Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 6. kötet
Ú - ÚJNYI - ÚJODIK - ÚJOLAG - ÚJOLAN - ÚJOLANSZÜLETÉS - ÚJÓLAT - ÚJON - ÚJONCZ - ÚJONCZÁLLITÁS - ÚJONCZFOGADÁS - ÚJONCZKERÜLET - ÚJONCZOZ - ÚJONCZOZÁS - ÚJONCZSZEDÉS - ÚJONNAN - ÚJONOZ - ÚJONT - ÚJONTI - ÚJONZÁS - ÚJONZAT - ÚJOSLAG - ÚJPALÁNKA - ÚJPALOTA - ÚJPANÁT - ÚJPAULIS - ÚJPÉCS - ÚJPERINT - ÚJPEST - ÚJPUSZTASZER - ÚJRA - ÚJRAKÁS - ÚJRAKERESZTĚLÉS - ÚJRAKĚRĚSZTELŐ - ÚJRA RAGADATKOR - ÚJRODNA - ÚJROSZTOKA
623 ÚJNYI—ÚJONT. ÚJONTI—ÚJROSZTOKA. 624 UJNYI 1. UJJNYI. ÚJODIK, (új-od-ik) k. m. újod-tam, —tál, —ott. L. ÚJÚL. ÚJOLAG, ÚJOLAG (új-o-lag) id. Ismételve, megint. Már Molnár Albertnél is előjön. E szóban az o csak közbetett hang, tehát eredetileg újlag, mint végleg, mellesleg, oldalaslag stb. Sz.Krisztina életében : tíjolan, Molnár Albertnél szintén olvasható : újulan ideno, denovo stb.) ÚJOLAN, (újolan) 1. ÚJOLAG. ÚJOLANSZÜLETÉS, (újolan-születés) ész. m. Sz. Krisztina életében am. újjá születés. „Es mostan engemet újolan sziletni parancsolj es vennem újonnan sziletésnek tisztulatját." (23. 27. 11.) ÚJÓLAT 1. ÚJÚLAT. ÚJON, ÚJONAN, ÚJONNAN, (új-on, új-on-an v. új-onnan) id. Molnár Albertnél egy m-nel: újonan. 1) Új állapotban, nem kopottan, nem viselten. Újon vett ruha. 2) Nem rég, imént, csak most. Újon épült ház. Újon nyomott munka. 3) Ismét, megint, máskép : újólag. Újon eljött sürgetni bennünket. Mondják így is : újan, újonnan, és toldalékhangokkal újont, újonta, újontan 1. ezeket. ÚJONCZ, UJONCZ, (újoncz) m. tt. újonczot, harm. szr. ha. Általán, oly személy, ki bizonyos életnemben, foglalatosságban, üzletben stb. csak most kezdi magát gyakorolni, s ennélfogva még tapasztalatlan, kitanulatlan. Tanodai, papi újonczok. Én még ujoncz vagyok ezen dologban. Különösen, új katona, kit csak imént soroztak be. Az ujonczokat zászló alá esketni, oktatni. Ujonczokat állítani. Hasonló képzésüek : ifjoncz, virgoncz, fürgencz, suhancz, s több újonan alkottak, melyekben általán némi kicsinzés alapfogalma is rejlik. ÚJONCZÁLLITÁS, (újoncz-állitás) ősz. fn. 1. ÚJONCZOZÁS. ÚJONCZFOGADÁS, (ujoncz-fogadás) ősz. fn. 1. ÚJONCZOZÁS, ÚJONCZKERÜLET, (újoncz-kerület) ész. fn. Kerület, melyben bizonyos számú vagy rendeltetésű újonczok állíttatnak ki, vagy fogadtatnak. ÚJONCZOZ, UJONCZOZ (újonczoz) önh. m. ujonczoz-tam, —tál, —ott, par. —t. Ujonczokat szed, gyűjt, fogad stb. különösen a hadsereg számára. Az új rendszerben évenkint újonczozni szoktak. Kiütött a háború, rendkívül fognak újonczozni. ÚJONCZOZÁS ÚJONCZOZÁS, (újonczozás) m. tt. ujonczozás-t, tb. —ok, harm. sz.—a. Újonczok szedése, gyűjtése, állítása, fogadása. V. ö. UJONCZ. ÚJONCZSZEDÉS, (újoncz-szedés) ész. m. 1. ÚJONCZOZÁS. ÚJONNAN 1. ÚJON. ÚJONCZ, (új-on-oz) áth. m. újonoz-tam, —tál, — ott, par. —z. v. újonz-ottam, —ott ál, —ott. L. ÚJÍT. Eléjön Szabó Dávidnál. ÚJONT, ÚJONTA, ÚJONTAN, (új-on-t, új-on-t-a, új-on-t-an) id. Azon korban midőn új volt, új állapotban. Molnár Albertnél: tfjantan. Szabó Dávidnál eléjön: újontában ,„eleintén, midőn még új v. újság v. kapós volt." Hasonlók hozzá ifjonta (v. ifjontan), hajdanta, régente (v. régenten). ÚJONTI. (új-on-t-i) mn. tt. újonti-t, tb. lak. Nem régi, csak mostani, új állapotban létező vagy létezett. ÚJONZÁS, (új-on-oz-ás) fn. tt. újonzás-t, tb. — ok, harm. szr. —a. L. ÚJÍTÁS , és v. ö. ÚJONOZ. ÚJONZAT, (új-on-oz-at) fn. tt. ujonzat-ot, harm. szr. —a v. —ja. Újonzott v. újított állapot avagy tárgy. Szerződési újonzat. (Novatio.) ÚJOSLAG, 1. ÚJASLAG, ÚJPALÁNKA, mváros Bács m.; helyr. Újpalánká-ra, —n, —ról. ÚJPALOTA, falu Bihar m.; helyr. Újpalotára, — Mj —ról. ÚJPANÁT, falu Arad m.; helyr. Újpanát-ra, — on, —ról. ÚJPAULIS, falu Arad m. ; helyr. Újpaulis-ra, — on, —ról. ÚJPÉCS, mváros Torontál m.; helyr. Újpécs-re, — én, v. —étt, —ről. ÚJPERINT, falu Vas m.; helyr. Újperint-re, — én, — ről. ÚJPEST, telep Pest városa mellett; helyr. Újpest-re, —én, —ről. ÚJPUSZTASZER, puszta Csongrád m.; helyr. Újpusztaszer-re, —én, —ről. ÚJRA, ÚJRA, (újra) id. Újonnan, ismételve, megint. Amit már elmondott, újra kezdi. Újra kél, támad a szél. „Sírják-e, hogy életemet jól használni nem tudtam. Ha ezt újra elkezdhetném, ismét a múltat követném." Berzsenyi. Különösen mint fölhívó indulatszót használjuk, midőn azt kívánjuk, hogy a zenész, tánczos, énekes, vagy más mulattató művész ismételje az előadottakat. ÚJRAKÁS 1. UJJRAKÁS. ÚJRAKERESZTELÉS, (újra-keresztelés) ősz. fn. Másodszori keresztelés. V. ö. ÚJRAKERESZTELŐ. ÚJRAKERESZTELŐ , (újra-keresztelő) ősz. fn. A keresztény egyház történelmében egy különös hitfelekezetnek neve, kik azt állítják, hogy a keresztséget csak érett vagy fölserdült korban lehet érvényesen és sikeresen fölvenni, midőn t. i. a keresztelendő ezen szentségnek czélját, foganatát stb. belátja ; s kik ezen okból a hozzájok áttérő más keresztényeket újra megkeresztelik. (Anabaptista.) ÚJRA RAGADATKOR, a székelyeknél annyit tesz mint: új kenyér beállásakor. (Tájszótár.) ÚJRODNA," erdélyi falu a beszterczei vidékben ; helyr. Ujrodnán, —ra, —ról. ÚJROSZTOKA, falu Bereg m.; helyr. Rosztokára, —n, —ról.