Csongrád Megyei Hírlap, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
ij debreceni szovjet főkonzul látogatása Tegnap, csütörtökön megyénkbe látogatott Izjaszlav Genrihovics Balja szinszkij debreceni szovjet főkonzul. Szegeden felkereste a megyei pártbizottságot, ahol Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára és dr. Petrik István, a megyei tanácselnök általános helyettese fogadta. A baráti megbeszélésen Szabó Sándor tájékoztatta a szovjet vendéget a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, és a Szovjetunió Odessza területével kialakított testvérmegyei kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Ezt követően megyénk vendége az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságára látogatott, ahol megtekintett egy Zsukov marsall életéről szóló' filmet'. Délután a Móra Ferenc Múzeum munkásmozgalmi részlegében, a Fekete-házban Wagner István, a múzeum igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót, majd v szovjet főkonzul megismerkedett a kiállítás anyagával. Később a megyei könyvtár és levéltár épületében a közelmúltban átadott létesítménnyel ismerkedett Izjaszlav Genrihovics Baljaszinszkij. Az intézmény munkájáról Tóth Béla igazgató szólt. Ezt követően a Dóm teret tekintette meg megyénk vendége, ahol Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója beszélt a fesztivál múltjáról, az idei játékok előkészületeiről. A szovjet főkonzul a délutáni órákban utazott el Szegedből A debreceni szovjet főkonzul — jobbról — a megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Petrik Istvánnal, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. (Fotó: Pintér József) A megyei úttörőelnökség ülése Tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta soros ülését a megyei úttörőelnökség Szegeden, a megyei pártbizottság székházában. A tanácskozáson — amelyet Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök vezetett — Kovács Józsefné Csongrád városi úttörőelnök tartott tájékoztatót a csongrádi városi úttörőelnökség irányítása alatt dolgozó úttörővezetők elismerési rendszeréről, az úttörőcsapat-vezetőségek kitüntetési lehetőségéről. Ezt követően a testület megtárgyalta a megyei úttörőelnökség 1985—86. évi üléstervét és rendezvény tervét. Képviselő-jelölő gyűlések Megyénk egy részén befejeződtek már azországgyűlési képviselők jelölései, de például Szegeden tegnap, csütörtökön három helyen tartották meg a választók e jeles fórumát. Azérdeklődésváltozatlanul élénk, mely szól a javasolt személyeknek, s annak a politikának, amelyet képviselnek. Takács József elfogadta a népfront jelöltjeit. Egyben — jogával élve — javasolta, hogy vegyék listára dr. Valastyán Pált is, az NKFV szegedi gázüzemének vezetőjét. Beszélt arról, hogy a fiatal olajipari mérnök kitüntetéssel fejezte be tanulmányait, és az üzem dolgozóinak elismerése mellett végzi munkáját. Jelölését Juratovics Aladár is támogatta. A népfront jelöltjeivel együtt dr. Valastyán Pál jelölését is elfogadta a gyűlés. Apró Antal felszólalásában megköszönte a bizalmat, beszélt a választási rendszer adta demokratikus lehetőségekről, és méltatta Szeged nem lebecsülendő fejlődését. Dr. Dáni Mihály a közéleti emberek és a lakosság kapcsolatát elemezte, a jó együttműködés kihasználatlan lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A tegnapi jelölő gyűléstől Apró Antal, dr. Dáni Mihály és dr. Valastyán Pál megkapta a bizalmat. Az 1. választókerület második jelölő gyűlését ma, pénteken délután 3 órai kezdettel tartják az Ativizig tápéi üzemegységében. (Dr. Valastyán Pál nem lehetett jelen a gyűlésen hivatalos elfoglaltsága, esztergomi szakmai továbbképzése miatt.) N. M. Csongrád megyei 1. sz. választókerület: Tízezrek közérzete vált jobbá Szeged 1. országgyűlési választókerületében tegnap, csütörtökön délután tartották az első jelölő gyűlést. Az algyői olajmezőn az ipartelep kultúrtermét szépen feldíszítették az alkalomra. Egyenruhás úttörők adtak kedves kis műsort. A gyűlés elnöke, Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, a választókerületből, algyői, petőfitelepi lakosokat és olajipari dolgozókat. Dr. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Vázolta a város fejlődését, majd a népfront nevében javaslatot tett Apró Antal és dr. Dáni Mihály jelölésére. Mindketten a város szülöttei. Apró Antal a nemzetközi és a hazai forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosa, országosan ismert politikai személyiség, aki számos fontos tisztséget viselt a magyar politikai közéletben. Legutóbb az Országgyűlés elnöke volt 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig. Jelenleg az MSZMP KB tagja, az MSZBT Országos Elnökségének elnöke. Több ciklusban lendületesen, nagy népszerűség mellett végezte Szeged 1. választókerületében a képviselői teendőket. Dr. Dani Mihály négy évtizeden keresztül a vasútnál dolgozott. A MÁV Szegedi Igazgatóságától, osztályvezetőként ment nyugdíjba. Ő is a felszabadulás előtt kapcsolódott be a hazai forradalmi munkásmozgalomba; 1958 óta tagja a szegedi városi pártbizottságnak. A városban lelkes, a közösségért sokat vállaló közéleti emberként ismerik. A jelöltek bemutatása után a felszólalók megköszönték Apró Antalnak eddigi képviselői tevékenységét, a választókerület érdekében kifejtett odaadó munkáját, minek eredményeként többek között Petőfitelepen kiépült az ivóvízhálózat, Algyőn pedig sokat javult az ellátás. Természetesen más, közös eredményekről is beszéltek, hiszen tízezrek közérzete, komfortja lett jobb az elmúlt években. Eke József azzal dicsekedett, hogy bővítették az óvodát, felújították az iskolát, és a talajvíz sem okoz annyi bajt, mint régen. Ugyanakkor kérte, hogy az életveszélyessé vált algyői művelődési ház rekonstrukcióját minél előbb kezdjék el. Juratovics Aladár elmondta: az olajipari dolgozók megtisztelésének tartja, hogy üzemükben rendezték a jelölő gyűlést. Emlékezett arra, amikor több mint húsz évvel ezelőtt olajat találtak ezen a vidéken. Apró Antal sokat segített — nemcsak képviselőként, hanem miniszterelnök-helyettesként is —, hogy az olajipari központ mielőbb kiépüljön. De nemcsak neki, hanem dr. Dáni Mihálynak is bizalmat adott. Dáni Mihályról egykori munkatársa, Simándi István is szólt: jó emberi tulajdonságait ecsetelte, hangsúlyozva, segítőkész, és kitűnő szervezőként ismeri. PÉNTEK, 1985. ÁPRILIS 26. Propagandisták kitüntetése Csongrádon Az MSZMP Csongrád Városi Bizottsága székházának nagytermében, a Lenin születésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, az eredményes propagandamunkáért oklevelet vehetett át: Kéri József (Kossuth Tsz), Erdélyi Péter (Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola), Góg Mihály (nyugdíjas), Simon János (OTP), Gregus Sándor (Csongrádi Állami Gazdaság), Bagány Ferenc (Csongrádi Állami Gazdaság), Kiss Attiláné (Dohány sori óvoda), Lovas Istvánná (Bercsényi óvoda), Kókai Lajos (Kossuth Lajos Általános Iskola), Szabó János (Bokrosi Általános Iskola), Papp Ödön (Csanytelek), Szemerédi Józsefné (Csanytelek), Fekete István (városi pártbizottság) Hillay József (Fűtőber), Tóthné Eke Piroska (TBV), Koncz Miklós (TBV), Domokos János (Fűtőber), Licsicsányi István (nyugdíjas), Balogh Pál (vízmű), Barta Klára (Vöröskereszt), Váradi István (vízirendészet), dr. Lovas Sándor (orvos), Grósz Jenő (Kossuth Tsz), Kianek Zoltán (Kossuth Tsz), Bencsik Zoltán (Tömörkény), Gémes Balázs (Tömörkény), Szeri Lajosné (Fűtőker), Varga Ferenc (Vörös Csillag Tsz), dr. Fekete István (Vörös Csillag Tsz) és Tar András (Mirköz). Többen tárgyjutalomban részesültek. Kiváló közlekedési vállalat A közlekedési miniszter az érintett szakszervezetek elnökségének egyetértésével 1984. évi tevékenységükért Kiváló Vállalat címet adományozott többek között a Szegedi XI. Számú Autójavító Vállalatnak is. Hvgm-ek és társadalmi céljaink AZ UTÓBBI IDŐBEN a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdés a vállalati gazdasági munkaközösségek létrejötte és működése. Ez a téma a legutóbbi pártkongresszus tanácskozásain is hangot kapott. A pártszervezetek nemrégen taggyűlésen tárgyalták meg az új vállalkozási forma tapasztalatait. E tanácskozásokból leszűrhető tanulság az, hogy az említett vállalkozások társadalmi hatása, a közvéleményre gyakorolt hatása nagyobb, mint gazdasági szerepük. Sokan egyedi, negatív esetekből, jelenségekből vonnak le túlzóan általánosító megállapításokat, bár az utóbbi időben a közvélemény reálisabban ítéli meg a vgm-ek szerepét. A megyében jelenleg mintegy 800 vállalati gazdasági munkaközösség működik, 10 ezer taggal. Négyötödük az iparban és építőiparban található. A vgm-eket foglalkoztató vállalatok felénél a dolgozóknak csak mintegy 4—5 százaléka tagja a munkaközösségeknek, a többinél pedig ez az arány eléri a 20—25 százalékot is. Néhány üzemnél a dolgozóknak fele vámtag, összességében a munkaközösségek tagjainak többsége munkás, akik között a fiatalok és középkorúak vannak túlsúlyban. A nők aránya elenyésző. Az új vállalkozási formák megalakítását zömében az üzemek vezetői kezdeményezték, de szerepet játszott a vállalati kollektívák kezdeményezése, a dolgozóknak a magasabb jövedelemre irányuló törekvése is. A munkaközösségek fontos szerepet töltenek be a vállalatok belső gazdasági nehézségeinek leküzdésében. A kapacitások jobb kihasználását, a minőség javítását, a termelési határidők pontosabb betartását, az exportkötelezettségek teljesítését szolgálják. Pozitív hatásuk kifejezésre jut abban is, hogy a felkészült, jól dolgozó szakmunkások jobban kötődnek üzemükhöz, a vállalatok munkaidőalapja növekszik, s csökkenteni tudják a túlórákat. Előfordult néhány helyen, hogy nem valós gazdasági szükséglet alapján szerveztek vgm-eket. Ezek többsége azonban ma már nem működik. Az elmúlt három évben 81 munkaközösség szűnt meg. A vgm-ek működésének pozitív tapasztalatait sok ütemben igyekeznek hasznosítani a fő munkaidőben is. Javítják a munnkaszervezést, s ahol indokolt, pontosítják a munkanormákat, törekednek a bérezés fogyatékosságainak kijavítására, s növelik a dolgozók érdekeltségét. MÉG MA IS tapasztalható, hogy a közvélemény — kellő ismeretek hiányában — az üzemi munkaközösségekben elért jövedelmeket túlzottnak tartja, holott azok többségükben nem haladják meg a 60—90 forintot óránként. Az egy főre jutó havi átlagjövedelem e pótlólagos forrásból 1984-ben mintegy 2 ezer 700 forint volt. Igaz, ez nagy szóródást takar. A vizsgálatok szerint a gazdasági munkaközösségek működése nem idézett elő árszínvonal-növekedést, sőt számuk emelkedésével és a közöttük kialakult verseny következtében egyes területeken árcsökkenés következett be. A törvényességi vizsgálatok nem tártak fel súlyos szabálytalanságokat. Jogszabályba ütköző tevékenység miatt hatóságilag egyetlen vgm-et sem kellett feloszlatni. Kisebb szabálytalanságok azért előfordulnak: a munkaközösségben végzendő munkára a felkészülés néha a fő munkaidőben történik, a kevésbé jövedelmező munkát fő munkaidőben, a jövedelmezőt pedig a vgm-ben vállalják, elfogadhatatlan személyi összefonódás is tapasztalható egyes helyeken, másutt látszatteljesítményre is fizetnek. A negatív jelenségek közé sorolható, hogy a többletmunka vállalása esetenként túlhajszoltsághoz vezet; kevesebb idő jut a családra, a pihenésre, a művelődésre és a közéleti tevékenységre. Néhol a munkaközösségek működése kedvezőtlenül hat a szocialistabrigád-mozgalomra. Másutt viszont jó együttműködés alakult ki a vgm-ek és a szocialista brigádok között, illetve a szocialista brigádok alkotnak gazdasági munkaközösséget. A munkásközvélemény átmeneti, ideiglenes megoldásnak tekinti ezt az új vállalkozási formát. Az utóbbi időben erőteljesen érezhető a munkásoknak az a követelése, hogy a fő munkaidőben teremtsenek olyan lehetőséget a szervezettebb munkához, a magasabb teljesítményhez, mint amilyen a munkaközösségben van. A pártkongresszuson is erőteljesen hangot kapott ez a követelés. A kongresszus határozatainak szellemében járnak el a pártszervezetek, amikor követelik, hogy a gazdasági vezetők tegyenek hatékonyabb intézkedéseket a fő munkaidő jobb kihasználására, a munka jobb megszervezésére, az új vállalkozási formában szerzett pozitív tapasztalatok alkalmazására. Az üzemi munkaközösségek működésében tapasztalható szabálytalanságok visszaszorításában bizonyára nagy segítséget nyújt a pártkongresszus állásfoglalásának érvényesítése, hogy ezek működését helyezzék az üzemi munkásközvélemény, a munkáskollektívák ellenőrzése alá. Ez természetesen az üzemen belüli tájékoztatás fejlesztését is megköveteli. NEM TÖBBET, hanem jobban kell dolgoznunk — mondotta Kádár János pártunk XIII. kongresszusán. Ez a gazdaság és életünk minden területére egyaránt vonatkozik. Az üzemek vezetői, a pártszervezetek akkor szolgálják jól e törekvést, ha az új vállalkozási formák adta lehetőségek felhasználása mellett mindent megtesznek a fő munkaidőben végzett termelőtevékenység feltételeinek javításáért, a munka hatékonyságának növeléséért. TAMASI MIHÁLY 2. sz. választókerület: Méltók a szavazók bizalmára Az MSZMP szeged-tarjáni székházában tartották tegnap délután Csongrád megye 2. számú országgyűlési választókerületének második jelölő gyűlését, melynek elnöke dr. Diós József, a népfront városi elnökségének tagja, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója, előadója dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese volt. A szónok beszéde záróakkordjaként javaslatot tett arra, hogy a gyűlés résztvevői Csókási Zoltánnét, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát dolgozóját és Gilicze Évát, a KISZ Szeged Városi Bizottságának titkárát válassza képviselőjelöltül. A vitában felszólalók úgy foglaltak állást, hogy mindkét jelölt méltó a szavazók bizalmára. Mindkettőjüket — Csókási Zoltánnét és Girlicze Évát — jelölték. 4. sz. választókerület: Szeged-Dorozsmán is: igen Egyenruhás úttörők fogadták tegnap Szeged-Kiskundorozsmán, a Petőfi Sándor Művelődési Ház kapujában a 4. számú országgyűlési választókerület harmadik jelölő gyűlésére érkezőket. Mint kiderült, a ház legeslegnagyobb terme is kicsinek bizonyult — sokan jöttek, hogy ismerkedjenek a két párttitkáraszszonnyal, s hogy maguk is hallassák szavukat. A gyűlés elnöke, Darázs Sándorné, a naprnkafeldolgozó igazgatója, szónoka Oláh Miklós, a szegedi városi pártbizottság titkára volt, aki bemutatta a jelenlevőknek Takács Imrénét, aki a textilművekben és Kiri Szilveszternél, aki a ruhagyárban párttitkár. A vita után mindkettőjük neve felkerült a szavazólapra. (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Előre az 1985. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 3