilágított kerékpárral közlekedett, majd balra kanyarodott a Petőfi utca 128. számú ház bejárója felé, s eközben összeütközött az őt már motorkerékpárral előző Juhász Mihály 39 éves szőregi (Szabadság utca 188.) lakossal. Mindketten elestek, és súlyosan megsérültek. Új iparigazolványokat csak a rendeletben előírt helyekre és szakmákban adnak ki A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma a közelmúltban tárgyalta a magánkereskedelem tevékenységét szabályozó 1968-ban megjelent kormányhatározat és miniszteri rendelet végrehajtását. Hogyan illeszkedik bele az ágazatba a magánkereskedelem, mennyiben részese a kereskedelempolitikai célok megvalósításának? A kérdésre a Belkereskedelmi Minisztériumban adtak tájékoztatást. A tanácsok 1968 óta összesen ötezer működési engedélyt adtak ki, a magánkereskedők létszámának tényleges növekedése azonban országosan alig haladta meg a kétezret. A jelenleg működő 10 822 kereskedő — részesedésük a kiskereskedelmi áruforgalomból mindöszsze egy százalék — közül 3108 falun, 3913 vidéki városokban, 3801 Budapesten tevékenykedik. Legtöbb a zöldség- és gyümölcskereskedő, s a vásározókkal együtt csaknem kétezer a rövid-, kötött- és divatáru, valamint a játék- és bazáráru kereskedő. Az iparigazolványok kiadását ellenőrizve a minisztérium nem tartja túlzottnak a kereskedői létszám alakulását, sőt egyes szakmákban — például a zöldség-gyümölcs kereskedés, vegyeskereskedés, kifőzde, kávémérés, tejivó stb. — még több üzletre lenne szükség, főleg az ellátatlan területeken. Ezzel szemben például a divatáru szakmában már több iparigazolvány kiadása nem kívánatos. Az aránytalan fejlődés egyik oka, hogy a tanácsok a magánkereskedésre jelentkezőket nem a legindokoltabb helyekre és szakmákra irányították. A minisztérium fel is hívta a figyelmüket, hogy a rendelkezések értelmében szorgalmazzák, segítsék elő az üdülő- és kirándulóhelyeken, az új lakótelepeken, s a hiányos ellátottságú területeken a legfontosabb szakmákban az üzletek számának növelését. Ennek érdekében foglalkoznak például azzal, hogy a teljesen ellátatlan területeken a szükséges kereskedelmi szakmákat esetleg adókedvezménnyel preferálják. Ugyanakkor megfontolandónak tartják a teljesen „telített” kereskedelmi ágazatokban az iparigazolványok kiadásának esetleges felfüggesztését. A kiskereskedők tevékenységét értékelve megállapították, hogy többségük árucikkeit helyi alapokból fedezi, s ez hasznos, mert növeli a kínálatot. Különösen a zöldség-gyümölcs kereskedők hoznak fel számottevő menynyiségű árut gazdag választékban, és igen jó minőségben. Ugyanakkor azonban fogyasztói áraik nemegyszer indokolatlanul magasak, nincsenek mindig arányban a minőséggel. Foglalkozott a kollégium a magánkisiparosok kereskedelmi tevékenységével is. A 90 ezer kisiparos közül mintegy 25 ezer kereskedik, s ezzel — a szolgáltatásokon túlmenően — az áruválasztékot színesíti, egyes cikkekben hiányt pótol. Az áruértékesítési előírásokat a kisiparosok többsége megtartja, akadnak azonban olyanok, akik nemcsak saját termékeiket, hanem bedolgozóktól vagy más kisiparostól vásárolt cikkeket hoznak forgalomba, s gyakran a kereskedelmi tevékenységre külön alkalmazottat is tartanak. Az állami ellenőrzések sok hiányosságot tapasztaltak árkalkulációikban és áruik minőségében is. A minisztérium kollégiuma szerint a magánkereskedelemre vonatkozó kereskedelempolitikai elgondolások megfelelőek, változtatásukra nincs szükség, ugyanakkor a rendelkezések végrehajtásának módszerein van igazítanivaló. Az ellenőrzés szigorításával, következetes felelősségrevonással hatékonyan kell fellépni a tisztességtelen magánkereskedők ellen. Szükségesnek tartotta a kollégium a magánkisiparosok számlaadási kötelezettségének ismételt, szabályozását. Az előírások megszegőit a legszigorúbban az iparigazolvány bevonásával büntetik. A minisztérium állásfoglalása szerint a magánkereskedelem és a magánkisipar biztonságban, nyugodt körülmények között dolgozhat, ha a jogszabályokat megtartva, társadalmi céljainknak megfelelően tevékenykedik a lakosság ellátásának szolgálatában. (MTI) Tudományos vadvédelem Fácánkert községben Természet- és Vadvédelmi Technológiai Állomás működik. Az állomáson kémiai, biológiai, mechanikai és akusztikavédelmi módszereket dolgoznak ki. Képünkön: Régem Péter biológus és Neidrt Erzsébet laboráns növényvédő szert fecskendeznek a kísérleti állat gyomrába, hogy megállapítsák hatását az állatra. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc.) Ormos Gerő tárcája Boby tányérja Jet Jansen úr kis családjának magyarországi látogatását egy nagyon kedves, idős hölgy mesélte nekem. A derék flamandok családi öszszeköttetéseik révén őt kérték meg, hogy másfél hetes itt-tartózkodásuk alatt mutasson meg nekik egyet-mást hazánkból. Az idős hölgy a két háború között kint élt Belgiumban, neki is jól esett most egy kis flamand társalgás, és utazgatás a luxus Citroennel. A bevezetőhöz tartozik még, hogy Piet Jansenék, miután bőven volt hely a kocsiban, s megszakadt volna a szívük, ha Bobyt otthon kellett volna hagyniuk, magukkal hozták az ilyen és ilyen fajtiszta kutyájukat, melynek — vagy akinek — a fajtáját képtelen voltam gyarló értelmemmel megjegyezni. De ez talán nem baj. Azt ugyanis az idős hölgy elbeszélése nyomán pontosan el tudom mondani, mi mindent művelt, tapasztalt a fent nevezett Boby szerény hazánkban. Azért fogalmaztam ilyen sorrendben, mert Piet Jansenék Bobyt tartották maguk között a legfontosabb „személyiségnek”, megkérték az idős hölgyet, hogy Bobynak szállást biztosítson, sőt ahhoz is ragaszkodtak, hogy az ilyen és ilyen pedigrés, falánk eb velük egy asztalnál étkezzék. — Hát persze, ez nehezen ment — meséli az idős hölgy. — Nem mondom, Boby nagyon szép, nagyon kedves állat, de a vendéglőkben sok bajom volt miatta, ugyanis a flamandok nem tudtak a pincérekkel beszélni, nekem kellett mindent fordítanom, s a mi pincéreink mentalitása, hála a jó égnek, nem mindenben egyezik a flamand kutyabarátokéval. Tetszik tudni, Jansenéknak Boby a mindenük. Ezt persze nem anyagi vonatkozásban értem, ők gazdagok, az asszony megsúgta, hogy erre az útra, magyar pénzben, körülbelül ötvenezret hoztak magukkal, de, amint mondta, azt legalább két évig gyűjtögették. Nem is sajnálták a pénzt, sőt azt se, hogy egy-egy célzás keretében megjegyezzék, van itt nálunk minden bőségesen, amire a külföldi elköltheti a pénzét. — Na de hiát„ Boby! Az, tetszik tudni, külön szám volt nekem. Tessékelképzelni, az első éjszakára egy nagy balatoni szállodában foglaltattak velem lakást. Hát jó, foglaltam, és az ő kérésükre Bobyt is elhelyeztem, illetve ő is ott alhatott, Pieték szobájában, napi 35 forintért. Bevittek neki a kocsiból egy puha takarót, sőt talán kispárnát is, nem tudnám megmondani, elég az hozzá, hogy ott aludt az asszony ágya mellett, talán horkolt is egy kicsit. Na, de ez nem minden. Bobynak étkeznie is kellett. Mégpedig nem is akárhogyan. Ettől féltem, mert tudom, hogy nálunk a vendéglőkbe tilos kutyát bevinni, de tetszik tudni, ha gazdag külföldiről van szó, másként festenek a dolgok. Persze, azért nem mindenütt. Volt olyan hely, ahol a szállodai szobába kellett neki fölvinni valamit, de olyan is, ahol leülhetett a vendéglői asztalhoz, na, nem székre, csak a fenekére. Előbb arra gondoltam, hogy valami csontot kérnek neki, de tévedtem. Az étlapról rendeltek. Volt úgy, hogy bevittek neki a kocsiból egy műanyag tálat, azon szolgálták fel az ételt, de egy helyen, nem mondom meg hogy hol, ez történt, tessék meghallgatni. — Hát szóval, beültünk itt és itt ebédelni, volt egy kis vita, de a végén Bobyt is beengedték a pincérek. Mikor már ültünk, és magyaráztam nekik az étlapot, az asszony rájött, hogy Boby tányérja kint maradt a kocsiban. Nem baj, mondta Jansen, kérjék csak Bobynak is, hozzák ki az ételt vendéglős tányéron. Azért nem mondom meg, hol volt ez, mert egy középkorú pincér hozott Bobynak egy rántott szeletet. Na, és most tessék ide figyelni. Fizetésre kerül sor, diktálom a fogyasztást, Jansen kérdezgeti, mit ír föl a pincér, mert azért megnézi az elszámolást, üzletember otthon. Látom, hogy van a számlán egy negyven forintos tétel, kérdem a pincért, mi az, azt mondja határozottan: — A kutya tányérja, kérem. Nálunk ugyanis nem viszik vissza ezt a konyhára, itt az emberek és kutyák nem esznek egy tányérból. Megmondom, Jansenék nem örültek ennek, akkor sem mosolyodtak el, amikor azt fordítottam nekik a pincértől: — A tányért nyugodtan elviheti a kedves vendég, arra mi nem tartunk igényt ezek után. Növényvédőszer és környezetvédelem A fokozott ütemű városiasodás, iparosítás, a mezőgazdaság iparszerűvé váló termelése azzal jár, hogy a természet számára idegen, káros anyagok egyre nagyobb mennyiségben keletkeznek, halmozódnak fel, és szennyezik a környezetünket. Ezek az anyagok a természeti tájat, a területet és tárgyakat veszélyeztetik, ezzel együtt közvetett és közvetlen módon az élővilágot is. Ezen káros hatások felismerése, megelőzése és elhárítása a természetvédelem feladata. Az emberi környezetre a fentieken kívül káros hatásúak a zajok, légszennyeződés, vibráló fényreklámok, rázkódások, vegyi és sugárzó anyagok, kellemetlen szagú — egyébként nem mérgező — gázok és még számtalan egyéb tényező. A környezetvédelem feladata, hogy az emberi környezet megóvását és tervszerű alakítását elősegítse, a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okait felismerje, azok megelőzésének, csökkentésének, illetőleg megszüntetésé- nek módját és feltételeit megállapítsa és a társada- lom érdekeinek megóvásá- val érvényre juttassa. E világméretű problémát hazánkban idejében felismerték és jelenleg már örö ’vendetesen nagy azon társadalmi aktívák száma, akik tettek, de sokkal inkább tenni akarnak a kérdés megoldása érdekében. Kétségtelen, hogy a növényvédő szerek — mint biológiailag aktív vegyületek — nagy veszélyt jelentenek az élővilágra, így az emberre is. A mezőgazdasági termelés jelenlegi magas színvonala mellett azonban már alapvető termelőeszközökké váltak, nélkülük már el sem képzelhetők a világszínvonalat megközelítő magas termésátlagok, sőt a termelésre fordított egyéb befektetések meg sem térülnének. Jelentősen csökkenti a vegyszerek veszélyességét az a tény, hogy csak akkor kerülnek engedélyezésre, amikor vizsgálatok alapján már ismert a természetben való viselkedésük (lebomlás ideje, körülményei, emberre, állatra és növényre veszélyes volta és annak mértéke, tűzveszélyesség stb.). A felhasználásra engedélyezett peszticidek rendelet által előírt használata esetén a hatóanyag is-mert rövid idő alatt elbomlik, vagyis eltűnik a természetből és nem veszélyezteti sem a vegyszerezett növényi terméket fogyasztók egészségét, sem az élő környezett. A növényvédelemben kevésbé jártas emberek gyakran felvetik a kérdést: miért nem lehet a veszélyes növényvédő szereket biológiai védekezési eljárásokkal helyettesíteni? A válasz erre a kérdésre nem egyszerű, ezért erre a későbbiekben e lap hasábjain még visszatérünk. Röviden úgy lehetne jellemezni a vegyszeres és a biológiai védekezési eljárásokat, hogy a vegyszeres kezelések választéka és hatékonysága magasabb, hatásának egészségügyi és kémiai vonatkozásai tisztázottak, míg a biológiai védekezési módszerek hatékonysága alig éri el a 86 százalékot, s a gyakorlatban is alkalmazható eljárások számamindössze 4—5. A modern, drága gépekre és fajtákra, a magas műtrágyaadagokra alapozott növénytermesztésben pedig 10—20 százalékos terméskiesés, illetve minőségi romlás veszteséges termelést idézne elő. A meglevő biológiai védekezési technológiák alkalmazási területe jelenleg csak az alacsony termelési színvonalú (kis értéket képviselő) kultúrákra, valamint a növényvédelem szempontjából érintetlen területekre (erdő, rét, legelő, útmenti és lakott területeken belüli fák stb.) korlátozódhat. EGYED LÁSZLÓ főmérnök KEDD, 1974. JÚLIUS 30.