Debreceni Szemle, 2017 (25. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2017 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZABÓ MAGDA - Bakó Endre: Szabó Magda színpadi bemutatóinak debreceni fogadtatása és sajtóvisszhangja

434 BAKÓ ENDRE És ha mégis, uram? 1997. október 3. Ősbemutató. Rendező Lengyel György Nagy sajtóhírverés előzte meg az És ha mégis, uram? történelmi dráma ősbemu­tatóját. Ez az opus, mint ismeretes a IV. Béla királyról írott trilógia (A meráni fiú, A csata, Béla király) egybedolgozása, szintézise. Lengyel György rendező a legjelentősebb magyar történelmi drámák közé sorolja, amely egyesíti magában mindazokat az erényeket, amelyeket Németh László és Illyés Gyula drámáiban találhatunk. A műnek szerinte az egyik nagy problémája a hit kérdése, a másik a nemzeti összefogás gondolata. Ő maga pályája egyik legnagyobb kihívásának tartja a komplex mű színpadra állítását.23 A lap kritikája is lelkes hangfekvésű, méltatja a 80 éves írónőt, a darab szellemes dialógusait, a nyelvi modernség és a patinás szókincs szervességét, a történelmi hűséget, a visszafogott aktualizálást, a „díszlettelenül is szuperáló színpadi játékot” stb. A főbb szerepeket meghívott vendégek alakították (IV. Béla, Mertz Tibor, Pál atya: Medgyesfalvy Sándor), játékukat együttesen jellemzi: „Mindenki ügynek élte meg a bemutatót, s a siker érdekében verte fel magában a lelket.” Kritikáját nem tartanánk hitelesnek a következő bekezdés nélkül: „A darab kissé hosszabb, mintsem belső arányai diktálnak, kíván a nézőtől bizonyos ütőképességet. Egy tíz-tizenöt perces húzás javára válhatott volna. Például a tatár hercegnő oktatása megelégedhetett volna a jelzésértékkel.”24 * Sziluett 2001. március 16. Rendező Pinczés István „Minden író választ magának mestert - vallja Szabó Magda. Számomra, mióta az eszemet tudom, Vörösmarty volt a legnagyobb titok. Márpedig világéletem­ben szerettem volna megfejteni a nagy irodalmi titkokat.”23 Az alapos búvárko­dás eredménye egy esszékötet, s egy színmű: a Sziluett (Vörösmarty medali­onok). „Szabó Magda főhajtással, de azért nem levetett sarukkal közlekedik a terepen. Foglalkozik tárgyával, nem ünnepi szavaival veszi körbe. Mesél, mint regényeiben, meditál, merész következtetésekre is jut közben, verseket elemez, inkább katedráról szólít, mintsem színpadról. (...) A Csokonai Színház arany­csapatot mozgósított a produkció érdekében (Pinczés István rendező, Gyarmathy Ágnes jelmez-, E. Kiss Piroska díszlettervező, Radnóti Zsuzsa dramaturg). (...) Az alakítások nem kiemelkedőek ugyan, ám pontosak, plasztikusak és korrek- 23 A. L. : Arany Lajos: IV. Béla király is méltó a szentségre.­­ Napló, 1997. okt. 3. 14. 24 Erdei Sándor: „Belát a történelem és az ember bőre alá. ” Napló, 1997. okt. 8. 14. 23 R. Simor Katalin: A költőnek a mindenség a családja. Szabó Magda Vörösmartyról, Lauráról és a művészet igazságáról. Napló, 2001. márc. 17. 6.

Next