Csongrád Megyei Hírlap, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
^il^poltikaThirad^^ „ Mi történt Mma-ultában? Az alma-atai események eszmeileg és politikailag kijózanítóak voltak, keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetett hibáink miatt — írta a Lityeraturnaja Gazeta január 1-jei dátumozási számában Anvar Alimzsanov, kazah író, aki az események egyes összefüggéseire világított rá. Minden a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának soros ülése után kezdődött, ahol a döntéseket a kommunisták túlnyomó többsége megszavazta — írta Alimzsanov. — Ennek ellenére valakinek rábeszéléssel, hazugsággal és fenyegetéssel sikerült politikailag analfabéta fiatalokat az utcákra és a terekre kivinnie. A történelem legsötétebb korszakaiból eredő, az élet által már félredobott, nacionalista jelszavak hangzottak el. A diákok kezébe ellenséges tartalmú transzparenseket adtak. A tömegbe garázda, részeges személyek, társadalomellenes elemek vegyültek. A vasrudakkal, botokkal és kövekkel felfegyverkezett, nekivadult botrányhősök verték és szidalmazták az embereket, gépkocsikat gyújtottak fel, betörték az üzletek kirakatait, a kollégiumok és más középületek ablakait A rendőrök és önkéntes rendfenntartók azonban megfékezték a tombolást. Mostanra világossá vált, hogy provokáció történt, viszályt kívántak kelteni az emberek és a népek között — állapította meg a kazah író, majd emlékeztetett arra, hogy 255 évvel ezelőtt a kazah nép önként csatlakozott Oroszországhoz, s a cári korszakban sok száműzött élt, lelt a maga és utódai számára végleges otthont Kazahsztánban. Alimzsanov megállapította, hogy egy nemzet sem élhet elszigeteltségben, a kazah történellem és kultúra szorosan öszszekapcsolódott a többi testvéri nép, mindenek előtt az orosz nép történelmével és kultúrájával. A szocializmus szent vívmánya a Szovjetunió népeinek barátsága és összeforrottsága — hangsúlyozta Alimzsanov, majd feltette a kérdést: vajon, december 17—18-án miért támadtak erre a vívmányra? A választ az utóbbi évek történéseiben és légkörében lelte meg. Mint írta, akkoriban a mutatók, a számadatok voltak előtérben, az emberek a számok árnyékában maradtak. Kialakult a megvesztegetés, a korrupció gyakorlata, a képmutatás. A hatalom birtokosai egy valamit mondtak a tribünökön, de cselekedeteik már nem voltak összhangban ezzel. A protekcionizmus, a hízelgés, a hajbókolás vezetői kultuszt szült falusi, járási, területi és köztársasági szinten egyaránt. Az alulról jövő bírálatot Kazahsztánban az utóbbi évtizedekben a nullára redukálták. Súlyos következmények vártak arra az emberre, aki bírálni merészelt. Mindez az emberekben egykedvűséget, passzivitást keltett, táplálta az ingyenélősködést, a karrierizmust, a porhintést. Felmerül a kérdés, mit akartak azok, akik az utcákon és a tereken tomboltak? December 17-én a párt, a tanácsi és a társadalmi szervek képviselői javasolták, hogy az, aki akar, lépjen föl a tribünre, onnan mondja el, mit akar, nyugodt módon vitassák meg a helyzetet. Azok közül azonban, akik a meggondolatlan fiatalokat izgatták, esztelen cselekedetre bujtogatták, senki nem jelentkezett. Voltak azonban mások, akik felmentek a tribünre. Köztük egy csemegeüzlet eladónője is, aki magáról mesélt, és arról, hogy milyen nehezen szerzett lakást. Végül, az elmondottaktól függetlenül felkiáltott, miért küldtek „máshonnan” Kazahsztánba vezetőt. (Ezzel Gennagyij Kolbinra, a Kazal KP KB most megválasztott orosz nemzetiségű vezetőjére utalt.) Türelmesen megmagyarázták neki, ki ez a vezető, hol dolgozott, s hogy a Kazah KP KB, amelynek közel a fele kazahokból áll választotta meg őt. Ezek a napok kijózanító eszmei-politikai megvilágosodást jelentettek. Keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetett hibáink miatt, amikor az új típusú emberért folytatott harc a barátság példáinak leltárba vételére, s az e téren elért sikerek ismételgetésére korlátozódott. Észrevétlenül halmozódtak azonban azok a tények, események, amelyek a barátságot aláásták. Alimzsanov az őszinteség hiányára vezette vissza, hogy az elmúlt években nem merült fel semmiféle kifogás az internacionalista neveléssel kapcsolatban. „Hiszem, mély meggyőződésem, hogy eljön az az óra, amikor megtudjuk, kik voltak az almatatai események szervezői. Most, még inkább, mint valaha, az igazságra és csakis az igazságra van szükségünk” — hangoztatta a moszkvai irodalmi-politikai hetilap hasábjain a kazah író. a francia sztrájkhelyzetről Megállapodás A francia kormány szerhez szükséges. A kormány fiumui dán immár második szűk tehát azt kívánja, hogy a Megállapodás nélkül ért körű ülését tartotta a vas megkezdődött tárgyalásos véget szerda este Hágában utas sztrájkkal kapcsolatban, kon olyan megoldás szülés)- az az amerikai-iráni megs eddigi irányvonala folyta-sék, ami megfelel a bérfelbeszélés, amelyen a felek - tását ígérte. A Mitterrand lesztési plafonnal kapcsola- nék, több mint félmilliárd elnök nélkül tartott tanács-tos elképzelésének és mind dollárnyi, amerikai bankakhozáson Jacques Chirac mi- két fél számára elfogadhatóbban befagyasztott iráni tőke meszterelnök elnökölt és szó- T, ... . .. sorsáról kellett volna döntevivője szerint, megállapított Ilyen megoldás eddig nem ták, hogy atárgyalások látszik kibontakozni, és az Az 5071 millió dollár viszfolytatódnak a vasutasok, sem nagyon valószínű, hogy szatérítéséhez egy amerikai képviselői és az államvas- „a nemzeti szolidaritásra” bíróság augusztusi határozattak vezetői között való hivatalos felhívás leteremtett jogalapot, s az A szóvivő a kormány nem . átutaláshoz akkor a Fehér vében ismét azzal próbálta CSillapítana a vasutasok har- Báz is elvi beleegyezését adindokolni a vasutasok kövecs kedvét, akik szerdán, a ta. A végrehajtás részleteiről teléseinek elutasítását, hogy Brüsszelből Baselbe tartó tartott hágai megbeszélés a kormány fő feladatának a nemzetközi gyorsvonatot is kudarcának oka Irán szegazdaság fellendítései tartja, feltartoztattakátának hiánya. A washingtoni s ennek eredményeként a Edouard Balladur, a gaz külügyminisztérium azonban munkanélküliség csökkenté- hasági, pénz- és magánkéz- úgy véli, hogy a tárgyaláson sét. Ehhez „minden francia beadási ügyek államminisz-történt haladás, s az ameri... . ”.. ... . tere a televízió déli híradó-kai küldöttség most „a köerőfeszítésere szükség van, jóban nyilatkozva a gazda-vetkező forduló előkészítése és a vasutasok úgy nyilvánságy irányvonal változatlan végett” utazik haza. Egyesenírhatják ki legjobban szoli- folytatását ígérte. A frank vélemények szerint a tárdaritásukat a munkanélküli- helyzetéről szólva kijelent gyalások sikere esetén Irán ,, . , , tette, hogy szükség esetén latba vetné befolyását a ekkel, ha csak annyi fizetés- minden rendelkezésre álló Bejrútban fogva tartott emelést követelnek, amennyi eszközzel megvédik" a nem- amerikai túszok szabadon vásárlóerejük fenntartásúzeti valuta árfolyamát bocsátásáért. nélkül Újabb diáktüntetés Pekingben Csütörtökön, a kora délutáni órákban több száz diák meglepetésszerű tüntetést tartott a pekingi Tienanmen téren. A hatalmas tér zömét a kínai rendőrség egész nap lezárva tartotta. A rendőrkordonon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföldieket. Az indoklás az volt, hogy úttörők tartanak ünnepséget a téren, a forradalom mártírjainak emlékművénél. Megfigyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyetemeken napokon át röplapokon és nagy betűs faliújságokon arra szántották fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel és tartsanak nagyszabású tömegtüntetést a Tienanmen téren. A Tienanmen téren levő történelmi múzeum közelében összegyűlt diákok hirtelen transzparenseket szedtek elő, és hangos tüntetésbe kezdtek. Egyebek között követelték, hogy a pekingi városi tanács vonja vissza a tüntetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit. A nagyrészt a Peking egyetemről kikerülő diákok éltették Teng Hsziao-pinget, de egyidejűleg több demokráciát és szabadságot követeltek. A készenlétben álló rendőrök körülbelül tíz perc leforgása alatt feloszlatták a tüntetést, és a diákok közül tizenötöt „kihallgatás és nevelés” céljából a helyszínen őrizetbe vettek. A városi tanács szóvivője közölte, hogy a csütörtöki minitüntetés szervezőit és hangadói felelősségre vonják, mert a tüntetés illegális volt. A szervezők ugyanis nem tettek eleget a városi tanács korábbi rendeletének, és nem kértek engedélyt a tüntetés megtartására. Mihail Gorbacsov újévi üzenete Az elmúlt esztendőt a tudatos útkeresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az elképzelések és tervek valóra váltása jellemezte. Az elmúlt évben erősödött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez intézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelenségeit. Lényegesen gyarapodott a nemzeti jövedelem, a gyarapodás meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális problémák hatékonyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles körben be kell vezetni az új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a termékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat kell megoldani a szovjet társadalom életének más területein is. A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig közös megegyezéssel — mondta Mihail Gorbacsov és hozzáfűzte: ugyanakkor érzékelhető még az egy helyben topogás, a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden viszszatér a régi mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadalmat az átszervezés útján. Határozottaknak és következeteseknek kell lennünk. A legcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesztésének hatékony eszköze a kezdeményezés, a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtitkára rámutatott a nukleáris szembenállás új gondolkodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó békekezdeményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetközi légkör. A legnagyobb jószándékkal terjesztettük elő javaslatainkat Reykjavíkban. Ez volt az a pillanat, amikor az emberiség megláthatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavíkra való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzervatív gondolkodás, milyen messze áll egyes kormányok politikája a népek igazi akaratától. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról. Őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk azoknak, akik az atomfegyverek számának csökkenését, illetve teljes megsemmisítésüket követe lik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az általános biztonság elvei alapján, fejlődjenek a nemzetközi kapcsolatok. A mi ajtónk nyitva áll a tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számára. Békeszeretetünknek semmi köze a gyengeséghez. A szovjet emberek békés munkáját megvédjük. A szocializmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az újév alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. A Az SZKP KB főtitkárának válaszai egy amerikai újságíró kérdéseire A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kingsbury- Smith amerikai újságíró kérdéseire válaszolva. — A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a háború és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakításában az amerikai néppel szemben éppoly tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mondotta. Korunk a nukleáris fegyverek és a nagy sebességek kora, amelyben a kölcsönös gazdasági és politikai függés növekszik. Kizárt, hogy az egyik fél biztonsága a másik kárára vagy annak számlájára teremtődjön meg. A biztonság csak kölcsönös, pontosabban fogalmazva, csak egyetemes lehet — szögezte le a főtitkár. — Tetszünk-e egymásnak vagy sem, meg kell tanulni egymás mellett, békében élni ezen a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov síkraszállt amellett, hogy 1987- ben is folytatódjanak Genfben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások, de azokat nem jellemezheti a terméketlenség, a tehetetlenség. A tárgyalásoknak messzemenően dinamikusaknak kell lenniük, vagyis: legyenek ezek valódi tárgyalások az atomfegyverek csökkentéséről, a világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozásáról. A Szovjetunió erre törekedett Reykjavíkban és még jobban fog erre törekedni 1987- ben. Hiszem, hogy radikális változás a tárgyalások menetében az amerikai nép létérdekeinek is megfelelne. Az amerikai kormány álláspontja mélységesen kiábrándít bennünket. Az amerikai küldöttség Genfben Reykjavik után még vissza is lépett az elért szintről — közölte a főtitkár. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió másfél év óta nem végzett nukleáris kísérleti robbantást, az Egyesült Államok folytatta kísérleteit és nem volt hajlandó tárgyalni azok teljes betiltásáról, habár két szerződésben is — 1963-ban és 1974-ben — kötelezettséget vállalt e tárgyalások folytatására. Novemberben mindehhez hozzájött a Fehér Ház kihívó lépése: aláásta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött fontos megállapodást, a SALT—II. szerződést. Nem lesznek sikeresek az új megállapodásokkal foglalkozó tárgyalások akkor, ha szándékosan, tüntető módon tönkreteszik a régi megállapodásokat. Ez komoly probléma, ami fokozott figyelmet érdemel — mutatott rá. Mihail Gorbacsov újból megerősítette: a Szovjetunió a fegyverzet legradikálisabb csökkentéséről szóló megállapodások mellett van, legyen szó akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekről. Minden Washingtonon múlik — állapította meg. Az újságíró a továbbiakban azt kérdezte, a felek kölcsönös rugalmassága esetén az elkövetkezendő két évben köthető-e kompromisszumos megállapodás a rakétaelhárító rendszerekről, amennyiben megállapodás születik arról, hogy meghatározott ideig nem kerül sor az űrfegyverek telepítésére. A kérdésre válaszolva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené vagy aláásná a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződést. Ez ugyanis megszüntetne minden, arra vonatkozó reményt, hogy sikerül a nukleáris fegyverkészletek csökkentése, s felborítaná a hadászati stabilitást. Azért szállunk síkra, hogy a rakétaelhárító rendszereket korlátozó, 1972-ben kötött szerződés fennmaradjon. Valójában a szerződés 15. cikke csak egyetlen olyan esetet határoz meg, mely esetben a szerződés felmondható: ez a szerződést aláíró felek legmagasabb érdekeit fenyegető rendkívüli körülmények felmerülése. Csak tőlünk, vagyis a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, hogy ilyen körülmények ne alakuljanak ki — mutatott rá a főtitkár. Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irányvonalat követ. Olyat, amely lehetségesnek tartja a szerződés felbontását abban az esetben, ha az Egyesült Államok a hadászati védelmi kezdeményezés programjának megvalósítása során önmagára nézve kedvezőnek tart egy ilyen lépést — mondotta Gorbacsov. A Szovjetunió nemcsak a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés megőrzéséért is síkraszáll. Éppen ezt segítené elő az, ha az Egyesült Államokkal megállapodásra lehetne jutni a rakétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos, megengedett laboratóriumi kísérletek határainak kitűzéséről. A Szovjetunió ezt javasolja. Ez a szerződés önmagában is nagyon fontos. Ám, még fontosabb azért, mert nélküle nem lehet megállapodni a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről — hangsúlyozta a főtitkár. Mint látható, a dolog ez esetben sem rajtunk múlik, hanem Washingtonon. Az óceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dönteniük: fékevesztett fegyverkezési hajszát, vagy a fegyverzetek csökkentését és felszámolását akarják-e. Az amerikai kormányzat helyett ezt a döntést senki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sok függ, többek között a béke és az amerikai nép boldogulása szempontjából is. Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ összes többi népének is — mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. fs leningrádi kínai főkonzul nyilatkozata Kedvezőek a távlatai a jeleként értékelte azt, hogy kölcsönösen előnyös szav a közelmúltban Leningrádjót—kínai együttműködésban kínai, Sanghajban penek, különösen a gazdaság,díg szovjet főkonzulátust a kereskedelem területén — nyitottak. Elmondta a moszkállapította meg a leningrádi vai lap tudósítójának, hogy főkonzul, a Moszkovszkije már találkozott a leningrádi Novosztyi című szovjet laptanács vezetőjével, és nagy Sasze»«. Csan Csen a kétoldalú via varas jelenéről, fejlődéseszony javulásának világosról elmondottakat. PÉNTEK, 1987 JANUÁR 2. -M