Debreceni Szemle, 2006 (14. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2006 / 1. szám - KISEBBSÉGBEN - Péter Mihály: A marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzés előzményei, 60 éves működésének főbb eseményei és jelen gondjai
Péter Mihály A marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzés előzményei, 60 éves működésének főbb eseményei és jelen gondjai Marosvásárhely 60 évvel ezelőtt vált egyetemi várossá, annak ellenére, hogy az idő tájt közepes, inkább kis város volt, mintegy 40 000 túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakossal és körülbelül 300 kórházi ággyal. Ahhoz, hogy ezt a csaknem valószerűtlen eseményt megérthessük, több száz évvel kell visszatekintenünk. Előzmények Az 1635-ben Nagyszombaton alapított egyetem, amely 1769-ben orvosi karral bővült és 1777-ben Budára, majd 1884-ben Pestre költözött, már szűknek bizonyult a tanulni vágyó ifjúság befogadására, ezért szükségessé vált Magyarország területén egy második egyetem létrehozása. Erre 1872-ben Kolozsváron került sor, az október 14-én kihirdetett 1872. évi XIX. törvénycikk alapján Kolozsvári m. kir. Tudományegyetem néven. Önként vetődik fel a kérdés, hogy miért Erdélyre és Kolozsvárra esett a választás? A felsorolható indokok közül a következők lehettek döntő jelentőségűek: a) Erdélyben, de főleg Kolozsvárt megvoltak a korabeli egyetem csírái. Egyetem alapításra ugyanis az első próbálkozások már a XVI. században, az önálló erdélyi fejedelemség idején történtek. János Zsigmond (1540-1571) Gyulafehérváron szándékozott Akadémiát (egyetemet) felállítani, de korai halála miatt kezdeményezése abbamaradt. Báthory István (1533-1586) a jezsuiták kolozsvári kollégiumát emelte 1581-ben egyetemi rangra. Az egyetem alapítását XIII. Gergely 1582-ben megerősítette. 1588-ban a jezsuiták száműzése hét évre megszakította az egyetem működését, majd 1603-ban a háború vihara seperte el. Bethlen Gábor (1580-1629) a gyulafehérvári kollégiumot 1622-ben Collegium Academicummá alakította át. A felsorolt intézményekben orvostudományt azonban nem oktattak. A Habsburg uralom alá került Erdélyben a jezsuiták ismét vezető szerephez jutottak az oktatás és a művelődés terén, ami Kolozsváron is éreztette hatását. Amikor 1773-ban XIV. Kelemen feloszlatja a jezsuita rendet, Mária Terézia (1717-1780) Kolozsváron a volt jezsuita főiskolát, ami tulajdonképpen a Báthory-egyetem utóda volt, 1774-ben továbbfejleszti, az addig működő bölcsészet és hittudományi kar mellé jogi-, majd 1775- ben orvosi kar beindítását rendeli el. E felsőfokú tanintézet neve, rangja és tananyaga az idők folyamán többször változott. Az orvosi kar például 1817-ben önállósult, és Orvos- Sebészi Tanintézet néven az 1872-ben felállított Kolozsvári m. kir. Tudományegyetem beindításáig működött, alapjául szolgálva az egyetem orvosi karának.