Debreceni Szemle, 2007 (15. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2007 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rehák Géza: "Szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése tárgyában soron kívül teendő intézkedések," avagy a Kádár-korszak turizmusának első lépései
A Kádár-korszak turizmusának első lépései igáztak szikrázó jegén. A dolgozó népé csak a teher volt. Ha jött pusztítani a tatár, jött rabolni a török, a jogtól megfosztott nép védelmezte a parti kis falvakat. Kétszáz falu állt a török harcok előtt, mire visszavonultak, csupán 50 maradt meg, megtépázva, kifosztva. Hány egyszerű ember vére ömlött, hogy megvédje az urak kastélyait! Amikor még a Festetichek és hasonszőrű társai uralták erre a föld legnagyobb részét, voltak utak ahova nem volt szabad lépni, voltak padok melyekre nem volt szabad ülni a keszthelyi vagy más balatonparti sétányokon. A Balaton, annak partjai, zöld ligetei ma már örökre és visszavonhatatlanul a magyar dolgozó népé. A felszabadulással a Balaton történelmében is egy új korszak nyílott. Ahol egykor kéturak dőzsöltek, ma kéthetenként újabb üdülőcsoport váltja egymást.” E rövid kitérő után térjünk át témánk szűkebb területére a belföldi munkásüdültetésen túlmutató nemzetközi, mindenekelőtt tőkés turizmus kezdeteire. A turizmus rehabilitálásának lehetőségét a Sztálin halálát követő enyhülés hozta el. Közismert, hogy ekkor megindult a kiútkeresés a korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának csapdájából. Felismerve az idegenforgalom politikai és gazdasági lehetőségeit, megtörténtek az első, a nemzetközi turizmus előmozdítása érdekében tett szerény, de nem eredménytelen intézkedések.10 1953-ban érkeztek az IBUSZ utazásszervezése keretében az első külföldi csoportok. A szocialista országokból a szervezett utazás 1955-ben indult meg. Ebben az évben már majd ötvenezren utaztak be az országba, az IBUSZ szervezésében pedig 13 080 személy 48249 vendégnapot töltött el. Ekkor kezdődött meg az előremutató, koncepciózus tervezés is, például elkészültek az első regionális vizsgálatok a balatoni üdülőterület fejlesztési lehetőségeiről. 1955. januárjában megalakult az Országos Idegenforgalmi Tanács az idegenforgalom elvi irányítása és az addigiaknál hatékonyabb koordináció érdekében.11 9 Veszprémmegyei Népújság (Továbbiakban: Népújság), 1955. június 1. Első üdülők a Balatonparton. Az írás a továbbiakban a Keszthelyi Postás Üdülő életén keresztül mutatja be a minden igényt kielégítő gondoskodást. Az ország tragikus életkörülményeihez nyújt újabb adalékot a következő, többször hangsúlyozott megjegyzés:„Egyik fő program az étkezés. A változatos ételek, kifogástalanul elkészítve nagyon ízlenek a vendégeknek. Bőséges az ellátás. Vannak, akik már híztak is az egy hét alatt.” 10 Megszületett a 3010/1955. számú kormányrendelet az idegenforgalom újjáélesztési törekvéseinek első kézzelfogható jeleként. Ezt megelőzően az egyetlen előremutató változást a megyei tanácsok által alakított idegenforgalmi hivatalok jelentették. Elsőként az északi Balaton part területén a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal alakult meg, ezzel is mutatva a térségben a turizmus korábban játszott szerepét. Az iroda 1951. március 1-én kezdte meg működését. Az első éveket a csendes szervezés jellemezte. Megkezdték a későbbi fejlesztések alapjául szolgáló, természeti, és ember alkotta (épített és szellemi) adottságok számbavételét, valamint ezek megóvását. Lásd: Tar Kálmán, A Balatontourist első 50 éve. 11-13. 11 A Minisztertanács 3010/1955. (1.12) számú határozata alapján jött létre. Elnöke a közlekedési és postaügyi miniszter lett. A turizmus országos ügyei államigazgatásilag 1964-ig, az Országos Idegenforgalmi Hivatal létrejöttéig a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumhoz tartoztak. Ezt követően is ez a tárca látta el az ágazat felügyeletét. Dr. Kovács László-Takács János: Az idegenforgalom alakulása és fejlődése Magyarországon. 77.