Csongrád Megyei Hírlap, 1984. április (41. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
2 — A hét kérdése HOGYAN ÁLL A KELET—NYUGATI TÁRGYALÁSOK ÜGYE? Minden lehetőséget fel kell használni, hogy előbbre juthassunk a béke és biztonság megszilárdításának útján — ez volt a kulcsmondata annak az üzenetnek, amelyet Konsztantyin Csernyenko, az 9®KP főtitkára intézett olasz békeharcosokhoz, válaszként azok levelére. (A béke érdekében való összefogás kiterjedtségét jelezhette az a tény is, hogy a főtitkár megállapításait tartalmazó okmányt Assisi város és a ferences rend küldöttségének nyújtották át a Kremlben . ..) Valóban, meg kell ragadni minden kínálkozó alkalmat, hogy visszatérhessünk a kelet-nyugati tárgyaló fórumokra, s azokon konstruktív munka folyjék. A Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezések sorával álltak elő, készek a párbeszédre Bécsben, Stockholmban, s a genfi leszerelési értekezleten. Ugyanakkor az eurohadászati fegyverekről tavaly novemberéig ugyancsak Genfben folytatott megbeszélések felújítására nincs mód, mert az Egyesült Államok a telepítéssel lerombolta e tárgyalások alapjait. Ezt nem lehet éppen kedvező körülménynek mondani, de jobb reálisan szembenézni vele, mint illúziókba ringatni magunkat és a világot, úgy tenni, mintha semmi sem történt volna." A jelek szerint azonban Washington éppen ezt próbálja tenni. Amerikai forrásokból különböző tárgyalási híresztelések látnak napvilágot, s a TASZSZ ezért volt kénytelen határozottan leszögezni: nem folynak és nem folyhatnak „suba alatti” tárgyalások, hiszen a telepítésekkel párhuzamosan nincs miről szót érteni. Lehet tárgyalni az eurorakétákról, ám csak abban az esetben, ha az Egyesült Államok készséget mutat a telepítés előtti helyzet visszaállítására. Felhívhatta magára a figyelmet a Scowcroft tábornok utazása körüli közjáték is. A korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadó Reagan ajánlólevelével érkezett Moszkvába, s a legfelsőbb szovjet vezetéssel kívánt találkozni. Ez nem történhetett meg: a nyugalmazott generális ugyanis semmifajta új javaslatot nem hozott magával, s amikor felajánlották, hogy konzultáljon egy szovjet külügyminiszter-helyettessel, azt visszautasította. Az amerikai lapok egy része ezt úgy tálalta, hogy „Moszkvában nem vették át az elnök levelét”. Csupán azt felejtették el hozzáfűzni, nem valamiféle lényeges indítványról volt szó, hanem a szokásos, semmitmondó udvariassági üzenetről, s egy kormányfunkcióval nem rendelkező amerikai személyiség új elemeket nem jelentő utazásáról. A korábbi bejelentésekkel ellentétben egyelőre nem kerültek beterjesztésre új javaslatok a bécsi haderőcsökkentési értekezleten sem, és várat magára az amerikai válasz a szocialista javaslatok ügyében. (Erőszakról való lemondás: Európa vegyi fegyvermentesítése, az atommentes zónák kialakítása, a katonai költségvetések befagyasztása, valamint csökkentése stb.) Annál nyugtalanítóbbak azok a hírek, ame- lyek — stílusosan szólva — csillagászati magaslatokba akarják emelni az űrfegyverkezésre szánt amerikai kiadásokat, s a rakétaelhárító rendszerek ügyében kötött korábbi megállapodás (a Salt-csomagból ez az egyezmény van jogilag érvényben!) felmondását mérlegelik. Ezért olyan lényeges tehát a tárgyalások helyzetéről szólni, mert a washingtoni nyilatkozatok nyomán torz kép alakulhat ki. Mintha az Egyesült Államok most ki akarná sajátítani a tárgyalások, általa korábban nem nagyon kedvelt eszméjét, s a másik félre hárítaná a felelősséget a tárgyalások akadozásáért. Természetesen nem így állnak a dolgok. Elég a heti eseménynaptárt áttekinteni, hogy kitűnjék a Szovjetunió érdekeltsége a tárgyalásokban. (Kornyijenko Londonban: konzultációk Kínával, Mengisztu Moszkvában stb.) Ám valódi tárgyalásokra van szükség, és nem alibi tárgyalásokra az elnökválasztási év taktikai meggondolásaiból, amint azt a Fehér Ház körül szeretnék. Lehet tárgyalni, de csakis igazi tárgyalási szándék alapján ... 2. MIRŐL TÁRGYALT A HÉTEN AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA? Megszokhattuk már, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé többségében a válságterületekről szóló hírek kerülnek. A testület a héten sem panaszkodhatott az elfoglaltság hiányára, vitatémái tükrözték világunk három nyugtalan térségének problémáit. Az egyik Észak-Afrika, ahol Szudán Líbiát vádolta az amdurmani rádióállomás ellen elkövetett légitámadással. (Khartum szerint csak Líbia birtokában van olyan típusú repülőgép, amelyet állítólag észleltek volna, Tripoli viszont azt hangsúlyozza, hogy Dél-Szudánban polgárháború folyik, s minden bizonnyal szudáni repülőtiszt hajtotta végre az akciót.) Az eset kapcsán Awacs légifelderítési rendszerrel ellátott amerikai gépeket vezényeltek Egyiptom Szudánnal határos vidékei felé, s más katonai intézkedések is történtek. Emiatt Líbia nyújtott be panaszt, hiszen az észak-afrikai ország már többször állt amerikai katonai nyomás alatt. Tárgyaltak annak a bizottságnak észrevételeiről is, amely az iraki—iráni fronton a vegyi háborúról szóló jelzéseket vizsgálta ki. Hiteles megállapításokat nem tudtak tenni, s a konzultáció általános felhívással fejeződött be, amely a vegyi fegyverek kiiktatását kéri a harcokból. Moszkvában közben határozottan visszautasították azokat az amerikai forrásból származó vádaskodásokat, miszerint a Szovjetunió vegyi fegyvereket szállítana Iraknak. Köztudomású: a különböző nemzetközi fórumokon éppen a Szovjetunió követeli, hogy tiltsák el a vegyi fegyvereket. Panasszal élt a Biztonsági Tanácsnál Nicaragua is, a kikötőibe vezető vízi utak elaknásítása miatt. Washington tagadta részességét, de a vizsgálatok megállapították, hogy nem „házilagos” kivitelű aknákat helyeztek el az ellenforradalmár csoportok a nemzetközi forgalom veszélyeztetésére, hanem amerikai gyártmányú eszközöket, amiket nyilván az Egyesült Államoktól kaptak. S olyan gyorsnaszádokat használtak, amilyenekhez nem lehet hozzájutni a nemzetközi fegyverpiacokon sem; ezek sem az égből pottyantak alá... MIÉRT ÍRTAK KI RENDKÍVÜLI VÁLASZTÁSOKAT IZRAELBEN? Öt hónapja váltotta fel Begint az izraeli kabinet élén Jichak Samir, és jövő év novemberében járna le alkotmányos mandátuma. Júliusban mégis az urnák elé járulnak az izraeli választók, a belpolitikai válság következtében rendkívüli választásokat írtak ki. A 120 tagú parlamentben eredetileg 64:56 arányú többsége volt a kormánykoalíciónak. Két képviselő azonban a Libanon-politika ellen tiltakozásul az ellenzékhez csatlakozott, majd a mérleg nyelvét jelentő Tárai párt, amely a szefárd, vagyis keleti származású lakosság politikai szervezete, pártolt el a kormányszövetségtől. Ráadásul Begin volt miniszterelnök távoltartotta magát a szavazástól, így a knesszetben 61:58 arányban alulmaradt a megfogyatkozott kormánykoalíció. Nem volt más kiút, mint a választások kiírása. A válság igazi oka a romló gazdasági helyzet, a tavaly 190 százalékosra nőtt infláció, valamint a libanoni politika fiaskója, amelyet ki-fejezhetett a különbéke szerződés bejrúti felmondása is. A közvéleménykutatások szerint, ha most választanának, Samir kabinetjét a szociáldemokrata Marád-szövetség váltaná fel. Csakhogy van még majd négy hónap, s ez az időszak veszélyekkel terhes. Emlékezetes lehet, amikor 1981 nyarán Begin ugyancsak rendkívüli választások kiírására kényszerült, és rosszul állt, részben átmeneti gazdasági manőverekkel (adócsökkentés, amely később súlyos következményekkel járt), részben a bagdadi atomreaktor, s Bejrút bombázásával „fordított”. A jelenlegi helyzet is kalandokra csábíthatja a szélsőséges elemeket, figyelembe véve a libanoni szétesettséget és az amerikai elnökválasztási évet. Az izraeli választási harc ezért nő túl a szűken értelmezett belpolitikai kereteken, s mindenképpen jelentőséggel bír a Közel-Kelet válságának vetületéből is. RÉTI ERVIN 3. Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Nyikolaj Bajbakov elutazott Budapestről Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST tervezési és együttműködési bizottságának elnökeként részt vett a bizottság ülésén, majd tárgyalást folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével. A kétoldalú megbeszéléseken áttekintették az 1986—1990. évekre szóló gazdasági együttműködés legfőbb kérdéseit. Tárgyaltak a szovjet energiahordozó- és nyersanyag-szállításokról, valamint a magyar feldolgozóipari és mezőgazdasági szállítás lehetőségéről. Megállapították, hogy az áruszállításokat az eddigi együttműködésre alapozva, a két ország lehetőségeit, illetve szükségleteit figyelembe véve kell továbbfejleszteni és bővíteni. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködés további elmélyítését elsősorban a feldolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bővítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajbakovval. Nyikolaj Bajbakov találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a kőolaj- és földgázkitermelés és -felhasználás legújabb tudományos eredményeiről. A szovjet miniszterelnök-helyettes elutazása előtt megtekintette az országos teherelosztót ahol az ország villamosenergia-ellátásáról tájékoztatták. Nyikolaj Barbakov szombaton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren jelen volt Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az SZKP KB Politikai Bizottsága legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt: a mezőgazdasági gépgyártás eredményei és gondjai Legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága meghallgatta az illetékes miniszterek beszámolóját a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági gépgyártásra vonatkozó határozatának teljesítéséről. Az ülésen rámutattak arra, hogy az utóbbi években javult a mezőgazdasági gének minősége, tervszerűen halad a korszerű technikai színvonalon álló gépek előállítása, gyorsult a mezőgazdasági gépgyártáshoz tartozó vállalatoknál a beruházás és a rekonstrukció. Az elért eredmények ellenére — mutattak rá a testület ülésén— egészét tekintve még nem az előirányzott feladatoknak megfelelően folyik a korszerű mezőgazdasági gépek gyártása. Komoly hiányosságok vannak a műszaki politika megvalósításában a gépek és berendezések karbantartásában és javításában, gyakran gyenge az előállított gépek minősége. Különösen lassan halad a nagy teljesítményű, az ipari technológiákhoz szükséges talajművelő gének, a takarmánytermeléshez és gabonatermesztéshez szükséges berendezések elterjesztése Ezzel összefüggésben a PB konkrétan is bírált több területi pártszervet mivel azok nem támasztanak megfelelő követelményeket az illetékes gazdálkodó szervekkel szemben, nem megfelelően végzik a szervező és ellenőrző munkát. A Politikai Bizottság határozatot fogadott el, amelyben gyakorlati intézkedéseket határoz meg a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó központi és helyi szervek részére A testület ülésén áttekintették az agráripari komplexum tulajdonának védelmével kapcsolatos kérdéseket. Az SZKP KB Politikai Bizottsága ezenkívül áttekintett néhány más belpolitikai kérdést is. Az iraki-iráni helyzet a BT előtt New Yorkban ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s megvizsgálta az „Irak és Irán közötti kapcsolatok helyzetét”. Javier Arias Stella, a Biztonsági Tanács elnöke nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani az 1925-ös genfi jegyzőkönyvben foglaltakat. Ez a dokumentum megtiltja a fojtó, mérgező, illetve más, hasonló jellegű gázok, valamint bakteorológiai eszközök katonai alkalmazását. A nyilatkozat tűzszünetre és az iráni—iraki konfliktus békés rendezésére való nyomatékos felszólítást tartalmaz. Autós áruház Tatabányán Szombaton átadták az ország első, sztráda mellé telepített autós áruházát Tatabánya határában az E5-ös út 60-as kilométerkövénél. Az avatási ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke. A 7 ezer 800 négyzetméter alapterületű Skála sztráda bevásárlóközpont létrejöttének körülményeiről Sármán György, a MÉSZÖV elnöke szólt megnyitójában. Elismeréssel illette a kivitelezőket — a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatot, a munkát koordináló Skála-Coopot és a 31. számú Állami Építőipari Vállalatot —, amelyeknek dolgozói gyorsan, 22 hónap alatt építették fel a raktár jellegű bevásárlóhelyet. Az építkezés költségei jóval az országos átlag alattiak: gépekkel, berendezésekkel együtt sem haladják meg a négyzetméterenkénti 15 ezer forintot. A hazánkban még egyedülálló autós áruházat 14 különböző profilú gazdálkodó szerv hozta létre Az ipari, agrár- és kereskedelmi egyesülés tagjai befektetett tőkéjük alapján részesednek a nyereségből. Újszerű a vállalkozás azért is, mert a bevásárlóközpontban egy fedél alatt folytatnak nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet. Az alapterület 53 százalékán helyezkedik el a kiskereskedelmi részleg, 34 százalékán a nagykereskedelem, és csupán 13 százalékát foglalják el az irodák és a szociális helyiségek. Az új típusú áruházban 5 év alatt szeretnék visszatéríteni a befektetett tőkét. Ennyi idő alatt 4,885 milliárd forint bevételt kell elérniük, s ehhez naponta 6— 8 ezer vásárlót kiszolgálniuk. Elsősorban a nagy tételben vásárló környékbeli lakosokat kívánják megnyerni, de az autópályáról letérő hazai és külföldi turistákra is számítanak. Április 2-től 180—200 millió forintos készlettel várják a vásárlókat. Az áruk jelentős részét folyamatosan kedvezménynyel kínálják. Széles körű nemzetközi kapcsolat segítségével minden európai szocialista országból áruházi cserével, a tőkés partnerektől pedig kompenzációs cserékkel bővítik a választékot. A megnyitón elismerésben részesítették azokat, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az áruház létrehozásában. Újabb csapatok távoztak Libanonból Charles Hernu francia hadügy- és Claude Chersson külügyminiszter szombaton Bejrútba, érkezett, hogy jelen legyen a négyhatalmi erők kötelékéhez tartozó francia katonák utolsó csoportjának búcsúztatásán. A két minisztert röviddel megérkezésük után fogadta Amin Dzsemaiel libanoni államfő, majd a kikötőbe mentek, ahonnan rövid ünnepség után hazaindult a Clemenceau repülőgép-anyahajó, fedélzetén a francia katonákkal Ugyancsak szombaton az olasz kormány utasításának eleget téve, elhagyta a libanoni partokat az olasz flotta három hadihajója, amely Bejrút közelében cirkált Ehe Szalem libanoni külügyminiszter szombat délelőtt levelet juttatott el Franciaország, Olaszország, Anglia és az Egyesült Államok bejrúti diplomáciai képviselőtéhez. A levélben a libanoni kormány befejezettnek nyilvánítja a négyhatalmi erő küldetését és köszönetét fejezi ki tevékenységéért. EGK-megállapodás a mezőgazdasági árakról Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) mezőgazdasági miniszterei hét végi ülésükön 18 órás újabb tárgyalás után végleges megállapodásra jutottak a közösség úi idényre szóló szavatolt árairól és a kiadások csökkentését célzó reformintézkedésekről, beleértve az ír tejtermelés vitás kérdését is A megállásodást az ülésen elnöklő Michel Rocard, francia nzzgazdasági miniszter jelentette be szombaton délben. Amerikai segélyek Az amerikai szenátus egyik bizottsága megszavazta azt a javaslatot, amely az 1985-ös pénzügyi évre 815 millió dolláros segélyt irányoz elő Egyiptom számára, vagyis 65 millióval többet, mint amennyit Reagan elnök eredetileg kért. A bizottság e döntését megelőzően megszavazta azt is, hogy az Izrael számára nyújtandó amerikai segély összegét az elnök javaslatához képest 350 millió dollárral növeljék így az összesen 1,2 milliárd dollárt , tenne ki. Ugyancsak növekszik az Egyesült Államok másik közel-keleti szövetségesének Szudánnak szánt katonai szállítások összege az idén október 1-én kezdődő 1985- ös pénzügyi évben. A tervek szerint a jelenlegi 45 millió dolláros katonai segélyt 65 millióra emelik. VASÁRNAP. 1984. ArRILIS I.