Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 6. kötet

Ú - ÚJNYI - ÚJODIK - ÚJOLAG - ÚJOLAN - ÚJOLANSZÜLETÉS - ÚJÓLAT - ÚJON - ÚJONCZ - ÚJONCZÁLLITÁS - ÚJONCZFOGADÁS - ÚJONCZKERÜLET - ÚJONCZOZ - ÚJONCZOZÁS - ÚJONCZSZEDÉS - ÚJONNAN - ÚJONOZ - ÚJONT - ÚJONTI - ÚJONZÁS - ÚJONZAT - ÚJOSLAG - ÚJPALÁNKA - ÚJPALOTA - ÚJPANÁT - ÚJPAULIS - ÚJPÉCS - ÚJPERINT - ÚJPEST - ÚJPUSZTASZER - ÚJRA - ÚJRAKÁS - ÚJRAKERESZTĚLÉS - ÚJRAKĚRĚSZTELŐ - ÚJRA RAGADATKOR - ÚJRODNA - ÚJROSZTOKA

623 ÚJNYI—ÚJONT. ÚJONTI—ÚJROSZTOKA. 624 UJNYI 1. UJJNYI. ÚJODIK, (új-od-ik) k. m. újod-tam, —tál, —ott. L. ÚJÚL. ÚJOLAG, ÚJOLAG (új-o-lag) id. Ismételve, megint. Már Molnár Albertnél is előjön. E szóban az o csak közbetett hang, tehát eredetileg újlag, mint végleg, mellesleg, oldalaslag stb. Sz.­Krisztina életében : tíjolan, Molnár Albertnél szintén olvas­ható : újulan iden­o, denovo stb.) ÚJOLAN, (új­o­lan) 1. ÚJOLAG. ÚJOLANSZÜLETÉS, (újolan-születés) ész. m­. Sz. Krisztina életében am. újjá születés. „Es mostan engemet újolan sziletni parancsolj es vennem újon­nan sziletésnek tisztulatját." (23. 27. 11.) ÚJÓLAT 1. ÚJÚLAT. ÚJON, ÚJONAN, ÚJONNAN, (új-on, új-on-an v. új-onn­an) id. Molnár Albertnél egy m-nel: újo­nan. 1) Új állapotban, nem kopottan, nem viselten. Újon vett ruha. 2) Nem rég, imént, csak most. Újon épült ház. Újon nyomott munka. 3) Ismét, megint, máskép : újólag. Újon eljött sürgetni bennünket. Mond­ják így is : újan, újonnan, és toldalékhangokkal újont, újonta, újontan­ 1. ezeket. ÚJONCZ, UJONCZ, (új­oncz) m­. tt. újoncz­ot, harm. szr. ha. Általán, oly személy, ki bizonyos életnemben, foglalatosságban, üzletben stb. csak most kezdi magát gyakorolni, s ennélfogva még ta­pasztalatlan, kitanulatlan. Tanodai, papi újonczok. Én még ujoncz vagyok ezen dologban. Különösen, új katona, kit csak imént soroztak be. Az ujonczokat zászló alá esketni, oktatni. Ujonczokat állítani. Ha­sonló képzésüek : ifjoncz, virgoncz, fürgencz, suhancz, s több újonan alkottak, melyekben általán némi kicsinzés alapfogalma is rejlik. ÚJONCZÁLLITÁS, (újoncz-állitás) ősz. fn. 1. ÚJONCZOZÁS. ÚJONCZFOGADÁS, (ujoncz-fogadás) ősz. fn. 1. ÚJONCZOZÁS, ÚJONCZKERÜLET, (újoncz-kerület) ész. fn. Kerület, melyben bizonyos számú vagy rendeltetésű újonczok állíttatnak ki, vagy fogadtatnak. ÚJONCZOZ, UJONCZOZ (új­oncz­oz) önh. m. ujonczoz-tam, —tál, —ott, par. —t. Ujonczokat szed, gyűjt, fogad stb. különösen a hadsereg szá­mára. Az új rendszerben évenkint újonczozni szoktak. Kiütött a háború, rendkívül fognak újonczozni. ÚJONCZOZÁS ÚJONCZOZÁS, (új­oncz­oz­ás) m­. tt. ujonczozás-t, tb. —ok, harm. sz.—a. Újonczok szedése, gyűjtése, állítása, fogadása. V. ö. UJONCZ. ÚJONCZSZEDÉS, (újoncz-szedés) ész. m­. 1. ÚJONCZOZÁS. ÚJONNAN 1. ÚJON. ÚJONCZ, (új-on-oz) áth. m. újonoz-tam, —tál, — ott, par. —z. v. újonz-ottam, —ott ál, —ott. L. ÚJÍT. Eléjön Szabó Dávidnál. ÚJONT, ÚJONTA, ÚJONTAN, (új-on-t, új-on-t-a, új-on-t-an) id. Azon korban midőn új volt, új állapotban. Molnár Albertnél: tfjantan. Szabó Dávidnál eléjön: újontában ,„eleintén, midőn még új v. újság v. kapós volt." Hasonlók hozzá ifjonta (v. ifjontan), hajdanta, régente (v. régenten). ÚJONTI. (új-on-t-i) mn. tt. újonti-t, tb. l­ak. Nem régi, csak mostani, új állapotban létező vagy létezett. ÚJONZÁS, (új-on-oz-ás) fn. tt. újonzás-t, tb. — ok, harm. szr. —a. L. ÚJÍTÁS , és v. ö. ÚJONOZ. ÚJONZAT, (új-on-oz-at) fn. tt. ujonzat-ot, harm. szr. —a v. —ja. Újonzott v. újított állapot avagy tárgy. Szerződési újonzat. (Novatio.) ÚJOSLAG, 1. ÚJASLAG, ÚJPALÁNKA, mváros Bács m.; helyr. Újpalán­ká-ra, —n, —ról. ÚJPALOTA, falu Bihar m.; helyr. Újpalotá­ra, — Mj —ról. ÚJPANÁT, falu Arad m.; helyr. Újpanát-ra, — on, —ról. ÚJPAULIS, falu Arad m. ; helyr. Újpaulis-ra, — on, —ról. ÚJPÉCS, mváros Torontál m.; helyr. Újpécs-re, — én, v. —étt, —ről. ÚJPERINT, falu Vas m.; helyr. Újperint-re, — én, — ről. ÚJPEST, telep Pest városa mellett; helyr. Újpest-re, —én, —ről. ÚJPUSZTASZER, puszta Csongrád m.; helyr. Újpusztaszer-re, —én, —ről. ÚJRA, ÚJRA, (új­ra) id. Újonnan, ismételve, megint. Amit már elmondott, újra kezdi. Újra kél, támad a szél. „Sírják-e, hogy életemet jól használni nem tudtam. Ha ezt újra elkezdhetném, ismét a múltat követném." Berzsenyi. Különösen mint fölhívó indulatszót használjuk, midőn azt kívánjuk, hogy a zenész, tánczos, énekes, vagy más mulattató művész ismételje az előadottakat. ÚJRAKÁS 1. UJJRAKÁS. ÚJRAKERESZTELÉS, (újra-keresztelés) ősz. fn. Másodszori keresztelés. V. ö. Ú­JRAKERESZTELŐ. ÚJRAKERESZTELŐ , (újra-keresztelő) ősz. fn. A keresztény egyház történelmében egy különös hitfelekezetnek neve, kik azt állítják, hogy a ke­resztséget csak érett vagy fölserdült korban lehet érvényesen és sikeresen fölvenni, midőn t. i. a keresz­telendő ezen szentségnek czélját, foganatát stb. be­látja ; s kik ezen okból a hozzájok áttérő más ke­resztényeket újra megkeresztelik. (Anabaptista.) ÚJRA RAGADATKOR, a székelyeknél annyit tesz mint: új kenyér beállásakor. (Tájszótár.) ÚJRODNA," erdélyi falu a beszterczei vidék­ben ; helyr. Ujrodná­n, —ra, —ról. ÚJROSZTOKA, falu Bereg m.; helyr. Roszto­ká­ra, —n, —ról.

Next