Debreceni Szemle, 2004 (12. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2004 / 1. szám - JEGYZETLAPOK - Debreczeni Attila: A Csokonai-életmű legújabb kiadásáról (Kritikai kiadás után - digitális kiadás előtt)

Debreczeni Attila A Csokonai-életmű legújabb kiadásairól (Kritikai kiadás után - digitális kiadás előtt) (Kritikai kiadás) Csokonai Vitéz Mihály életművének kritikai kiadása mintegy ötven évvel a terv meg­születése után, 2002-ben elkészült. Az első jelentős Csokonai-kiadás Toldy Ferenc gondo­zásában jelent meg 1844-ben, majd Harsányi István és Gulyás József adta ki a költő összes műveit három kötetben, 1922-ben. Ezek azonban minden érdemük ellenére sem felelhettek meg a XX. század második fele alakulóban lévő tudományos szövegkiadási gyakorlatának, s ami még nagyobb baj volt, nem nyújtottak megfelelő és megnyugtató kiindulási alapot a szöveghagyomány és a kézirathagyaték szempontjából sem. A munkát tehát a legeslegelején kellett kezdeni, amikor felvetődött a kritikai kiadás elkészítésének gondolata. Az előkészületekhez 1951-ben fogott hozzá Juhász Géza, a KLTE Régi Magyar Iro­dalomtörténeti Tanszékének akkori vezetője. Juhász Géza nem jutott túl a kritikai kiadás előmunkálatain, de e tekintetben fontos munkát végzett. Megszervezte és elindította a kutatást, hallatlan energiával igyekezett rendbe tenni a kaotikus állapotban lévő kézirat­hagyatékot, hihetetlen mennyiségű jegyzetanyagot állított és állíttatott össze, amelyek ma is használhatók, részben az MTA. Kézirattárában, részben a Debreceni Irodalmi Mú­zeumban, s a fiatalkori Csokonai művek időrendjének feltárásában minden vitathatósága ellenére is fontos eredményeket ért el. Juhász Géza mintegy másfél évtizedig dolgozott a Csokonai-filológiában, betegsége, majd 1968-ban bekövetkezett halála az eladdig telje­sen ráépült kutatási szerkezet újraszervezését tette szükségessé. A munkálatok irányítását Julow Viktor vette át sorozatszerkesztőként, aki a költőről kismonográfiát publikált; könyve sokáig meghatározta az életmű olvasatát. Julow Viktor a közvetlen sajtó alá rendezési munkálatokba nem kapcsolódott be, a kiadást elsősorban szervezőmunkásságával és szakmai iránymutatásával segítette. A tanszék ekkoriban lett akadémiai kutatóhely, s vált a Csokonai-kiadás bázisává. A kötetek gondozását Szilágyi Ferenc vette át mint sajtó alá rendező. A munkát majdnem teljesen újra kellett kezdenie Juhász Géza után, mert időközben megváltozott a kritikai kiadások készítésének akadémiai szabályzata, amely immár az eredeti helyesírás követését írta elő. Szilágyi Ferenc hatalmas munkával elkészítette a kéziratkatalógust, amellyel megalapozta az egész kiadást, s 1975- ben megjelentette a Költemények I. kötetét, amely egyben a Csokonai-filológia kéziköny­ve. 1978-ban a Színművek két kötete látott napvilágot Pukánszkyné Kádár Jolán gondozá­sában. Ezek és a továbbiak is az Akadémiai Kiadó gondozásában jelentek meg. Ezután hosszú szünet következett, amelynek során a kutatócsoport többször átszerve­ződött. 1982-ben elhunyt Julow Viktor, az ő helyét a kutatóhely vezetésében Bitskey Ist­ván, míg a sorozat szerkesztésében Szilágyi Ferenc és Szuromi Lajos vette át. A verseket továbbra is Szilágyi Ferenc rendezte sajtó alá, a prózai életmű kiadásába pedig új kutatók kapcsolódtak be. A Levelezés is Vargha Balázs feladata maradt, a Szépprózai művekét Debreczeni Attila, a Tanulmányokat Fekete Csaba kapta feladatul. Az 1980-as évek má­

Next