Debreceni Szemle, 2018 (26. évfolyam - Új folyam, 1-2. szám)

2018 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Fülöp: Görögkatolikusok Magyarországon - magyar görögkatolikusok

4 KOCSIS FÜLÖP A kora újkori vallási uniók, vagyis egyes ortodox részegyházak és a római Apostoli Szék között létrejött megállapodások a kánoni egység helyreállításáról Kelet- és Közép-Európában (Breszt: 1596, Márcia: 1611, Ungvár: 1646, Munkács: 1664, Gyulafehérvár 1699/1700, Máramaros, 1725) mindig túlmu­tattak a vallási és egyházi kérdéseken.­ Mind az uniókból születő görögkatolikus egyházak, mind pedig a létrejöttüket segítő egyházi és világi személyek az első pillanattól kezdve tisztában voltak a „görögkatolikus lét” társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági dimenzióival. Mivel a görögkatolicizmus a keleti és a nyugati világ határán politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból nem egyenrangú felek találkozásából jött létre, a görögkatolikus egyházak fejlődésének első szakaszában a nyugati fél dominanciája meghatározónak bizonyult. Bár a régióban, de még a Magyar Királyságon belül is, több - eltérő fejlettségi szinten álló - részegyház érintett ezekben a folyamatokban, összességében elmondható, hogy a 17. század és a 18. század első kétharmada mindegyikük esetében a nyugati (egyházi vonatkozásokban: latin) minták közvetítésének és átvételének, a kulturális felzárkózás és a számos buktatóval járó közjogi emancipáció időszaka.3 A Magyar Királyságban ennek a kezdeti időszaknak a végét Mária Terézia korszakos egyházpolitikai döntései jelzik, aki az 1770-es években alapított egyházmegyékkel (Munkács, Nagyvárad, Kőrös) és azok bőkezű dotációjával új fejlődési pályára állította a görögkatolikus egyházakat.­ A latin egyház közvetlen befolyása a görögkatolikus egyházakra ettől kezdve enyhült, viszont a korábbi évtizedek igazodáskényszere a nyugati és latin mintákhoz ekkorra már belső igénnyé, identifikációs (az ortodox egyházaktól megkülönböztető) tényezővé vált az érintett közösségekben. A 18. század végén útjára induló magyar nemzeti ébredésre a magyar­­országi görögkatolikus egyházak eltérő módon reagáltak.­ ­ A magyar görögkatolikusok történelmének legújabb összefoglalása a hajdúdorogi egyházmegye centenáriumi kötetében: Kocsis Fülöp - Véghseő Tamás - Terdik Szil­veszter: “...minden utamat már előre láttad.” Görögkatolikusok Magyarországon, Strassbourg, 2012. 3 Az uniók korának bemutatását az okok és a folyamatok elemzésével legutóbb Véghseő Tamás végezte el: “...mint igaz egyházi ember”. A történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése, Nyíregyháza, 2011, Collectanea Athanasiana 1/4. A korábbi magyar nyelvű szakirodalomból Hodinka An­tal (A munkácsi görög­katholikus püspökség története, Budapest, 1909) és Pirigyi Ist­ván (A magyarországi görögkatolikusok története, I—II, Nyíregyháza, 1991) munkáira utalok. 4 Janka György: A Szentszék és a bécsi udvar szempontjai a nagyváradi és a körösi görög katolikus egyházmegyék felállításában (1775—1777), Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 10(1998), 109-115.

Next