Debreczeni Ujság, 1932. március (36. évfolyam, 49-70. szám)
1932-03-27 / 70. szám
1932. március 27. HRENDEL VILMOS „A PARLAMENTI KORMÁNY“ CÍMŰ TANULMÁNYÁVAL INDOKOLJÁK AZ ÚJ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI JAVASLATOT S helyes erkölcsi érzék esetében egyesek a magasztességben nyert hatalmat a maguk javára igyekeznek kihasználni A képviselők összeférhetetlenségi törvénye után a felsőház csaxe£éakeletellenségi törvényét is meg kell csinálni! — Dr. Haendel Vilmos nyilatkozata a Debreceni írság munkatársának (A Debreceni Újság tudósítójától.) Évekig folyt a harc azoknak a visszáságoknak az eltüntetéséért, amelyek az utóbbi időben erősen kikezdték az országgyűlési élet tisztaságát és magas erkölcsi színvonalát. A küzdelem nem volt hiábavaló. Azok a purifikációs törekvések, amelyek az ellenzéket inkább politikai, mint morális okokból oly heves támadásokra késztették az uralmon lévő többségi párt ellen, végső lökést adtak az összeférhetetlenségi törvény szigorításáról szóló javaslat elkészítésének. A javaslat elkészült és a múlt vasárnap már szétküldték az országgyűlés tagjainak. A 14 oldalra terjedő javaslathoz Zsitvay igazságügyminiszter 72 oldalas indokolást csatolt, amelynek feltűnést keltő megállapításai jórészt dr Haendel Vilmos debreceni egyetemi tanár „A parlamenti kormány“ című politikai tanulmányán alapulnak. Az occidentális műveltségű, mélyen a dolgok mögé látó jogtudós, aki egész eddigi életét a legmagasabb erkölcsi szempontok gyakorlati alkalmazásának szorgalmazásában és védelmében töltötte el és nyílt igazmondásával nem egyszer szembekerült a hatalommal, jóleső elégtétellel állapíthatja meg, hogy a becsületes életformák magaslatán kikristályosodott eszmevilága és nagyszerű tudása ismételten győzelmet aratott a mindenáron nyerészkedni akaró és könyöklő mentalitás középszerűségei felett. Haendel Stlatos felegelése a javaslat Indokolásában A javaslat bevezetője — amely az országgyűlés erkölcsi pilléreinek megdőlési veszélyére mutatna — dr. Haendel Vilmos következő fejtegetéseivel folytatódik: „A helyes erkölcsi érzék eltompulása esetében felmerülhet az a jelenség is, hogy egyesek a magasztos köztisztségben nyert hatalmat a maguk javára igyekeznek gazdaságilag minél hathatósabban kiaknázni. A képviselőséget esetleg csak átmenetnek tekintik valamely jól jövedelmező állás elnyerésére és más, nem egyszer jogosulatlan előnyök szerzésére. A képviselői hivatásnak ilyen helytelen fölfogása mellett a képviseleti rendszer elvesztheti erkölcsi bázisát és magánjogi társulat színvonalára is elyedhet, amely a szótvivők anyagi hasznánál egyéb célt nem ismer. Ha e fejtegetések az indokolás szerint „túlságos sötét színekkel festik is a parlamenti élet elfajulásának lehetőségeit, mégis figyelmet érdemelnek, mert figyelmeztetnek arra a veszélyre, amely kellően szigorú szabályozás hiányában elállhat." Is rideg magánjog elve a hözjog világában Az indokolás fenti szakaszának alapja dr. Haendel Vilmos fogalmazásában szó szerint a következőképpen hangzik: „A minisztérium java erejét az őt támogató pártcsoportoknak „kielégítésére“ kénytelen pazarolni; a személyi hiúság állások, kitüntetések, s a részleges érdekek a közjó rovására történő elvi s mindenekelőtt gazdasági szolgálatok által elégittetnek ki. A lekötelezésnek legkülönbözőbb módjai, a legtiszteletreméltóbb elvi eredményektől kezdve le a legocs-Alacsony színvonalú, minden izében anyagias, önző államellenes gondolkodásmód az, mely ezen állapotokat természetesnek tartja; a képviselőből ilyképp határozottan a választók magánhasznának előmozdítására hivatott „a fővárosbanszékelő kereskedelmi ügynök“ válikkit e kritikán aluli felfogás így erkölcsileg lefokozván, arra késztet, hogy magasztos köztisztsége által nyert hatalmat gazdaságilag, a mandátum rövid időtartamához képest, mennél hathatósabban aknázza ki. Még szerencsének mondható, ha azt egyszerűen „gradus ad Parnassum“-nak tekinti, valamely jó jövedelmező, a korona vagy kormánykinevezésétől függő állás elnyerésére; sajnos nagyszámú szomorú példa van arra, hogy a közvagyon révén jogosulatlan egyéni hasznot iparkodik, elvtagadás árán is, a kormánytól kierőszakolni, a „közjó“ hivatott képviselője. A törvényhozó testület tagjainak folytonos járáskelése a miniszteri szobákban, állandó közvetítésük választóik és azok hivatalos hatóságai között, röviden beavatkozásuk a concret közigazgatás részleteibe — minden körülmények, még a legegészségesebb pártviszonyok mellett is igen nagy baj, sőt csapásszámban megy. Hogy a corruptiónak mérge ebben az irányban legfőképp zilált pártpolitikai viszonyok között, apró, leginkább személyi érdekek által öszszetartott csoportok zsarnokoskodása idején feláll a legtermőbb talajra, azt különösen bizonyítani talán fölösleges. Ily korszakokban a képviseleti rendszer, mely a nemzet közjavának eszméjére van alapítva, elveszti természetes alapját s egy magánjogi társulat színvonalára szed, mely a résztvevők anyagi haszmányabb megvesztegetésig — ily körülmények között találnak termő talajra és nőhetnek szertelenül nagyra. A politikai szolgálatok adásvevési ügyletté aljasulnak; a do ut des, facio ut facias rideg magánjogi elve hatol keresztül a közjog világában is; a képviselőt választókerülete nem a haza, hanem a falu, a város érdekeinek előmozdítása körül fölmutatható sikereiért támogatja; a mérték, amellyel érdemeit megítéli, azon áldozatok mennyisége, amelyet a kormánytól, a local-patriotismus átelégítésére kicsikarni bírt. S még jó, ha tovább nem fajul az önző gondolatmenet; nagy a kisértés, hogy az illető kamara (országgyűlési) tag helyzetének szilárdsága, nem is ezen, hanem egyes befolyásos választói magánérdekei körül kifejtett sikeres fáradozása arányában állapíttassák meg. Hának eszményibb, magasabb célokat nem ismert. Az is elérhet e Jenstylee eh új formái Szilágyi Dezső féle, régi összeférhetetlenségi törvény meghozatala óta hároor, dr. Haendel Vilmos politikai tanulmányának megjelenése óta pedig több mint egy évtized telt el. A javaslat további indokolása erre utal, amikor Haendel Vilmos egyetemi tanár általános megállapításai alapján konkretizálja az időközben keletkezett összeférhetetlenségi eseteket. A törvény meghozatala óta az állami „segélyezéseknek“ is új formái keletkeztek, így behozatali engedély adása, rendkívüli adóhalasztás, vámmérséklés, váltóhitel szerzése stb. Hiánynak bizonyult, hogy az állammal szemben érdektelen vállalatoknál a képviselők elhelyezkedése korlátlanul meg volt engedve s mint hogy olyan képviselőt is bevonhattak vállalatok igazgatóságába, akit különösebb szakértelem erre nem minősített, a közvéleményben nem minden alap nélkül kavatott lábra az a fölfogás, hogy az ilyen esetekben a vállalat csupán befolyásos támogatót igyekezett szerezni a képviselőben, a képviselő pedig komoly közgazdasági tevékenység nélkül igyekezett jövedelemhez jutni... Amivel nemben a képviselő védtelenül áll Meggyökerezett a köztudatban az a téves felfogás is, hogy a képviselőnek mintegy hivatásával jár, hogy választóinak ügyes-bajos dolgaiban eljárjon. A képviselőt napnap után elárasztják különféle kérelmekkel, amelyekkel szemben a képviselő szinte védtelenül áll. A sok kérelem elintézése — még ha a képviselő nem is megy tovább annál, mint ahogy a kérelmezőt ügyében tájékoztassa, — tetemes időt vesz igénybe. Az esetek legnagyobb részében semmi kivetni való nincs ezekben az eljárásokban, de hatásukban mégis károsak, mert elvonják a képviselőt tulajdonképpeni hivatásától, lerontják függetlenségét úgy a kormánnyal, mint az egyes választókkal szemben. A parlamentben rendkívül megnövekedet a tisztviselők és nyugdíjasok száma Még a köztisztviselői összeférhetetlenség szabályozása sem elégítette ki a legszigorúbb kívánalmakat. Minthogy a képviselőket tisztviselővé a képviselőség tartama alatt ki lehetett nevezni és csak utólag kellett lemondaniok a képviselőségről, a hivatalkeresésnek a törvényhozói testületben megmaradt a lehetősége és ezzel hivatalra törekvő képviselők függő helyzete is, viszont a kormány könnyen nyújthatott volna kedvezést megfelelő kinevezésekkel a törvényhozótestület egyes tagjainak. De a képviselőségről való lemondás sem volt szükséges, ha a kormány nem állást, hanem valamilyen javadalmas egyházi hivatalt, tiszteletdíjas megbízást, kiküldetést, vagy igazgatósági tagságot kívánt juttatni a képviselőnek. Az is kifogás alá eshetik, hogy a díjazás tilalmára vonatkozó rendelkezés nem érvényesült, ha az illetményeket a képviselőség tartama alatt nem vették föl, vagy azokról átmenetileg lemondottak. A parlamentben rendkívül megnövekedett a nyugdíjasok száma, akiknek a képviselőség megszűnése esetére kilátásuk nyílhatott arra, hogy ismét tényleges szolgálatba lépjenek. Az utolsó évtized jogszabályai lehetővé tették, hogy tisztviselők, állásuk megtartásával, képviselők legyenek... A tisztviselők száma nagyon megnövekedett az országgyűléset, ami a parlament függetlenség csökkenti. A tisztviselők az or gyűlés tartama alatt is megkapták magasabb állások címeit, az Oszággyűlés berekesztésével per nem egyszer kértek és nyertek el léptetést, ami helyzetüket a kormánytól függővé teszi... JSreció az állás és jövedelemhalmozás ellen Az állás- és jövedelemhalmozás ellen mind nagyobb erővel föllépő törekvés is abban az irányban hat, hogy a képviselőséggel össze nem férő állások és foglalkozások körét bővíteni kell. Az indokolás ezután az eddigi összeférhetetlenségi eljárás szabályozásának kérdésével foglalkozik. A javaslatot valószínűleg csak az őszi ülésszakon tárgyalja le a képviselőház. Dr. Haendel Vilmos nyilatkozata az új összeférhetetlenségi javaslatról Az összeférhetetlenségi törvény szigorításáról szóló javaslat nyilvánosságra jutása alkalmával kérdést intéztünk dr. Haendel Vilmos egyetemi tanárhoz, aki a következőkben fejtette ki álláspontját a javaslattal szemben. A javaslatot teljes szövegezésében nem ismerem. Mindaz, amit a javaslatról olvastam, vagy hallottam, nagymértékben fedik az álláspontomat, habár az én véleményem mindig az volt és ma is az, hogy a régi összeférhetetlenségi törvény meghozatala óta keletkezett új ivó. „A kijárás igen nagy bass, sőt csapás számba megy** BIRTOKOT keresek 2—300 hold körülit bérbe ublakással és megfelelő számu gazdasági épületekkel. REM&MYFFY RUDOLF Nyírbátor, Vásártér u. 17. DEBRECZENI UJSAG 5